Deliberationes - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

Lehetőségek a református úrvacsora spirituális megújítása terén
kapcsolatunkat, másrészt nyitás lehet a református spiritualitás új formáinak felfedezésére.
– Meg kellene találni a kötött formák és a szabad liturgiai elemek közötti egyensúlyt, és
különösen jó lenne elkerülni a verba solemniák rangjára emelt tájékoztató mondatokat,
amelyek bőbeszédűvé teszik istentiszteleteinket.
– Törekedni kell arra, hogy az egész gyülekezet részt vegyen az istentiszteletben azáltal
is, hogy a lelkipásztor gyülekezeti tagokat is bevonhat a liturgiába.
– A készülő példatárnak kiemelten kell kezelnie az euchetika szabályait és mai elvárásait.
– Megfontolásra ajánljuk a példatárban bizonyos klasszikus liturgiai elemek gyülekezeti
énekkel történő alternatív kiváltását.
– Az egyházi évkörnek jobban kell érvényesülnie a liturgiai szemléletünkben, mint eddig.” 55
Fontos, hogy a Bizottság az új istentiszteletet egyértelműen kétfókuszúnak, azaz igehirdetésre
és a sákramentumokra egyaránt hangsúlyt helyezőnek tudja elképzelni. Mivel
a reformátorok szerint az igaz egyház ismertetőjelei ezek, ezért a református istentiszteletnek
is ezt kell tükröznie. Isten sohasem csak szóban, hanem tettben is cselekedett,
az Isten egyházának is így kell tennie a prédikált és megcselekedett ige formájában.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a példatár istentiszteletei minden esetben úrvacsorás
rendek lesznek. 56
Az istentisztelet három fő tényezője kerül felsorolásra: az Ige, a gyülekezet és a
liturgus. Az első maga Jézus Krisztus, akinek istentiszteletébe a gyülekezet a liturgus
segítségével bekapcsolódik. A gyülekezeten, mint egyetemes papságon óriási hangsúly
van, viszont a liturgus szerepe is kiemelt, hiszen egyrészről Istent képviseli a gyülekezet
felé, másrészről a gyülekezetet Isten előtt. Ezért liturgus nem lehet bárki, a gyülekezeti
szolgálat során még helyettesítés esetén is a presbitérium felhatalmazása kell. 57
A gyülekezet maga aktívan vesz részt az istentiszteletben, a válaszadó oldal minden
szerepét betöltve az énekek, imádság, hitvallás és az adakozás során. A gyülekezeti
tagoknak akkor van részük az Istennel való közösség áldásaiban, ha jelenlétük nemcsak
passzív, hanem cselekvő részvétel. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az istentisztelet
megszólító elemein keresztül beszélő Istennek a szavára odafigyel, a maga életére nézve
55 Im. 24.
56 Bódiss Tamás, Fekete Károly, Görözdi Zsolt, Kelemen Attila, Szűcs Ferenc, „Az eddig elkészült és a
GK Liturgiai Bizottsága által megtárgyalt teológiai alapelvek a készülõ példatárhoz, istentiszteletünk megújulásához,”
in Confessio 32. évf (2008)/2. 28.
57 Im. 29–30.
23