A Móricz-estrõl szóló írás A Hét címû ipolysági lapban (Štrba Péter reprodukciója) A Móricz-est 1932-es ipolysági programja és „Belépti jegy”-e 104
amikor az felgördül, és beléphet a színpadra. Mindkettõjükön bizonyos megilletõdést láttam, amit szóvá is tettem. Simonyi Mária erre így felelt: »Mindkettõnknek minden fellépés elõtt van lámpaláza, ami elmúlik, amint az elõ szót kiejtjük. Ebben egyformák vagyunk.« Ez nagyon meglepett engem. Simonyi Mária Babits Mihálytól adott elõ nagy átérzéssel. Ami még meglepett, és a legnagyobb benyomást tette rám, az a nagy író és a mûvésznõ végtelen szerény föllépése és viselkedése volt az egész kisvárosi gárda elõtt.” Baráti Béla és Balla Zoltán 1932-ben egyetemista volt Prágában. Õk 1930-ban ott találkoztak Móriczcal. Baráti Béla orvos elmondta (õ egyébként Salkovszkyék veje volt), hogy az író nagy érdeklõdéssel hallgatta a sarlós fiatalok vitáját. Örült lelkesedésüknek, s megelégedéssel nyugtázta, hogy az itteni fiatalok tudnak és mernek vitatkozni a kor és a társadalom legégetõbb problémáiról. Dr. Balla Zoltán arra is emlékezett, hogy az író barátságosan, emberségesen, közvetlen módon beszélt a fiatalokkal. Minden felõl érdeklõdött. Többek közt õt is megkérdezte: „hová való?”, „mi újság arrafelé”, „mi van most Ipolyságon?” stb. Arról, hogy Móricz Ipolyságról elégedetten távozhatott, s az itteni találkozóra még sokáig kellemesen emlékezhetett vissza, Farkas István Egy hét a felkentek közt címû írása is tanúskodik. Ebbõl idézzük az alábbiakat: „Amikor jóval éjfél után a szerpentinen felfelé ballagtunk a Palota-szállóba, Móricz Zsigmond belém karolt. Bennem »megbízhatott«, mert, mint éppen Berda Józsinak mondta: »Ti csak fogadjátok az embert, de el nem kíséritek.« (Ezt arra értette, hogy amikor 1932 januárjában az én meghívásomra Ipolyságon tartott elõadást, másnap reggel legalább harmincan kísértük el egészen a határig.)” 4 Móricz palócföldi látogatásáról a Magyar irodalmi helynevek címû kiadvány nem tesz említést. A kötet bõvített és átdolgozott kiadásában viszont azt olvassuk, hogy az író „1932 májusában látogatóban járt Ipolyságon. Az itt szerzett élményeirõl riportsorozatot írt”. 5 Ugyanebben a könyvben írja a szerzõ, hogy „Móricz Zsigmond Bözödi György kíséretével 1931 januárjában riportúton járt Drégelypalánkon és a környezõ falvakban. A Kis falvak, nagy bajok c. riportsorozata a Gyalogolni jó c. kötetben jelent meg.” 6 A fent említett Móricz-írással érdemesebb hosszabban is foglalkoznunk. Az író szép leírással indítja riportját, mely a palócföldi táj egy szeletét tárja elénk: „Át kellett mennem egy rendkívüli szép útvonalon a nógrádi és honti vadregényes, szelíd tájon. A magyar romantika egyik fejezete termett itt. Találomra megálltam egy községben, Drégely vára alatt. Arany János áldott, szenvedõ, édes és szelíd szava állított meg: Felhõbe hanyatlott a drégeli rom... Arany sose volt Drégelyben, s ez a sor annyira jellemzõ, hogy ma is felhõben van a drégeli várrom – nyomát sem lehet látni a faluból.” 7 Móricz ezután nem a táj szépségeit, a történelem tükörcserepeit kutatja, hanem a jelenben próbál tájékozódni, emberközelbe akar kerülni. A bíróhoz és a jegyzõhöz intézett elsõ kérdése: Hogy élnek? S erre a frappáns, lényegre törõ, de a szomorú valóságot feltáró válasz: „Mint mindenütt, mint akárhol az ilyen kis magyar 105
- Page 2 and 3:
Csáky Károly IRODALMI KAPCSOLATOK
- Page 4 and 5:
Elõszó Mindig nagy élményt jele
- Page 6 and 7:
Léva vára egy XVII. századi réz
- Page 8 and 9:
Fülek vára egy XVII. századi ré
- Page 10 and 11:
Csábrág (Csorba Csaba könyvébõ
- Page 12 and 13:
Másnap már a kaputornyot lövette
- Page 14 and 15:
Drégelyvár ostroma HOLLÓKÕ a k
- Page 16 and 17:
en maradt védõket a kapitánnyal
- Page 18 and 19:
Kazinczy Ferenc nógrádi útjairó
- Page 20 and 21:
domb, melyen az esõ és a hóvíz
- Page 22 and 23:
A videfalvi kastély egyik lakója,
- Page 24 and 25:
okkosították”. Karancskeszin ke
- Page 26 and 27:
megénekelte Tinódi Lantos Sebesty
- Page 28 and 29:
adatokat találunk. Az iskola egyko
- Page 30 and 31:
szerint így oszlottak meg: Bars (1
- Page 32 and 33:
A selmeci tanári kar 1896-os jegyz
- Page 34 and 35:
Aki Petõfit megbuktatta, Lichard D
- Page 36 and 37:
lusgyakorlatokból huszonhárom tan
- Page 38 and 39:
szített apróbb próbákat és azo
- Page 40 and 41:
dalmi hagyományok szlovákiai lexi
- Page 42 and 43:
utasít.” Az elhidegülés 1845-b
- Page 44 and 45:
lepült hajdan Patkóspuszta. A XV.
