Deliberationes - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

More documents

Recommendations

Info

Szigeti Andrea A szoci á lis jogok perspektívá i aXXI. század elején 1 I. A fenntartható fejlődés és a szegénység A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólét – elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti a Magyar UNESCO Bizottság által közzétett meghatározás értelmében. „A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékeire is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a szociális jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel együtt kell érvényesülnie a szociális igazságosságnak és az esélyegyenlőségnek, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak” – folytatódik az idézett dokumentum. 2 Az életminőség fogalmi elemeit a hivatkozott dokumentum példálódzva sorolja fel, mégpedig akként, ahogy azok magukban foglalják az egészséget, a teljes testi, lelki és szociális jólétet, és ehhez kapcsolódóan az anyagi jólétet, az egészséges környezeti feltételeket, a demokratikus jogokat, a biztonságot, a mindenki számára elérhető oktatást. Az UNESCO az évtized nyolc témája közé sorolja a szegénység legyőzésének kérdését. 3 Az ezzel kapcsolatos dokumentum szerint a szegénység legyőzése az a vezérelv, amely az Ezredfordulós Fejlesztési Célok keretében irányítja a nemzetközi fejlesztési 1 A Magyar Tudomány Ünnepe 2009 eseménysorozat keretében „A pedagógia reménye – a remény pedagógiája” címmel 2009. november 20-án a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán tartott konferencián elhangzott előadás bővített változata. 2 Forrás: http://www.unesco.hu/index.php?type=node&id=131&print_view=true 3 Forrás:http://portal.unesco.org/education/en/ev.phpURL_ID=27548&URL_DO=DO_TOPIC&URL_ SECTION=201.html 189
Szigeti Andrea törekvéseket. A fenntarthatóság szempontjából a gazdasági elemek legfontosabbika a szegénység csökkentése, míg a gazdasági megfontolások kulcsfontosságúak, de csak az egyik tényezőt jelentik, nem pedig az átfogó célt. Az UNESCO dokumentumaiban tehát a fenntartható fejlődés alapfeltételeként jelenik meg a szegénység legyőzése. Ebből adódik az az egyszerű következtetés, hogy a szegénység legyőzése nélkül nem fejlődhet a világ. De hogyan is állunk a szociális jogok 4 megítélésével, amelyek a gazdasági fejlődés zálogaként megjelenő szegénység problémájának 4 Az emberi jogok csoportosításának csupán értelmezést könnyítő szerepe lehet, de nem eredményezhet fontossági sorrendet. Sőt, egyes emberi jogok besorolhatók akár több csoportba is, ami éppen azt támasztja alá, hogy az emberi jogok oszthatatlan egységet képeznek, és kölcsönösen kiegészítik egymást. Valójában nem annak a vizsgálódásnak van értelme, hogy milyen különbségek fedezhetők fel e jogok tartalma között, hanem, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással. Nézetem szerint például az oktatáshoz, tanuláshoz való jog az alábbi összefüggések miatt egyaránt besorolható a szociális és a kulturális jogok közé is. A szociális jogok közé ma már egyre többen sorolják be azokat a jogokat is, amelyek a gazdasági egyenlőtlenségből eredő negatív hatásokat kívánják ellensúlyozni, csökkenteni. E jogok tehát akkor jutnak jelentőséghez az egyén életében, ha önhibáján kívül nem képes gondoskodni arról, hogy emberhez méltó életet tudjon élni. Az önhibán kívül eső okok azonban többfélék lehetnek, így például életkortól (mint amilyen a gyermekkor vagy az