(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1.3 A szakterület mai állása<br />
A szakterület mai álláspontja az, hogy az emlőszűrés tulajdonképpeni<br />
céljának eléréséhez: a tünetmentes, 10 mm-nél nem<br />
nagyobb átmérőjű, még nem tapintható emlőrák kimutatáshoz<br />
szükséges „feloldóképességgel” kizárólag az emlők lágyrész röntgenvizsgálata,<br />
a mammográfia rendelkezik. A fizikális emlővizsgálat<br />
hasznos kiegészítője lehet. Az ultrahangos vizsgálat a korai emlőrákok<br />
diagnosztikájának elengedhetetlen eszköze. Ezt az egyöntetű<br />
álláspontot tükrözik a mértékadó nemzetközi ajánlások.<br />
1.3.1 A mammográfiás emlőszűrés hatásossága<br />
A szakmai közmegegyezés szerint, mint rámutattunk, népegészségügyi<br />
tekintetben a szűrővizsgálatok hatásosságának egyedül<br />
elfogadott bizonyítéka az, hogy számottevően csökkenti az<br />
emlőrákból eredő halálozást. Ellentétben a méhnyakszűréssel,<br />
az emlőszűréstől az emlőrák előfordulásának számottevő csökkenése<br />
egyébként sem várható, minthogy a mammográfiás<br />
szűrővizsgálattal kimutatott emlő elváltozások között túlnyomó<br />
többségben – ha még korai, esetleg még preinvazív stádiumban<br />
is, de már rákok találhatók, és kórszövettani értelemben vett<br />
“praecancerosus” állapotok csak elenyésző számban.<br />
Annak eldöntésére, hogy a szűrővizsgálattal még tünetmentes<br />
állapotban felfedezett „korai” emlőrákok kezelése csökkenti-e az<br />
emlőrák okozta halálozást, mind Európában, mind Amerikában<br />
számos randomizált kontrollált vizsgálatot, valamint más esetkontroll<br />
típusú vizsgálatot végeztek. Közülük elsőként az 1<strong>963</strong>ban<br />
kezdeményezett HIP-felmérés (Health Insurance Plan of<br />
Greater Ney York) vált ismertté. Ezt számos további vizsgálat<br />
követte. Az első, bizonyító értékű adatok közlése a svédországi<br />
“Két Megye” vizsgálatból származik, és Tabár László nevéhez<br />
fűződik. Ezután számos további vizsgálatból közöltek még a<br />
mammográfiás szűrés hatásosságát bizonyító újabb adatokat.<br />
A vizsgálatokba mindösszesen mintegy félmillió (500.000)<br />
40 és 69 év közötti nőt vontak be. Minden vizsgálatban szűrővizsgálati<br />
módszerként mammográfiát alkalmaztak; egyes vizsgálatokban<br />
kiegészítő módszerként tapintásos emlővizsgálatot<br />
is végeztek. A szűrővizsgálatokat 12-33 hónap között változó<br />
időközökben megismételték. Kontrollként szűrővizsgálatban<br />
nem részesült asszonyok adatait elemezték. A vizsgálatok<br />
bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a mammográfiával végzett<br />
szűrővizsgálat jelentősen, mintegy negyedére képes csökkenteni<br />
az emlőrák okozta halálozást; az 50-69 éves korcsoportban<br />
a halálozás csökkenésének mértéke 30%-os is lehet. A halálozás<br />
csökkenése már két évvel a szűrőtevékenység megkezdése után<br />
észrevehető volt és a változóan hosszú, 5-18 éves követési idő<br />
alatt is fennmaradt. Később, a szűrővizsgálatban részesült 40-<br />
49 éves korosztályban is csökkent a halálozás.<br />
Ezek a halálozás csökkenésének mértékét jelző számok<br />
nemcsak a szűrésben részesült, hanem a szűrőtevékenység<br />
által lefedett teljes népességben előforduló halálozást mutatják:<br />
milyen tényleges haszonnal jár a szűrővizsgálat a lakosság egésze<br />
számára. Nem fejezik ki kellően a szűrővizsgálatban részesült<br />
egyének számára várható hasznot, hiszen az ceredményszámolásokban<br />
a matematikai nevezőben szereplő “vizsgált<br />
