(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

további feldolgozásra. Az egyik a hagyományos módszer, azaz
a patológus vágja fel, majd friss állapotban is dokumentálja
fényképfelvételek készítésével. Ezután szilárd alapra rögzítve
fixálja a készítményt. A másik lehetőség az, hogy a készítmény
egyik végét zsákszerűen elkötik, majd feltöltik formalinnal, és
a másik végét is elzárják. Fixálás után a kjészítményt korongolva
vizsgálják.
8.2 A patológiai lelet
A sebészi rezekátum patológiai leltének tartalmaznia kell a daganat
igen részletes makroszkópos leírását, benne az eltávolított
bélszakasz pontos adataival, az elváltozásnak a rezekciós végektól
vakló távolságával és jellegével, a bélfal és a mesocolon érintettségével
és a nyirokcsomókkal. Külön kell leírni az esetleges kísérő
adenomákat és a hiperplasztikus polipokat. Figyelemmel kell
lenni az esetleges szinkron multtiplex tumorok jelenlétére.
A mikroszkópos részben le kell írni a daganat szövettani
típusát a differenciáltság fokával, valamint a hematogán,
lymphogén és neurogén terjedésre utaló jeleket, illetve ezek
hiányát. Továbbá, a nyirokcsomók számát és érintettségét; a
tumor körüli lymphocítás reakciót, adenoma-részleteket, ha
meítélhető, valamint a stádium-beosztást.
8.3 A daganatok stádiumba sorolása
A daganatok stádiumokba sorolását a makroszkópos és minkroszkópos
sajátosságok, valamint a differenciáltság foka szerint
végzik. Legelterjedtebb a Dukes-féle osztályozás módosított
formája, valamint az UICC által ajánlott TNM-osztályozás.
9. Az alapellátás feladatai a szűrésben
A lakosságszűrés lebonyolításában kulcsszerep jut az alapellátásban
dolgozó háziorvosoknak és azok munkatársainak.
A családorvos
(1) részt vállal a szűrővizsgálat szervezésében:
• a szűrésbe bevonandó 50 év feletti férfiak és nők listája a
háziorvosi szolgálat adatbázisából nyerhető;
• a háziorvos – az együttműködő laboratóriummal összehangoltan
– elkészíti a szűrővizsgálatok ütemtervét;
• tárolja a mintavételre szolgáló széklettartályokat;
• névre szóló, személyes hangú levelet küld mindenegyes
vizsgálandó személynek, amelyben elmagyarázza a székletbeli
rejtett vér kimutatásán alapuló szűrővizsgálat célját,
értelmét és korlátait, valamint a székletminta gyűjtésének
és visszajuttatásának módját;
• a meghívással egyidejűleg 3-3 széklettartályt juttat el a
címzettnek;
125
V. A vastag- és végbélrákok korai felismerése szűréssel
• értesítést kap a teszt eredményéről és azt a vizsgált személyek
tudomására hozza.
• értesítést küld a negatív vizsgálati eredményről is, lévén,
hogy a megnyugtatás a szűrővizsgálat egyik célja
• ha a teszt eredménye nem-negatív, értesíti az érintett személyt
a további, endoszkópos tisztázó vizsgálat szükségességéről,
helyéről és idejéről
(2) egészségnevelési feladatokat lát el:
• személyes kapcsolatait kihasználva rábeszéli, motiválja, stimulálja
esetleg vonakodó „betegeit” arra, hogy vállalják a
mintagyűjtéssel járó kényelmetlenségeket és működjenek
együtt a szűrést kezdeményezőkkel; a meghívólevélben
foglaltakon túl további információkkal látja el az azt
igénylőket.
(3) nyilvántartást vezet a szűrésről. Adatbázisában rögzíti
• a szűrővizsgálatra meghívottakat
• a szűrővizsgálatban részesülteket, akik tehát a székletmintát
visszajutatták és nyilvántartják ezek szűrővizsgálati
eredményét
• a szűrővizsgálatban nem részesülteket, akik meghívást és
széklettartályt kaptak, de azt nem juttatták vissza
• a nem-negatív szűrővizsgálati eredmény miatt endoszkópos
vizsgálatra visszahívottak vizsgálati eredményeit, kezelési
és követési adatait.
(4) „kiszűri” a magas kockázató csoportba sorolható személyeket.
A családorvosoktól elvárható, hogy a személyes és családi
kórelőzmények felvétele során rákérdezéssel „kiszűrjék”
és nyilvántartsák a vastagbélrák keletkezése szempontjából
fokozottan veszélyeztetett személyeket. Fokozott kockázatot
jelent
• a hosszabb ideje fennálló colitis ulcerosa
• a vastagbél Crohn-betegsége
• a korábban diagnosztizált vastagbélbetegség (daganat,
adenoma, polip, gyulladás)
• a vastagbél adenomatózus polipózisának családi előfordulása
• a vastagbélrák előfordulása a közvetlen, egyenes ági rokonok
között (szülő, testvér, gyermek)
• egyes családi daganatos szindrómák
10. A magas kockázatú személyek
ellenőrzése
A magas kockázatú csoportba tartozó egyének rendszeres
ellenőrzése – a lakosságszűréstől függetlenül – az egészségügyi
ellátórendszer feladata: 35-40 éves kortól évente rejtett vérzés
kimutatását szolgáló laboratóriumi teszt és rendszeres (3-5
évenkénti) endoszkópos vizsgálat elvégzése ajánlatos.