25.07.2013 Views

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Sztereotaxiás módszerrel a mammográfiás képen ábrázolódó<br />

elváltozások lyukas lemezzel végzett dróthurokkal történő<br />

preoperatív jelölése is lehetséges.<br />

5.5 Sebészi irányelvek: a nem tapintható emlőrák<br />

kezelése sebészi szemszögből.<br />

Az emlőrák kialakulását illetően két felfogás vált ismertté. Az<br />

egyik szerint – ez Bernie Fisher koncepciója – az emlőrák a<br />

legkoraibb kezdete óta szisztémás betegség. A másik szerint az<br />

emlőrák progresszív betegség, amelynek kimenetelét a korai<br />

felismeréssel befolyásolni lehet. Ez utóbbi elmélet szerint a<br />

betegség progressziója megállítható, és az a pont, ahol megállítható,<br />

életbevágó az életkilátások szempontjából. A hangsúly<br />

tehát a betegség korai felismerésén van, esetleg már évekkel az<br />

emlőbeli daganat tapinthatóvá válása előtt.<br />

Az elmúlt húsz évben számos esettanulmány készült mammográfiás<br />

szűrővizsgálatokkal kiemelt betegekről és ezek<br />

a mortalitás jelentős csökkenését állapították meg: minél<br />

koraibb a felismerés, annál alacsonyabb a mortalitás.<br />

Ezek az ismeretek új távlatokat nyitottak meg az emlőrák<br />

kezelésében. A szűrővizsgálatoknak az egész országra történő<br />

kiterjesztésével egyre több nem tapintható emlőrák kerül a<br />

sebész elé, ezért az összes eddig elfogadott kezelésiformát át<br />

kell értékelni, új protokollokat kell kidolgozni, mert az alul-,<br />

vagy túldiagnosztizálás éppen olyan hibás, mint az alul-, vagy<br />

túlkezelés. Tabár szerint a szűréssel kiemelt emlőrákok 40 %ánál<br />

szisztémás kezelés nélkül, csak loko-regionalis terápiával<br />

93 %-os 12 éves túléléssel számolhatunk, ezért ezekben az<br />

esetekben a régebbi beidegződések alapján nagyon sokszor<br />

túlkezelés történik. Találó Blake Cady megjegyzése: „A büntetés<br />

(azaz a kezelés) álljon arányban a bűnnel (azaz a rák<br />

nagyságával, kiterjedésével!”<br />

5.5.1 Változás a sebészi felfogásban<br />

A fentiek alapján az emelőrák esetében két út létezik. Az egyik<br />

az, hogy a beteg maga, vagy a vizsgáló orvos tapint az emlőben<br />

egy csomót, és annak kivizsgálása során, esetleg csak a<br />

műtét folyamán fagyasztásos metszetből kiderül a diagnózis és<br />

megtörténik a definitív műtét, majd a kiegészítő kezelések. A<br />

másik lehetőség az, hogy a panaszmentes betegen mammográfiás<br />

szűrővizsgálattal egy még nem tapintható daganatot, vagy<br />

mikrokalcifikációt találunk.<br />

Jelenleg még mindkét változat előfordul, de hála a szaporodó<br />

mammográfiás centrumoknak, a korábbi 2,5 cm-es<br />

átlagos tumor-nagyság mára 2 cm alá került, és a felfedezett<br />

in situ rákok aránya 1-2 %-ról 25-30 %-ra növekedett. A<br />

csökkenő daganatméretek és az a felismerés, hogy a csökkentett<br />

radikalitású emlőműtétek hosszú távú eredményei<br />

bizonyos feltételek mellett egyenrangúak a masztektomiás<br />

eredményekkel, és lehetővé tették az emlő-konzerváló műtétek<br />

széleskörű elterjedését. Ennek célja, hogy ha az onkológiailag<br />

megengedhető, esztétikailag megfelelő emlőt hagyjunk a műtét<br />

során. Ez a betegek mintegy felében megengedhető, sőt követendő<br />

műtéti eljárás. Ha a szűrővizsgálatokon felismert nem<br />

tapintható és in situ daganatokat is hozzávesszük, ez az arány<br />

egyes kórházak anyagában már évek óta 75-80 % -ra nőtt. A<br />

masztektomiára, esetleg adenektomiára kerülő betegeknek ma<br />

89<br />

IV. Emlőszűrés<br />

