Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A városhoz fûzõdõ emlékek „tûnnek elõ”<br />
az 1882-ben keletkezett A Petõfi-legenda<br />
Selmecen címû visszaemlékezésben: „Ha<br />
leszállt az est a sajátszerû városban, ha elnyelte<br />
a homály az óriási köveket, s kitöltötte<br />
a borzadályos szakadásokat, ha fekete<br />
róna lett a girbegurba, púpos földbõl, suhogó<br />
árnyak inogtak, a fák lombja röpülni<br />
kezdett, s képzelt zsongással telt meg az éj:<br />
akkor én sokszor látni véltem a költõt,<br />
amint elsuhan köpönyegben, hóna alatt<br />
víve lantját.” Igaz, az írásban téves adatokat<br />
is közöl Mikszáth – hisz Petõfi itteni<br />
szállásadója nem Surina János, hanem<br />
Proszperínyi Mihály, és az a lány, akirõl a<br />
költõ A hûtelenhez címû verset írta, nem<br />
selmeci, hanem aszódi volt –, ám ez mit<br />
sem változtat a mû szépirodalmi értékein.<br />
A fenti elbeszéléseknél még korábbiak<br />
a Garibaldi butéliái és a Csodálatos gomba<br />
címûek. Mindkettõt 1874-ben írta<br />
Mikszáth. Az elõzõ szereplõje Kutlik úr, a<br />
selmeci „becsületes tót szabómester”, aki<br />
igencsak „szimpatírozott Garibaldival”, s<br />
akirõl oly szellemes történetet kerekített<br />
az író. A Csodálatos gombában a ravasz<br />
és szellemes Mikszáth diákkori humora<br />
teljesedik ki, miközben leleplezõdik a líceum<br />
magát természettudósnak tartott „S.<br />
professzorának” együgyûsége és hiszékenysége.<br />
Még korábbi Az én Gyuri bácsim címû<br />
humoreszkje, melyet Mikszáth 1865-ben<br />
írt. A családi vonatkozású írással, a jóízû<br />
humorral és meseszövéssel felépített elbeszéléssel<br />
igen nagy sikert aratott Selmecen.<br />
A Magyarország lovagvárairól írt munkái<br />
közt természetesen ott találjuk a Selmecz<br />
vára címû történetet is, amely elsõsorban<br />
Reosel Rázmán lányáról, a majdnem<br />
koldusként elhunyt csodaszép Borbáláról<br />
szól.<br />
Természetesen vannak a selmeczi diákvárosnak<br />
egyéb nyomai is a Mikszáth-mûvekben,<br />
a novellákon kívül regényeiben,<br />
leveleiben egyaránt.<br />
(Nagy Iván Történeti Kör Évkönyvében<br />
[Balassagyarmat, 1997. 103-130.] megjelent<br />
tanulmány bõvített változata.)<br />
Jegyzetek<br />
1 Rejtõ I., 1959.<br />
2 Rejtõ I., 1982. 333–354.<br />
3 Rejtõ I., 1985. 263–294.<br />
4 Rejtõ I., 1992. 52–81.<br />
5 Rejtõ I., 1959. 36.<br />
6 Uo. 37.<br />
7 Uo. 38.<br />
8 Véber K., 1986. 18.<br />
9 Dr. Szabó K., 1979/1. 11–20.<br />
10 Praznovszky M., 1991. 79.<br />
11 Rejtõ I., 1982. 333.<br />
12 A magyar irodalom története. 311.<br />
13 Véber K., 1986. 25.<br />
14 Rejtõ I., 1982. 336.<br />
15 Uo. 337.<br />
16 Uo. 337.<br />
17 Uo. 341.<br />
18 A Selmecbányai Petõfi Kör Érdemkönyve<br />
(a továbbiakban: Érdemkönyv). Pesthy<br />
írása elõtt (253–306.) Újhelyi József Budavár<br />
visszavétele címû munkája (1893.<br />
IV. 17.), utána pedig Kovalszky János Világos<br />
címû dolgozata található. Az utolsó<br />
beírt munka dátuma: 1894. július 5.<br />
78