(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

IV. Emlőszűrés
1. Szakmai és szervezési irányelvek
Az emlőrák okozta halálozás magas. A KSH adatai szerint
Magyarországon 2003-ban 2349 asszony halt meg emlőrák
következtében, a 100.000 nőlakosra számított halálozás tehát
46.6 volt. A halálozási ráta az évek során meredeken emelkedett
és ezen a nemzetközi összehasonlításban magas szinten
stabilizálódni látszik. Az éveként új megbetegedések száma
– a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint – hozzávetőlegesen
8000. A felismert emlőrák-esetek számának emelkedésében
az emlőszűrés hatása mutatkozik. (Megjegyezzük, hogy 2003ra
az emlőrák – korábbi „vezető helyét” feladva – a tüdő ás
vastagbélrák mögött a harmadik helyre szorult.)
A fejlett egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban
egyre kiterjedtebben működtetnek szervezett emlőszűrési
programokat. Ennek nyilvánvaló magyarázata az, hogy az
emlőrák okozta halálozás mérséklésére rendelkezésre álló stratégiák
közül ez idő szerint a korai felismerés és a korai kezelés a
legígéretesebb eljárás.
Az emlőszűrés kielégíti mindazokat a kívánalmakat, amelyet
a szervezett szűrővizsgálatok működtetésével szemben
állítanak:
• az emlőrák előfordulásának gyakorisága és haláloki szerepe
miatt jelentős népegészségügyi problémát jelent;
• természetes kórlefolyása ismert, a már tüneteket okozó
(1-2 cm) tumor-méret eléréséhez kellő időt néhány évre
becsülik, így a preklinikai kórlefolyása kellően hosszú
ahhoz, hogy esélyt adjon a szűrésnek;
• a korai felismerésre randomizált ellenőrzött vizsgálatokkal
igazolt, a lakosság számára elfogadható módszer áll rendelkezésre,
továbbá
• a korábbi klinikai stádiumokban felismert emlőrák kezelése
kedvezően befolyásolja a kórlefolyást.
1.1 Módszerek a korai emlőrák kimutatásra
A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű, tehát a tapinthatóság
határán belüli primer daganatos gócok mellett is már mintegy
1. ábra A daganat nagysága és a metasztázis összefüggése
75
IV. Emlőszűrés
15-20%-os valószínűséggel vannak loko-regionális áttétek.
Az áttétek gyakorisága az ennél nagyobb gócok esetében
sokkal nagyobb, az ennél kisebb gócok esetében jelentősen
kisebb lehet. A szűrővizsgálat tulajdonképpeni célja tehát
nem egyszerűen az emlődaganatok kimutatása, hanem a még
nem tapintható tumorok felkutatása az emlőkben. Az emlőben
kifejlődő daganat nagysága és a szóródás megindulása közötti
összefüggés régóta közismert.
Az emlőszűrés céljaira három módszer alkalmazásának vannak
támogatói, a módszerek tényleges alkalmassága azonban
korántsem azonos. E módszerek
• az emlők lágyrész röntgenvizsgálata, a mammográfiás vizsgálat,
• a klinikai, vagy fizikális emlővizsgálat, azaz az emlőknek
gyakorlott szakszemélyzet által történő módszeres áttapintása,
valamint
• az emlők önvizsgálata.
1.1.1 A mammográfia
Az emlők lágyrész röntgenvizsgálata képet tud alkotni nemcsak
az emlő állományában fejlődő kicsi, akár 5 mm átmérőjű
in situ, vagy korai invazív rákról, hanem mikrokalcifikáció,
vagy szerkezeti átépülés jelenlétében még a rejtetten növő,
nem tapintható daganatokat is megbízhatóan tudja kimutatni.
1.1.2. A fizikális emlővizsgálat.
A klinikai vizsgálattól, azaz az emlők fizikális áttapintásától
önmagában nem remélhető a szűrés tulajdonképpeni céljának
elérése, csak az un. “down-grading”, azaz viszonylag
kisebb, viszonylag kedvezőbb klinikai stádiumbeli emlőrákok
kimutatása. Ez ugyan több a semminél, a szakterület mai
állása szerint azonban a tapintásos emlővizsgálat önmagában
nem tekinthető szűrővizsgálati módozatnak. A mammográfiás
vizsgálat kiegészítéseképpen, azzal együtt gyakorolva növelheti
a szűrővizsgálat eredményességét.