időskor), egészségi állapottól függők (mint amilyen a betegség, baleset okozta egészségromlás, vagy a fogyatékosság), de eredhet a gazdasági nehézségek miatt a munkalehetőség elvesztéséből (munkanélküliség), vagy bekövetkezhet olyan helyzet miatt, amely a társadalom számára a fennmaradása érdekében kiemelkedő értéket képvisel, és ezért társadalmi védelemre szorul (mint amilyen a gyermekneveléssel, a családalapítással járó többletterhek vállalása). Ha a kulturális jogok mibenlétét szeretnénk megragadni, akkor széles értelemben véve ide tartozik a gondolatnyilvánítás szabadságát jelentő összes jog, vagyis a véleménynyilvánítás minden formája, amellett, hogy a kulturális jogok szorosabb értelmezés szerint a tudomány és a művészet szabad gyakorlását, a történelmileg kialakult szellemi értékek védelmét, valamint mindezen értékek eredményeiből való részesedés lehetőségét foglalják magukban. A kulturális jogok persze nemcsak az önhibájukon kívül rászorulttá váló egyéneket, hanem minden embert megilletnek, vagyis azokat a személyeket is, akik szociálisan megfelelő helyzetben vannak, sőt esetleg kivételesen jó anyagi körülmények között élnek. Mégis, a tanuláshoz való jogot is magában foglaló oktatáshoz való jog ad lehetőséget arra, hogy az egyén megszerezze azt a tudást, és kialakulhassanak benne azok a képességek, amelyek lehetővé teszik számára az öngondoskodáshoz, valamint a másokról való gondoskodáshoz szükséges munkavállalást, a munkaerő-piacon való folyamatos és eredményes részvételt. A Magyarországon a többségi felfogás az oktatáshoz, illetve a tanuláshoz való jogot a művelődéshez való jog részjogának tekinti, és az 1949. évi XX. törvénnyel kihirdetett, azóta többször, a rendszerváltás miatt jelentősebben az 1989. évi XXXI. törvénnyel módosított magyar Alkotmányban is az oktatáshoz való jog a művelődéshez való jog elemeként jelenik meg (70/F. § ). Az oktatás nagy kézikönyvében azonban Szüdi János a művelődéshez való jogot már akként definiálja, hogy ez a jog a legáltalánosabb értelemben magában foglalja az egyénnek azt a jogát, hogy megismerje a számára szükséges információkat, hozzájusson a boldogulásához szükséges ismeretekhez, felkészüljön az életkezdésre, szükség esetén életpályájának módosítására. Magában foglalja továbbá az államnak azt a kötelezettségét, hogy megteremtse a szervezeti, jogi, gazdasági feltételeit a tanuláshoz való jog és kötelezettség lelkiismereti, vallási hovatartozástól független teljesítéséhez, illetőleg, hogy az oktatás útján csökkentse a hátrányos helyzetből adódó különbségeket. Szüdi János az oktatás céljaként a tárgyi ismeretek közlését és elsajátítását jelöli meg. A tanuláshoz való joggal kapcsolatban pedig az állam kötelezettségét emeli ki arra vonatkozóan, hogy megteremtse a tanuláshoz való jog szervezeti, jogi, gazdasági feltételeit, de ugyanakkor 190
Page 1 and 2:
Deliberationes A GÁL FERENC HITTUD
Page 3 and 4:
Tartalom Czagány Gábor Lehetősé
Page 5 and 6:
Czagány Gábor Lehetőségek a ref
Page 7 and 8:
Lehetőségek a református úrvacs
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
fr. doc. ThDr. Ing. Inocent-Mária
Page 37 and 38:
Nádej ako výrazná kresťanská h
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Kozma Gábor I n novatív kör n y
Page 75 and 76:
Innovatív környezet? - vagy az in
Page 77 and 78:
Innovatív környezet? Ezek az eszk
Page 79 and 80:
Innovatív környezet? hogy a kivá
Page 81 and 82:
Innovatív környezet? A közoktat
Page 83 and 84:
