Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

WALTER MAP 67embernek szabad akarata, mennyiben felelős saját tetteiértés mennyiben irányítjákí fékezhetetlen ösztönei, A renaissanceemberérdeklődését természetesen erősen lekötötte ez a kérdés,aminek jele az, hogy nálunk már a tizenhatodik századelején megmagyarította valaki a kettős költeményt, prózában,az 1508-ból való Nádor-kódex számára. 12A tizenhetedik századembere számára pedig tulajdonképpen nem is létezett másprobléma csak ez, tehát újra meg újra nekifogott a téma feldolgozásának.A század elején verses fordítója, vagy inkábbátdolgozója akadt Nyéki Vörös Mátyás (1570?—1664) prépostszemélyében, 13aki Dialógus az az Eggy kárhozatra szállottkazdagh Test és Léleknek siralommal tellyes egymással valókeserves panaszolkodó beszélgetések címen adatta ki előszörPrágában, 1623-ban, azután pedig több helyen Magyarországonis. Feldolgozása több ponton eltér Map eredetijétől, ígya látomás hősévé Philibert helyett Szent Bernátot teszi meg,azután a költemény elejére és végére erkölcsnemesítő, tanulságosversszakokat ragaszt és általában mindent erősen bővítve,kiszínezve, parafrázis-szerűén ad vissza. De ettől eltekintvea két szöveg cselekménye pontról-pontra párhuzamosanhalad, a magyarban is megtaláljuk a szent látomását,a lélek szemrehányásait, a test védekezését és az ördögök fellépését.Költőnk itt szabadjára ereszti képzeletét és hosszasanleírja az alvilág lakóit:Fejek egyenesen s hegyesen szólesült,Hajók kígyó módra csoportos elterült,Homlokuk rút ránczal igen szemtelenült,Tűzzel meg-emésztő szemek vérben merült.Tekintetek nekik mint villámás vala,Tüzet szikrázással ki-okádnak vala,Szarvok kecskemódra meg horgattak vala,Kiknek végeiből méreg chorog vala.Ezek a szörnyek nem indulnak meg a lélek panaszára,hanem könyörtelenül elhurcolják. Szent Bernát még hallja1 2Horváth, Magyar irodalmi műveltség, 197.1 3Étetéről és munkáiról tájékoztat Kőmives Nándor Kolos, NyékiVörös Mátyás élete és munkái, Csorna 1918.