többnyire felkínálják az emlő rekonstrukciójának lehetőségét<br />

is, ami a rehabilitáció igen fontos eleme.<br />

5.5.2 A sebész döntése<br />

Régen – a képalkotó eljárással készült felvétel birtokában – a<br />

sebész egyedül döntött a radikális, vagy emlőmegtartő műtét<br />

kérdésében. A döntésben a műtét közben végzett fagyasztás<br />

volt az egyetlen segítsége. Ma a mammográfiás és ultrahangos<br />

vizsgálat, vékonytűs aspirációs citológia pontos preoperatív<br />

diagnózist biztosít. A citológiai vizsgálat megadja a daganat<br />

típusát, ductális, vagy lobuláris jellegér. Ezek után a sebész<br />

mintegy „készen kapja a beteget”, megtervezheti a műtét<br />

szükséges kiterjesztését, ezt meg tudja beszélni a beteggel is,<br />

és korrekt tájékoztatást adhat arról, hogy milyen lesz az egy<br />

ülésben végzett definitív műtét. Ilyen diagnosztikus háttérrel<br />

a műtét közben végzett fagyasztásos vizsgálat teljesen feleslegessé<br />

válik. A korábbi intraoperativ és postoperativ diagnosztika<br />

helyett a pontos praeoperativ diagnózis a követendő eljárás.<br />

Csökkentett radiaklitású műtét előtt minden esetben kötelező<br />

a mammográfiás vizsgálat! A sebész műtéti tervét a mammográfiás<br />

lelet mellett a tumor nagysága, elhelyezkedése, típusa,<br />

grade-je határozza meg.<br />

A rosszindulatúságra gyanús röntgen-morfológiai elváltozás<br />

lehet látható tumor-test, mirigyszerkezeti eltérés, csillag-alakú<br />

heg, vagy mikrokalcifikáció.<br />

• Tumor-test esetében mammográfia, ultrahang, citológia<br />

vizsgálat és sebészi kimetszés a követendő eljárás<br />

• Mirigyszerkezeti eltérés szükségessé teheti a core biopsiát<br />

is, hiszen ilyenkor az egyik lehetséges ok a diagnosztikus<br />

eszközeinkkel nehezen detektálható lobularis carcinoma.<br />

Ebben az esetben a rák körül alig van kötőszövet, ezért ha<br />

a vékonytű-aspirációval nyert sejtszegény mintában csak<br />

kevés „rákgyanús sejt” van, fennáll a tévesen negatív eredményt<br />

kockázata. Erre tekintettel a szövethenger- biopszia<br />

pontos diagnózishoz segíthet a sebészeti kimetszés és az<br />

eltávolított minta szövettani feldolgozása előtt.<br />

• Csillag alakú heg (radial scar) részletes feldolgozás helyett<br />

sebészeti eltávolítást igényel.<br />

• Ha microkalcifikáció látható tumortest nélkül, felmerülhet<br />

a ductalis in situ rák (DCIS) valószínűsége (Erre utalhat<br />

a mész-szemcsék faágszerű, tejcsatornákat kitöltő un.<br />

“casting-típusú”, a kőzuzalék szerű [crushed stones] és a<br />

porszerű [powderish] rajzolata.) Amennyiben a mikrokalcifikatio<br />

tipusa DCIS-re gyanús, sebészi kimetszés szükséges!<br />

Nem-invaziv rák esetében is a radikális kiirtás a teendő. A<br />

DCIS-t is legalább 10 mm-es szabad széllel ajánlatos eltávolítani;<br />

ilyen esetben kiújulás lehetősége – 12 év multán<br />

is, függetlenül a nagyságtól és grading-től – kevesebb,<br />

mint 10 %. A 10 mm-nél kisebb szabad szél már 20-30<br />

%-ra emeli a recidiva arányát. A recidivák 50 %-a már<br />

invaziv ductalis carcinoma lesz.<br />

A végleges operatív ellátást több tényező, um. a DCIS megléte<br />

és malignitási foka, az operálandó emlő nagysága határozza<br />

meg. Határesetekben a sebész döntését a beteg hozzáállása<br />

és kívánsága is befolyásolhatja.<br />

Az 1 cm-nél kisebb DCIS esetében hónalji blokk-disszekció<br />

nem történik, míg hasonló nagyságú invazív tumorok<br />

esetében csak az „őrszem-nyirokcsomó” (sentinel) eltávolítására<br />

kerül sor.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!