Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

JEPHTA TRAGÉDIÁJA 59létére is — vezérükké választják Jephtát, mert megmutatta,hogy egyedül csak ő tudja megmenteni a hazát. Az új hadvezérIsten segítségéért fohászkodik és megígéri, hogy visszatéréseután az első dolgot amit meglát, feláldozza Neki:Csak hogy ad kezemben az Ammon fiait, bizony én aztmegállom,Valamit eloeszer othon meg láthatoc, aszt neked megáldozomHosszú hónapok előcsatározásai után rákényszeríti azellenséget a döntő ütközetre, amit Illyefalvi az örök harcokközött felnőtt ember szakértelmével és érezhető örömmel ír le:Azok koezbe ket had oeszve roppant vala, nagy sivalkodásvala,Dob, Trombita szóktól, Ló nyiritésektől az Egh hangoslicvala,Fegyver czattogástól, hegyec és az voelgyec eroessenzengnec vakuAz ammoniták megfutnak, Jephta elpusztítja országukatés győztesen hazatér, de balsorséra először leányát pillantjameg odahaza és így őt kell fogadalma szerint feláldoznia.A két ellentétes kötelesség között őrlődő atya kétségbeesettfájdalma, habozása, határozatlansága mind megszólala külsőleg oly nehézkes versekben. Végül is a leánydönti el a kérdést: felajánlja életét, hogy apját megmentseaz eskűszegéstől és az öngyilkosságtól. így Jephta megtartjaígéretét, h modern olvasó pedig a sorstragédiáktólelválaszthatatlan, különös elégületlenség-érzéssel teszi le aa könyvet. Az egykorúak álláspontja természetesen egészmás volt: ők biztosak voltak hitükben, hogy semmi sem történikok nélkül, maradéktalanul átadhatták tehát magukata szomorúság és a szánalom kathartikus érzéseinek és élvezhettéka történetet, legalább is még néhány évtizedig, amíga krónikás műveket háttérbe nem szorították a vallásos irodalomegyéb termékei. Ezalatt a néhány év alatt azonbanmég két újabb kiadásra volt szükség a Tragoediából, ami azakkori viszonyok között nagy eredmény lehetett.A Jephta-tragédiánál sokkal maradandóbbnak bizo-