Irodalmi kapcsolatok

Nógrád egykori székvárosa, Balassagyarmat, ahol Kazinczy elõször megállt (Kovalcsik
András felvétele)
Acsára, Prónay báróék kastélyos falujába.
Innen a dimbes-dombos tájon át Nógrád
felé vették útjukat, hogy BALASSAGYAR-
MATot felkeressék. „Kiérénk az örök dombok
közül – olvassuk leírásában –, s
elterûle elõttünk az Ipoly szép síkja. Balassagyarmaton
vágyánk látni a megye
országszerte tisztelt alispánját. Ülést
tarta szobájában. (…) Viceispán úr láttatá
velünk, amivel Nógrád méltán kevélykedik;
azt az épületet, ahol negyven
rab gyapjat ecsetel és fon, s azt pakróccá
szövi. Nem új megjegyzés, hogy a tömlöcök
gonoszságok iskolái, és hogy a rabok
onnan nem megjavulva, hanem teljesen
megromolva jönnek ki, s az nem lehet
másképpen: a durva bánásmód elmérgesíti
lelkeiket, s együvé zárva, a gonoszok
azokat is megrontják tanításaik által, akik
oda csak botlás miatt jutottak. A nógrádi
rab nappal szem alatt s a jobbak társaságában
lévén, feleszmél, jobbá lenni megszokik,
s nem megalacsonító munkára fordíttatván,
mint ahol vele útcákat sepretnek,
s így keblében becsületszerzéseit elfojtják,
végre kedvet kap a munkás életre...” (Kazinczy
Ferenc: Versek, mûfordítások, széppróza,
tanulmányok. Bratislava, 1979.
595–596.)
Országjáró útja során NAGYKÜRTÖSön is
megállt Kazinczy. E helyrõl az alábbiakat
írta útinaplójában: „Nagy-Kürtösön a taval
megholt helytartói tanácsos, Ambrózy Lajos
úr tiszteletes özvegyénél egy szép napot
tölténk. – Szent érzésû háznép! – És mely
csendes rend, mely nyugalom!
A hely keskeny völgy oldalán fekszik s
kevés lépésnyire a házhoz emelkedik egy
19