11.07.2015 Views

Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A VALLÁSOS ÉRZÉS MAGYARORSZÁGON 23történetével keresztény tisztaságra adnak példát, Ábel tragédiájávalaz emberi gonoszságtól rettentenek el. Tanításukatelviszik a legeldugottabb kis falvakba, tanyákra, még a törökterületre is, ahol katolikus és protestáns lelkészek néha mégfegyverszünetet is kötnek a keresztény ügy érdekében. A szegénynép pedig hálával fogadja a hitbeli gondozást meg azáltalános nevelést is és a vett jókért hűséges ragaszkodássá]fizet. Az 1608-as országgyűlésen például a protestáns rendekazzal az indokolással követelik a jobbágyok szabad vallásgyakorlatánaktörvénybefoglalását, hogy vannak jobbágyok,akik inkább vértanúhalált halnak, semmint bitüktől elpártolnának.1 ® Két évtizeddel később pedig, amikor a gömörmegyeiSzuha község templomába a protestáns kegyúr, RákócziGyörgy protestáns prédikátort visz be, a katolikus jobbágyokszövetségre lépnek a szomszédos három leányegyház lakosságávalés bojkottálják az új lelkészt. Rákóczi tiszttartójakénytelen jelenteni, hogy „négy falu elállott, sem fizetni, sempraedicatiora nem akarnak járni". 17Az ügy a nádorig is eljut,aki, bár elismeri Rákóczi jogát, mégis azt a tanácsot adja,hogy ebben az esetben ne erőltesse a dolgot és a jobbágyokakarata érvényesül a földesúrral szemben.A műveltebb néprétegben ugyanilyen nagyra értékelika vallást és erkölcsöt, csak sokkal tudatosabban^A nemességnekmár ismertetett közjogi küzdelmén végigvonul a vallásimotívum. Bethlen és Rákóczi György nemcsak a nemesi előjogokértáltalában küzdenek, hanem a protestáns nemes szabadvallásgyakorlatáért is, amit a nikolsburgi és a linzi békékújra biztosítanak. Az 1681-es soproni országgyűlés egész lefolyásátvallásügyi viták jellemzik és a szatmári béke is erősenhangsúlyozza a vallási szabadságot. A nemes és a polgáremberannyira komolyan veszi vallását és annak parancsait,hogy felfedezi mint hittestvért a jobbágyot is és komolyanfoglalkozni kezd annak.lelki gondozásával. A század elejénThurzó Szaniszló így utasítja egyik udvarbíráját: „Az mi jószágunkbanlévő szentegyházakra szorgalmatos gondja legyenhogy azokban mindenütt igaz keresztyén lelki tanítók legye-1 61 7Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 270.Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 280.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!