populáció” magában foglalja nemsak a szűrt, hanem a szűrővizsgálatban<br />
bármely okból nem részesült személyeket is.<br />
A korábbi bizonyítékokat kísérleti feltételek között foly-<br />
77<br />
IV. Emlőszűrés<br />
tatott vizsgálatok eredményeképpen közölték. A legújabb<br />
bizonyítékokat a finnországi, az 1987-1992 között az 50-59<br />
év közötti nőlakosságra kiterjedő lakossági szűrőprogram<br />
eredményei szolgáltatták: 5 éves követési idő után 24%-kal<br />
csökken az emlőrák okozta halálozás.<br />
1.3.2 Milyen korcsoportokra terjedjen ki a szűrővizsgálat?<br />
A bizonyítékokon alapuló ajánlások szerint a mammográfiás<br />
emlőszűrés 50 és 64 év közötti asszonyoknak ajánlott. Az egészségpolitikai<br />
döntésekre irányadó ajánlásokban az 50 évnél fiatalabb<br />
asszonyok szervezett szűrése ez idő szerint még nem szerepel.<br />
A 40-49 éves korukban szűrt asszonyok között is csaknem<br />
valamennyi korábbi „experimentális” vizsgálatban mutatkozott<br />
a halálozást mérséklő hatás, a csökkenés mértéke azonban az<br />
értékelés idejében statisztikailag nem volt jelentősnek ítélhető.<br />
Évekkel tovább követve azonban az első szűrővizsgálatuk idején<br />
még 40-49 év közötti asszonyokat, a vizsgálók arra a megállapításra<br />
jutottak, hogy ezekben a korcsoportokban a szűrésnek<br />
a halálozást csökkentő hatása mérsékeltebb és csak hosszabb<br />
követési idő után mutatkozik. Újabb megfigyeléseik szerint<br />
a menopausa előtt korban az emlőrák gyorsabban növekszik,<br />
ezért a szűrővizsgálat céljának elérése két évnél gyakoribb szűréssel<br />
lenne elérhető. Mások szerint a fiatalabb korban a mammográfia<br />
is – talán a funkcionáló emlőszövet denzitása miatt<br />
– kevésbé érzékeny, mint a menopauza után. A vita még nem<br />
lezárt. A rájuk nehezedő szakmai és társadalmi nyomás ellenére<br />
a „döntéshozók” úgy vélik, hogy a menopauza előtti korcsoportokban<br />
a szűrővizsgálat értéke még további bizonyításra szorul,<br />
ennek ellenére számos országban – nálunk is – 45 éves korban<br />
kezdik el a szervezett szűrővizsgálatot.<br />
2. A magyarországi helyzet<br />
Magyarországon, jóllehet a Bonyhádon végzett lakosságszűrési<br />
próbálkozásáról Péntek már 1973-ban beszámolt (Orvosi<br />
Hetilap 115: 1707-1709.), a mammográfiás emlőszűrésnek<br />
nincs számottevő múltja. Mérföldkövek:<br />
• 1994 előtt csak szórványos és alkalomszerű mammográfiás<br />
szűrés folyt ott, ahol az egyéni szakmai ambíciók és az anyagi-tárgyi<br />
adottságok (műszer) szerencsésen találkoznak;<br />
• 1995-2000 között a világbanki kölcsönegyezmény keretében<br />
szervezett „felzárkózási program” népegészségügyi programcsomagja<br />
részeként szervezett, azaz személyes meghívást<br />
és követést alkalmazó modell-szűrőprogramok működtek<br />
10 közigazgatási egységben azzal a céllal, hogy a szakterület<br />
ajánlásain alapuló szakmai és szervezési irányelvek a hazai<br />
szükségletekhez és lehetőségekhez alkalmazza.<br />
• 1998-ban: konszenzus-dokumentum készült az emlőszűrés<br />
szakmai és szervezési irányelveiről (l. alább);<br />
• 1999-ben az I. Nemzeti Emlőrák Konszenzus Konferencia<br />
(Eger), rögzítette a diagnosztikai alapelveket, (Magyar<br />
Onkológia, 44: 12-13. 2000.), a Magyar Radiológusok<br />
Társosága pedig meghatározta a szűrőmammográfiás<br />
munkahelyek működésének minimum-feltételeit (Magyar<br />
Radiológia 73: 29-30. 1999.).<br />
• 2000-ben a világbanki modell-programok tapasztalatainak<br />
értékelése alapján az Egészségügyi Minisztérium
Change language