Irodalmi kapcsolatok

A városhoz fûzõdõ emlékek „tûnnek elõ”
az 1882-ben keletkezett A Petõfi-legenda
Selmecen címû visszaemlékezésben: „Ha
leszállt az est a sajátszerû városban, ha elnyelte
a homály az óriási köveket, s kitöltötte
a borzadályos szakadásokat, ha fekete
róna lett a girbegurba, púpos földbõl, suhogó
árnyak inogtak, a fák lombja röpülni
kezdett, s képzelt zsongással telt meg az éj:
akkor én sokszor látni véltem a költõt,
amint elsuhan köpönyegben, hóna alatt
víve lantját.” Igaz, az írásban téves adatokat
is közöl Mikszáth – hisz Petõfi itteni
szállásadója nem Surina János, hanem
Proszperínyi Mihály, és az a lány, akirõl a
költõ A hûtelenhez címû verset írta, nem
selmeci, hanem aszódi volt –, ám ez mit
sem változtat a mû szépirodalmi értékein.
A fenti elbeszéléseknél még korábbiak
a Garibaldi butéliái és a Csodálatos gomba
címûek. Mindkettõt 1874-ben írta
Mikszáth. Az elõzõ szereplõje Kutlik úr, a
selmeci „becsületes tót szabómester”, aki
igencsak „szimpatírozott Garibaldival”, s
akirõl oly szellemes történetet kerekített
az író. A Csodálatos gombában a ravasz
és szellemes Mikszáth diákkori humora
teljesedik ki, miközben leleplezõdik a líceum
magát természettudósnak tartott „S.
professzorának” együgyûsége és hiszékenysége.
Még korábbi Az én Gyuri bácsim címû
humoreszkje, melyet Mikszáth 1865-ben
írt. A családi vonatkozású írással, a jóízû
humorral és meseszövéssel felépített elbeszéléssel
igen nagy sikert aratott Selmecen.
A Magyarország lovagvárairól írt munkái
közt természetesen ott találjuk a Selmecz
vára címû történetet is, amely elsõsorban
Reosel Rázmán lányáról, a majdnem
koldusként elhunyt csodaszép Borbáláról
szól.
Természetesen vannak a selmeczi diákvárosnak
egyéb nyomai is a Mikszáth-mûvekben,
a novellákon kívül regényeiben,
leveleiben egyaránt.
(Nagy Iván Történeti Kör Évkönyvében
[Balassagyarmat, 1997. 103-130.] megjelent
tanulmány bõvített változata.)
Jegyzetek
1 Rejtõ I., 1959.
2 Rejtõ I., 1982. 333–354.
3 Rejtõ I., 1985. 263–294.
4 Rejtõ I., 1992. 52–81.
5 Rejtõ I., 1959. 36.
6 Uo. 37.
7 Uo. 38.
8 Véber K., 1986. 18.
9 Dr. Szabó K., 1979/1. 11–20.
10 Praznovszky M., 1991. 79.
11 Rejtõ I., 1982. 333.
12 A magyar irodalom története. 311.
13 Véber K., 1986. 25.
14 Rejtõ I., 1982. 336.
15 Uo. 337.
16 Uo. 337.
17 Uo. 341.
18 A Selmecbányai Petõfi Kör Érdemkönyve
(a továbbiakban: Érdemkönyv). Pesthy
írása elõtt (253–306.) Újhelyi József Budavár
visszavétele címû munkája (1893.
IV. 17.), utána pedig Kovalszky János Világos
címû dolgozata található. Az utolsó
beírt munka dátuma: 1894. július 5.
78