Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

küs építészet hagyományai elkjny^lottak, helyt advaChristophér"Wreir 'és"*"Johh Vanbrugh olaszos renaissanee-_stílusának: ebben a stílusban készültek országszerte az újfőnemesség palotái, sőt itt-ott már a nemesi kúriák is, nagy,világos ablakokkal, elegáns diófa bútorokkal, és mindenfélekényelmi berendezéssel. A gyorskocsi intézményessé tételelehetővé tette a többé-kevésbbó menetrendszerű, olcsó közlekedésts a londoni polgár előre megszabott idő alatt érhetettel Dublinba, Yorkba vagy pedig a divatos fürdőkbe,Bathba, Harrogate-be, Cheltenham-be. Akik nem tudtakutazni, azokat is közelebb hozta egymáshoz a királyi szabadalomlevéllellétesített posta, amely a kilencvenes évekbenmár komoly szervezet volt, 182 városban működött és 10postahajóval bonyolította le a forgalmat Anglia és a külföldközött. Az újítások terén természetesen a 800,000 lakosúóriásváros, London vezetett: megvoltak nemcsak a nagy kórházai,középületei ós kollégiumai, hanem volt utcai világításaés szervezett tűzvédelme, sőt tűzbiztosító intézete is. Itt volta társasélet középpontja, itt székelt az udvar, itt élíek a főnemességhangadói, ide tódultak mindenhonnan Angliábóla tehetségesek és a kalandorok, mlegtöltve a közel 3000 kávéházatés irányítva politikát, izlést, divatot, irodalmat.* Atársadalmi oszályok még külön éltek, egymás mellett, vagyinkább egymás felett, de azért az a diadal, amelyet a parlamentbenegyesült squirearchy és polgárság aratott az abszolútkirálysággal és annak legfőbb támaszával, a főnemességgelszemben, kiegyenlítőkig katott és elősegítette a demokratikusabbtársadalom kialakulását. Általákan, a restaurációutáni Anglia katalmas lépésekkel kaladt előre a polgárosodásútján.Ebben az időben nagyon megnőtt az angoloknak Magyarországiránti érdeklődése is. Felülről kezdve, vagyis magávala királlyal és udvarával, a katolikus kajlandóságú Ckarles IIés a nyíltan katolikus James II után ismét protestáns érzésűuralkodók kerültek a trónra, akik sok jelét adták a magyarságiránt érzett rokonszenvnek. így például William of Orange4A postáról s a többi újításról lásd Mieget, The Nem State of England,% 335-ig ii, 47—8; a társas életről Clark, The Later Stuarts, 344.