Kuminetz Géza 2. Az emberi szexual
Page 85 and 86:
Kuminetz Géza tud teljesen kibonta
Page 87 and 88:
Kuminetz Géza lagos és az Abszol
Page 89 and 90:
Kuminetz Géza azonosítható vele.
Page 91 and 92:
Kuminetz Géza A fentiek alapján m
Page 93 and 94:
Kuminetz Géza felsőbb világba,
Page 95 and 96:
Kuminetz Géza vel elkerülhető a
Page 97 and 98:
Kuminetz Géza terét szabja tágab
Page 99 and 100:
A szerelem tehát elsőrangú motí
Page 101 and 102:
Lýdia Lešková 1. A családi vál
Page 103 and 104:
Lýdia Lešková - a nők belépés
Page 105 and 106:
Lýdia Lešková --az egyik partner
Page 107 and 108:
Lýdia Lešková meknek, hogy a tra
Page 109 and 110:
Lýdia Lešková manipuláló visel
Page 111 and 112:
Lýdia Lešková Befejezés A csal
Page 113 and 114:
ŠMOLKA, P.-MACH, J.: Manželská a
Page 115 and 116:
fr . doc . T h Dr . I ng. I nocent-
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 126 and 127:
ThDr. Martin Michalíček Pa r a di
Page 128 and 129:
????????? dass die Eltern von jedem
Page 130 and 131:
????????? Eltern sich nicht um das
Page 132:
????????? sein. Man kann aber sagen
Page 135 and 136:
Z oltá n Rok ay 3. Erster München
Page 137 and 138: Z oltá n Rok ay von Göttern: „D
Page 139 and 140: Z oltá n Rok ay des Grundes ist no
Page 141 and 142: Z oltá n Rok ay Geschichte sich au
Page 143 and 144: Z oltá n Rok ay Selbstverstehen ve
Page 145 and 146: Z oltá n Rok ay und Weltalter-Frag
Page 147 and 148: Z oltá n Rok ay 6. Der Monotheismu
Page 149 and 150: Zusammenhang konnte von der Mytholo
Page 151 and 152: Sáva i Já nos krízissel. Kifejez
Page 153 and 154: Sáva i Já nos 1. Társas kapcsola
Page 155 and 156: Sáva i Já nos sajátítja el, hog
Page 157 and 158: Sáva i Já nos Család: a reményr
Page 159 and 160: Sáva i Já nos emberi módon élni
Page 161 and 162: Sáva i Já nos A következő péld
Page 163 and 164: Sáva i Já nos éltek. Tehát az e
Page 165 and 166: Sáva i Já nos Amikor valakit ’k
Page 167 and 168: Sáva i Já nos „esélyét” az
Page 169 and 170: Sáva i Já nos b) Önkontroll: az
Page 171 and 172: Sáva i Já nos példakép lenni. A
Page 173 and 174: Sáva i Já nos - anómia - a köz
Page 175 and 176: Sáva i Já nos Akkor is, ha a szoc
Page 177 and 178: Sáva i Já nos lat feltételezi ö
Page 179 and 180: Sáva i Já nos képesek tenni ők
Page 181 and 182: Sáva i Já nos és tanulatlanok el
Page 183 and 184: Sáva i Já nos felelősségtudat,
Page 185 and 186: Sáva i Já nos alapja éppen a mit
Page 190 and 191: A szociális jogok perspektívái a
Page 208: A szociális jogok perspektívái a
Page 211 and 212: T r i nge r L á sz ló és technik
Page 213 and 214: T r i nge r L á sz ló Amennyiben
Page 215 and 216: T r i nge r L á sz ló a megfigyel
Page 217 and 218: 8. ábra: A segítő kapcsolatok el
Page 219 and 220: Ján vel’backÝ sárnap kapott, t
Page 221 and 222: Ján vel’backÝ egyenként tagjai
Page 223 and 224: Ján vel’backÝ de kevésbé köz
Page 225 and 226: Ján vel’backÝ van szolganépét
Page 227 and 228: Ján vel’backÝ A II. Vatikáni Z
Page 229 and 230: Voit Krisztina Magyar cégek Szlove
Page 231 and 232: M agya r cégek Sz lov e nsz kóba
Page 237 and 238:
M agya r cégek Sz lov e nsz kóba
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257:
Page 260 and 261:
abstracts Gábor Kozma: An Innovati
Page 262 and 263:
abstracts Az elsőáldozók előké
Page 264 and 265:
abstracts not scrounge on it. They
Page 266 and 267:
abstracts Krisztina Voit: Hungarian
show all

Deliberationes - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?