Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

és egyszerűbb, nem mindig logikus. Felmerül a kérdés, bogynem szerénytelen eljárás-e éppen a mi korunk értékfelfogásáttenni meg minden irodalmi alkotás mérővesszőjének, amikorminden valószínűség szerint ez a felfogás is elavul egyszer,ha nem holnap, akkor holnapután. Ha elfogadjuk HankissJánossal, hogy az „irodalom emberi vágyak kielégülése ésemberi ösztönök tevékenykedése", 2akkor talán leghelyesebbaz irodalmi alkotást mindig azzal mérni, hogy mennyibenelégíti ki ezeket a vágyakat és ösztönöket, más szóval, hogymilyen fontos az írónak 'és olvasónak. Leghelyesebbnek látszika nagy vonásaiban változatlan, de azért korszakonkéntmás és más kifejezést mutató emberhez mérni saját alkotását.Ezért most, mielőtt belefognánk a tulajdonképpeni feladatmegoldásába, megpróbáljuk összefoglalni a tizenhetedikszázad irodalmának különleges, a maitól eltérő vonásaitabban a reményben, hogy ezáltal talán közelebb jutunk akorszak irodalmi alkotásainak helyes értékeléséhez.Az irodalom nyelveAz első eltérés, amely már akkor szemet szúr a kutatónak,amikor a könyvekhez még el sem jutott, hanem csaka könyvészeti megalapozásnál tart, az_Jdegen. főleg latinnyelvűmunkák nagy bősége. A Régi Magyar Könyvtár elsőkötetében 1786 magyarnyelvű könyv, illetőleg nyomtatványismertetését találjuk, a második kötetben viszont 2452 idegennyelvűt,leginkább latint. 3Ezen azonban nem szabad csodál-2Hankiss János, Európa és a magyar irodalom, Bp. 1940, 19.3Szabó Károly alapvető miuinkájának megjelenése óta igen soktizenhetedik századbeli könyvet fedezett fel a szorgalmas kutatás (lásda. Magyar Könyoszemlé-t és Sztrfrpszky gyűjteményét) és ezek közül felis használtuk, amit csak lehetett és ami ennek a dolgozatnak a kereteibebeleilleszthető volt. Az alábbi fejezetben közölt, leginkább statisztikaijellegű vizsgálódásokat azonban mégis csak a Szabótól felvett munkákrakorlátoztuk. Minden könyvészeti munka úgyis szükségszerűleg befejezetlen,tehát abszolút számadatokat nem ad; az olyan rélaiío adatok megállapításárapedig, mint például a magyar és az idegennyelvű, vagya vallásos és a világi, vagy a verses és prózai munkák számaránya,a könyvészeti kutatás bármelyik időpontjában vállalkozhatunk és azeredmény nagyjából ugyanaz lesz.