Deliberationes - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

More documents

Recommendations

Info

A szociális jogok perspektívái a XXI. század elején Az emberi jogok csoportosítására a jogtudomány többféle osztályozási módszert dolgozott ki. Az egyéni, vagy kollektív jelleg szerinti osztályozás azon alapul, hogy e jogokból az egyén mások részvétele nélkül is részesülhet, vagy csupán egy csoport tagjaként juthat hozzá (értelemszerű, hogy például a gyülekezési, vagy a sztrájk jogot az egyén egyedül nem tudja gyakorolni). Az emberi jogokat szokás pozitív vagy negatív jellegű jogokra bontani aszerint, hogy az államtól milyen jellegű magatartás szükséges annak érdekében, hogy az egyén részesedhessen e jogokból. Ennek megfelelően a negatív jogok csoportjába azok az emberi jogok kerülnek, amelyek passzív, tartózkodó állami magatartás esetén is megvalósulnak, míg a pozitív jogok esetében aktív, rendszerint költségráfordítással járó állami magatartásra van szükség. E felosztási elv szerint – sztereotip módon – a szociális jogokat a pozitív jellegű jogok, vagyis az aktív állami magatartást igénylő jogok csoportjába szokták besorolni. Ennélfogva a negatív jogokat általában olcsóbbnak tartják az állami beavatkozás szükségtelensége miatt. (A költségcentrikus szemléletben keresendő egyébként annak a vitának a forrása, amely a szociális jogok emberi jogi jellege körül manapság zajlik.) Az osztályozási módszerek közül leggyakrabban az emberi jogok generációkba sorolásával találkozhatunk. E módszer a kivívás sorrendjén alapul, vagyis történelmi korszakok szerint haladva annak tulajdonít jelentőséget, hogy a változó társadalmi-gazdasági körülmények kihívásai függvényében az emberek mikor ébredtek rá e jogokban való részesedés nélkülözhetetlen jellegére, és indultak el a jogérvényesítés megvalósításának rögös útján. 7 Eszerint első generációs emberi jognak a polgári forradalmak követeléseiben első helyen szereplő polgári és politikai jogok minősülnek (az élethez, az emberi méltósághoz, a személyi szabadsághoz, a gondolat, a lelkiismeret, valamint a vallás 7 Megjegyzés: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila Az emberi jogok rendszere {in: Emberi jogok (Szerk.: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila), Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 81–90.} című tanulmányban az emberi jogok generációk szerinti csoportosításának ismérvét a „keletkezéstörténet” szófordulattal fejezi ki. Álláspontom szerint helyesebb az emberi jogok kivívásának sorrendjéről beszélni, mivel az emberi jogokat az különbözteti meg az egyéb jogoktól, hogy ezek a jogok attól függetlenül léteznek, hogy azokat a fennálló államhatalom elismeri. Érvényesítésükhöz azonban általában szükség van az állam szerepvállalására, tehát közreműködésére, ami miatt e jogok gyakorlásához szükség van az állami elismerésre. Tapasztalati tény, hogy adott történelmi-társadalmi korszakban az egyik államhatalom elismeri ezeket a jogokat, míg a másik nem. Ettől a körülménytől azonban az emberi jogok még emberi jogok maradnak, de e jogokhoz nem jutnak hozzá azok, akik olyan államban élnek, amely nem hajlandó e jogok elismerésére, a gyakorlásukhoz szükséges közreműködésre. Az emberi jogok az emberi létezés részének minősülnek, vagyis egyidősek az emberiséggel. Abban azonban lényeges különbségek mutatkoznak, hogy az emberi jogok érvényesítéséért végzett folyamatos küzdelem eredményeként a világ mely államában és mikor sikerül(t) érvényt szerezni e jogoknak, pontosabban az egységes és oszthatatlan emberi jogok közül melyiknek és mikor lehet(ett) éppen érvényt szerezni. (Az emberi jogok természetének eltérő megítélése egyébként attól függ, hogy természetjogi, vagy jogpozitivista felfogásból közelítjük meg a kérdést. Lásd például Sári János: Alapjogok, Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 21.) 193