- Page 46 and 47:
43 PSÖM VII. 1964. 273-274. 44 PS
- Page 48 and 49:
gyermekkoromnak ez a boldog, ez a s
- Page 50 and 51:
a megye elsõ aljegyzõje lett. Ré
- Page 52 and 53:
Külsejében kissé cinizmusra hajl
- Page 54 and 55: Madách Imre nyughelye a kastélypa
- Page 56 and 57: Mikszáth Kálmán selmecbányai di
- Page 58 and 59: telte a selmeci diák. Megint más
- Page 60 and 61: Az evangélikus templom (Csáky Ká
- Page 62 and 63: A selmeci evangélikus líceum gör
- Page 64 and 65: Mikszáth, honnan származtak tulaj
- Page 66 and 67: tük Mikszáthnak is - az állandó
- Page 68 and 69: magyar irály; német irodalom, né
- Page 70 and 71: lön osztályból kell állniuk. Me
- Page 72 and 73: afický slovník) ismerjük: 1925.
- Page 74 and 75: Vajon ki volt ez a Scholz tanár, a
- Page 76 and 77: 1840-ben szülõvárosába, a selme
- Page 78 and 79: A városhoz fûzõdõ emlékek „t
- Page 80 and 81: Irodalomjegyzék: A magyar irodalom
- Page 82 and 83: Tantárgyak A tanuló neve 1. 2. 3.
- Page 84 and 85: Név, kor, Nemzet, születési hely
- Page 86 and 87: 5. számú táblázat A selmecbány
- Page 88 and 89: Tantárgyak Név 1. 2. 3. 4. 5. 6.
- Page 90 and 91: Folyó- Név Osztály Munkáló Olv
- Page 92 and 93: angig vitte, vitézül harcolt Kom
- Page 94 and 95: meg üzleteiket, és a napégette a
- Page 96 and 97: említést errõl a költõnõ 1983
- Page 98 and 99: Nyári éjszaka volt, és a Báthor
- Page 100 and 101: Móricz Zsigmond Palócországban M
- Page 102 and 103: A Lengyel Szálló, ahol Móriczék
- Page 106 and 107: A Salkovszkyné számára dedikált
- Page 108 and 109: Tóth Árpád Tátrai napjairól T
- Page 110 and 111: ja munkáit idézve Tóth Eszter. D
- Page 112 and 113: lünk. Mikor kiértünk az igazgat
- Page 114 and 115: okat: „Mondta nekem az Árpád, h
- Page 116 and 117: Visszatérve a költõ verséhez, n
- Page 118 and 119: lapota. Testileg is gyarapodott egy
- Page 120 and 121: Mécs László saját kezû jegyzet
- Page 122 and 123: Joó Leonka zongorázott, Schuzdek
- Page 124 and 125: két alkalommal az Ipoly-parti vár
- Page 126 and 127: A gyarmati templom, melynek közel
- Page 128 and 129: dulni, szinte minden évszak alkalm
- Page 130 and 131: Régi alsósztregovai látkép név
- Page 132 and 133: Losonc neves szülötte Kármán J
- Page 134 and 135: te ezt a vidéket, amelynek kedves
- Page 136 and 137: mû antológiát, s megírta az els
- Page 138 and 139: Komjáthy Jenõ virágba öltözöt
- Page 140: Csáky Károly IRODALMI KAPCSOLATOK
Change language