Deliberationes - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

A r e m é n y pe dag ógi ája é s a sz oci á l is n ev e l é s
felnőttkori elmagányosodás és elidegenedés termőtalaja. A másik ember megértése, az
alkalmazkodás előfeltétele, s egyben a tudatos ön- és környezetszabályozás eszköze is. 27
A szociális nevelés mindig a családban indul, nyer alapot. Nem egyszerűen a „valakihez
tartozás” pszicho-biológiai igényét elégíti ki, hanem világlátásunk – a szó legteljesebb
értelmében – ön- és társfelfogásunk legfinomabb részleteit ott sajátítjuk el. A családban
nem csupán igen és nem, hasznossági és érdekeltségi szempontok kerülnek elő, hanem
az életadás és kapás folytonos gyakorlatának ezernyi szála fut egyszerre, észrevétlenül.
Egyetlen szövetet képez az egész és mint az egészséges emberi szervezet minden tagja
éltetve él. 28
A családban tanul meg az ember igazán bízni. Az egészséges élet – szó szerint teljes,
csonkítatlan élet csúcsa a bizalom. Ez olyan családban nyer alapot és támogatást, ahol az
ott élők közötti szeretet kölcsönössége, hűsége nem a hibátlanságon, hanem a megbocsátás
gyakorlatában megnyilvánuló bizalmon újul meg. A jellem az erkölcsi tulajdonságok
viszonylag állandó, konstans rendszere. Olyan kikristályosodott jellemvonások összessége,
melyek a mindennapi élet hullámverései közepette is iránytű gyanánt szolgálnak. Normák,
követelmények, életelvek és szabályok egymást átható ötvözete. Az ember sorsát
gyakorta determináló erők – genetikai tényezők, szociális viszonyok, életlehetőségek –
határozzák meg. A jellem pallérozása ennek ellenére kinek-kinek a legfontosabb kötelessége.
A családban ennek elemeit sajátítja el a gyermek. „Az egyén azonban nem közvet
lenül kapcsolódik a nagy társadalmi formációkhoz, hanem a családon keresztül. A
család közvetíti a nagy társadalom érték-, erkölcs-, elvárás-rendszerét az egyén felé. 29
Még a családból kihullottak vagy a családon kívül felnövők számára is gyakran a „család”
a referenciapont. Utóbbi esetben azáltal, hogy nincs. A „hiány” kemény való ságát
mutatják azok a tankönyvi adatok, miszerint a legtöbb betegség gyógyulása szempontjából
a családon kívüliség hátrányos kockázati tényező. Tehát nem csupán a mentális
betegségekről van szó. Különösen informatív az az adat, hogy a kockázati tényező
súlyosabb azoknál, akik családból kihullottak, mint azoknál, akik mindig is egyedül
27 Laccarino, Bianca: Famiglia, abitazione e processi di socializzazione.
http://www.rivistapsicologianalitica.it/v2/PDF/18–1978. 2009.10. 23.
28 Az értékrend kialakítása a családban kezdődik, s folyamatos megerősítés helye is a család. Az iskolának
és minden nevelő jellegű tevékenységnek figyelembe kell venni a családnak ezt az elsődleges „illetékességét”.
Ha az iskola ezt megvétózza, lejáratja – amint ezt a totalitárius rendszerekben gyakran megtették és ma is
megteszik – megbontják a család belső egységét, elveszik a gyermektől azt az egész életre biztonságot nyújtó
lehetőséget, amit semmiféle intézményes háttér nem tud nyújtani. Satir, Virginia: A család együttélésének
művészete Coincidencia Kft, Budapest, 1999.
29 Kulcsár Zsuzsanna: Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Pszichoanalitikus elméletek bio pszichológiai
elemzésben Argumentum Kiadó, Budapest, 2006.
Bagdy Emőke, Mirnics Zsuzsanna. és Vargha András (szerk.) (2007). Egyén - Pár - Család. Tanulmányok
a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből Animula, Budapest.
163