Szigeti Andrea szabadságához, a véleménynyilvánításhoz, az egyesüléshez való jogok). Az ipari forradalmat követő időszakban azonban – az egyre növekvő gazdasági kiszolgáltatottság miatt – előtérbe került azoknak a jogoknak a kérdése, amelyek a hátrányos gazdasági helyzetben lévő egyének számára az emberi méltósággal összefüggésben, a társadalmi igazságosság elve alapján biztosítják a megélhetést. (A harmadik generációs emberi jogoknak pedig azok a jogok minősülnek, amelyek kollektív jelleggel illetik meg az emberek közösségét, amely miatt megvalósulásukhoz akár több állam pozitív összefogására is szükség lehet. Ilyen jogok például az egészséges környezethez, a békéhez való jog, de ide sorolható a népek politikai, gazdasági, szociális és kulturális önrendelkezéséhez való joga, vagy a gazdasági és szociális fejlődéshez való jog, az emberiség közös örökségéből való részesedés joga.) A polgári és politikai jogok esetében – azok negatív, az államhatalomtól csupán tartózkodást igénylő jellegük miatt – a „hagyjátok, hadd csinálják” elv, vagyis a be nem avatkozás elvét hirdető politika általában a kívánt eredménnyel jár. 8 Ez azonban már nem mondható el a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, hanem azt tapasztaljuk, hogy többnyire szükség van az államhatalom tevőleges magatartása is. 9 (A harmadik generációs jogok esetében pedig már nemzetközi méretű összefogás kell.) Az emberi jogok olyan társadalmi életviszonyokra vonatkoznak, amelyek az emberi mivolttal közvetlen kapcsolatban állnak. E definícióból az következik, hogy az emberi jogok egységes egészet képeznek, közöttük fontossági sorrendet nem lehet, és nem is kell felállítani, hiszen osztályozni mindig csak valamilyen szempont szerint lehetséges, a szempontok szerinti válogatás pedig magában rejti a szelekció veszélyét, amely odavezethet, hogy valamely emberi jog figyelmen kívül marad. 10 8 Vö. Weston, „Human Rights”, Human Rights Quarterly,1984, Volume: 6, No. 3, 265. 9 Weller Mónika a Gazdasági és szociális jogok Európában című tanulmányban rámutat arra, hogy a nemzetközi emberi jogi szervezetek gyakorlata nyomán mára egyértelművé vált, hogy az államok a polgári és politikai jogok biztosítása terén is rendelkeznek pozitív kötelezettségekkel, míg számos gazdasági, szociális és kulturális jog állami beavatkozás nélkül is megvalósul. Ennek megfelelően egyes esetekben a polgári és politikai jogokban való részesedés biztosítása meglehetősen költséges (ld. bírósági szervezet működtetése, választások lebonyolítása), a beavatkozást nem igénylő gazdasági, szociális és kulturális jogok (pl. szakszervezeti szabadság) pedig olcsóbbak (Acta Humana 1996. No. 22–23., 19–62.). 10 Az emberi jogok egységességét és oszthatatlanságát – egyéb nemzetközi jogi dokumentumok mellett – a Teheráni Kiáltvány is kimondja, amelyet a Nemzetközi Emberi Jogi Konferencia fogadott el 1968-ban, Iránban. A Kiáltvány leszögezte, hogy „az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a világ népeinek közös egyetértését fejezi ki az emberiség nagy családja minden tagjának elidegeníthetetlen és megszeghetetlen jogait illetően, és kötelezettséget ró a nemzetközi közösség tagjaira”. A konferencia megerősítette bizalmát a Nyilatkozatban kifejtett elvekben, és valamennyi népet és kormányt sürgette, hogy „kötelezzék el magukat (ezek mellett) az elvek mellett… és fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy valamennyi emberi lénynek a szabadságnak és méltóságnak megfelelő, valamint a fizikai, szellemi, szociális és lelki jóléthez 194
Page 1 and 2:
Deliberationes A GÁL FERENC HITTUD
Page 3 and 4:
Tartalom Czagány Gábor Lehetősé
Page 5 and 6:
Czagány Gábor Lehetőségek a ref
Page 7 and 8:
Lehetőségek a református úrvacs
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
fr. doc. ThDr. Ing. Inocent-Mária
