Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

192 KITEKINTÉSmeg a század folyamán és utolsó kiadása 1841-ből való. 11 Azanglikán reform védőirata, Jewel Apológiá-ja majdnem egyidőbenjelent meg Campion Tíz o/cai'-nak újabb kiadásávalés az Apológia egyik oxfordi kiadását még 1802-ben is megtaláljukCsépán István könyvei között. 12Matkó István angolbólfordított conduct-book-j&t, a Kegyes Tsejekedetek Rövidösvénykéjét 1761-ben újra kiadta az istenfélő ós jámborözvegy Betzei Mátyásné, Jakab Kata asszonyság. Buchananzsoltárparafrázisa még 1807-ben is kiadóra talált, HatvaniIstván biharmegyei táblabíró személyében. 13 Walter Map kétdialógusa közül az első, a bor és a víz beszélgetése BarótiSzabó Dávid Fersfcoszorú-jában bukkan fel újra a tizennyolcadikszázad vége felé, címe ekkor Thétis és Bakkus, avagya Víz és Bor között támadt Per; nem sok idő multán drámánakis feldolgozzák színjátszó protestáns diákok. 14A másikMap-dialógus, az először Nyéki Vörös Mátyástól lefordítottpárbeszéd a test és a lélek között, megjelent még könyvalakban1729 és 1768-ban, 15aztán 1786-ban a ponyvára került,mint Dúsgazdagnak az Morsz halállal való elmélkedése ésjóval később még Arany Jánost is megihlette. 16Arany Melyika bűnös című költeményében akarta feldolgozni a párbeszédet,de csak a bevezető sorokig jutott el:11Petrik Géza, Magyarország bibliographiája, ii, 772—3.1 2Juellus János, A reformaia ekklesianak apologyiaja, vagy magamentsége, ford. Tussai János, H. n.. 1748; Campianus Edmundus, Rationesdecem, Nagyszombat 1742; az oxfordi kiadást Csépán könyvei közöttmegemlíti Szarvasi Margit. Magánkönyvtáraink a XVIII. században,Bp. 1939.1 5Kegyes Tselekedetek Rövid ösvénykéje, ... Mellyet Szedegetettés fordított Angliai Nyelvből a Kegyes Életre Vágyakodóknak hasznokraK: Vásárhelyi M. István. Nagykároly 1762. — Buchananus, Georglus,Paraphrasis in librum psalmorum. Edidit Stephanus Hatvani. Nagyvárad,1807.1 4A drámai feldolgozás a Tóthfalussy-féle kéziratban maradt ránk.Kiadta Bernáth Lajos, Protestáns iskoladrámák, Bp., 1903.1 5Mindkétszer a szerző és a fordító neve nélkül, a Tintinnabulumtripudiantium főcím alatt.1 8Horváth János, Irodalmi műveltségünk, 197—-8.