Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

gyengékkez képest". így tanuljuk meg, hogy mik a kötelességeia tisztviselőknek, az alattvalóknak, a lelkészeknek, acselécles ós a magános embernek, a gazdagnak és szegénynek,az öregnek és a fiatalnak. A könyv használatára Medgyesiilyen tanácsot ád: „1- Napjában két-három kérdést tanultassanakmeg ezekben; csak az dolgozás közben is meglehet ezkönnyen. Vasárnap aztán mind mondja el az ki mit tanult.2. A feljegyzett helyeket a Bibliában keressék fel és szépmagyarán a gazda vagy gazdaasszony vagy más ő helyettökolvassa el előttük. 3. Szoktassák reá arra is, hogy a praedicatiokbanhallott tanúságokat és hasznokat ez kérdések valamelyikéretudják vinni és 4. aki mikor vagy szóban vagycselekedetben mit vét, azt is mindjárt mutassák meg, hol melyikkérdés és felelet ellen esett: a jót hasonlatosképpen,mely kérdés szerint lett". 31így válik a könyv az egyéni vallásosságtámaszán túlmenően a társadalmi fegyelmezés eszközévé.Hasznosságát valószínűleg a kortársak is febsmerték,mert négy kiadásban jelent meg 1645 és 1684 között.Néhány világi íróAz ilyen puritán szellemben fogant vallási művek, Perkins,Bayly ős a többiek munkái mellett csak igen kis szerepjutott másfajta műveknek. Tudjuk, kogy olvasták Jolin Barcflay(1582—1621) kires Argenis-ét, amely több európai nevezeteskortárs között Bethlen Gábort is szerepeltette Peranhyleus,vagyis Erdőntúli álnéven; 32ismerték a Florilegus Júniusálnév alá rejtőzött angol író munkáját a résizegességről, amelyetDiószegi Bónis Mátyás fordított le 1649-ben; 33Comeniusnaka Janim Linguarum-haz írt angol ős btelga indexét, azaz3 1Lelki A Be-Ce, ford. Medgyesi Pál, Gyulafehérvár 1645, (4).3 2Barclay életrajza: DNB, iii, 162—4. — Peranhyleus szerepérő!1. Argenis, Frankfurt 1650, 95—7. — Szilágyi Benjámin István már 1646-han említi a „gunyoros angol Bareley"-t, „Acta synodi natiomalis", 174.Megvolt a Bethlenek keresdi könyvtárában is Lukinich, „Bethlen Elekkönyvtára 1685-ból", Magyar Könyvszemle, xxix, 1922.ás Florilegius Június, Az Részegesnek gyűlölséges, Utálatos és rettenetesállapottya, ford. Diószegi Bónis Mátyás, Leyden '1649. IsmertetiAkadémiai Értesítő, 1844, 162; idéz belőle Hóman-Szekfű, Magyar Történet,v, 144.