Page 37 and 38:
Nádej ako výrazná kresťanská h
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Kozma Gábor I n novatív kör n y
Page 75 and 76:
Innovatív környezet? - vagy az in
Page 77 and 78:
Innovatív környezet? Ezek az eszk
Page 79 and 80:
Innovatív környezet? hogy a kivá
Page 81 and 82:
Innovatív környezet? A közoktat
Page 83 and 84:
Kuminetz Géza 2. Az emberi szexual
Page 85 and 86:
Kuminetz Géza tud teljesen kibonta
Page 87 and 88:
Kuminetz Géza lagos és az Abszol
Page 89 and 90:
Kuminetz Géza azonosítható vele.
Page 91 and 92:
Kuminetz Géza A fentiek alapján m
Page 93 and 94:
Kuminetz Géza felsőbb világba,
Page 95 and 96:
Kuminetz Géza vel elkerülhető a
Page 97 and 98:
Kuminetz Géza terét szabja tágab
Page 99 and 100:
A szerelem tehát elsőrangú motí
Page 101 and 102:
Lýdia Lešková 1. A családi vál
Page 103 and 104:
Lýdia Lešková - a nők belépés
Page 105 and 106:
Lýdia Lešková --az egyik partner
Page 107 and 108:
Lýdia Lešková meknek, hogy a tra
Page 109 and 110:
Lýdia Lešková manipuláló visel
Page 111 and 112:
Lýdia Lešková Befejezés A csal
Page 113 and 114:
ŠMOLKA, P.-MACH, J.: Manželská a
Page 115 and 116:
fr . doc . T h Dr . I ng. I nocent-
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 126 and 127:
ThDr. Martin Michalíček Pa r a di
Page 128 and 129:
????????? dass die Eltern von jedem
Page 130 and 131:
????????? Eltern sich nicht um das
Page 132:
????????? sein. Man kann aber sagen
Page 135 and 136:
Z oltá n Rok ay 3. Erster München
Page 137 and 138:
Z oltá n Rok ay von Göttern: „D
Page 139 and 140:
Z oltá n Rok ay des Grundes ist no
Page 141 and 142: Z oltá n Rok ay Geschichte sich au
Page 143 and 144: Z oltá n Rok ay Selbstverstehen ve
Page 145 and 146: Z oltá n Rok ay und Weltalter-Frag
Page 147 and 148: Z oltá n Rok ay 6. Der Monotheismu
Page 149 and 150: Zusammenhang konnte von der Mytholo
Page 151 and 152: Sáva i Já nos krízissel. Kifejez
Page 153 and 154: Sáva i Já nos 1. Társas kapcsola
Page 155 and 156: Sáva i Já nos sajátítja el, hog
Page 157 and 158: Sáva i Já nos Család: a reményr
Page 159 and 160: Sáva i Já nos emberi módon élni
Page 161 and 162: Sáva i Já nos A következő péld
Page 163 and 164: Sáva i Já nos éltek. Tehát az e
Page 165 and 166: Sáva i Já nos Amikor valakit ’k
Page 167 and 168: Sáva i Já nos „esélyét” az
Page 169 and 170: Sáva i Já nos b) Önkontroll: az
Page 171 and 172: Sáva i Já nos példakép lenni. A
Page 173 and 174: Sáva i Já nos - anómia - a köz
Page 175 and 176: Sáva i Já nos Akkor is, ha a szoc
Page 177 and 178: Sáva i Já nos lat feltételezi ö
Page 179 and 180: Sáva i Já nos képesek tenni ők
Page 181 and 182: Sáva i Já nos és tanulatlanok el
Page 183 and 184: Sáva i Já nos felelősségtudat,
Page 185 and 186: Sáva i Já nos alapja éppen a mit
Page 188 and 189: Szigeti Andrea A szoci á lis jogok
Page 190 and 191: A szociális jogok perspektívái a
Page 208: A szociális jogok perspektívái a
Page 211 and 212: T r i nge r L á sz ló és technik
Page 213 and 214: T r i nge r L á sz ló Amennyiben
Page 215 and 216: T r i nge r L á sz ló a megfigyel
Page 217 and 218: 8. ábra: A segítő kapcsolatok el
Page 219 and 220: Ján vel’backÝ sárnap kapott, t
Page 221 and 222: Ján vel’backÝ egyenként tagjai
Page 223 and 224: Ján vel’backÝ de kevésbé köz
Page 225 and 226: Ján vel’backÝ van szolganépét
Page 227 and 228: Ján vel’backÝ A II. Vatikáni Z
Page 229 and 230: Voit Krisztina Magyar cégek Szlove
Page 231 and 232: M agya r cégek Sz lov e nsz kóba
Page 243 and 244:
M agya r cégek Sz lov e nsz kóba
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257:
Page 260 and 261:
abstracts Gábor Kozma: An Innovati
Page 262 and 263:
abstracts Az elsőáldozók előké
Page 264 and 265:
abstracts not scrounge on it. They
Page 266 and 267:
abstracts Krisztina Voit: Hungarian
show all

Deliberationes - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?