Irodalmi kapcsolatok

Közben megtanult németül, franciául, latinul
és görögül. 1837-ben a kastélyban
szerkesztette fivéreivel a Literaturai Kevercs
címû kéziratos családi lapot. 1844
decemberében innen szállítják át holmiját
a csesztvei kúriába, hogy közelebb legyen
hivatalához, s anyjától külön fedél alatt
élhessen Fráter Erzsivel.
1849. okt. 29-én a Nógrád megyei felkelõk
Madách sztregovai birtokán, az újvilág-pusztai
csõszházban fegyvereket
rejtenek el. A költõ másnap ott áll testvére,
Madách Pál halálos ágyánál.
1853 szeptemberében, házasságuk elsõ
kudarcai után feleségével, gyermekeivel
és az egész háztartással visszaköltözött
Sztregovára. Édesanyja ekkor az öreg
kastélyba vonult vissza, hogy ne legyen
az amúgy is zaklatott házaspár útjában.
1854 farsangján Fráter Erzsébet a
sztregovai újlakból indult Maskó Miklóssal
– férje nélkül – a végzetes losonci bálba.
A feleség visszatérése után Madách a
közeli Bikó-pusztára vonult Szontagh
Pállal és Veres Gyulával, majd hazatértük
után bejelentette a válást.
1855-ben Madách átalakíttatta az új
kastélyt, pontosabban annak egy részét.
A biliárdszoba melletti folyosóból hálófülkét
csináltatott magának, s ez lett a
lakosztálya. 1859 januárjában a sztregovai
„oroszlánbarlangban” megírja a Civilizátor
címû színmûvét; 1859. febr.
17-én megkezdi Az ember tragédiája
írását, s egy év múlva, 1860. márc. 26-án
ugyanitt fejezi be. Egy hónap se telik el,
április 9-én a Mózes címû drámát kezdi
írni.
1861-ben restauráltatta, illetve átfestette
a római katolikus templom Mária
mennybemenetele címû oltárképét. Ez év
augusztus 12-én pedig hozzáfogott a Csák
végnapjai írásához.
Egy esztendõ múlva, 1862. aug. 8-án
Arany Jánost fogadja a sztregovai kastélyban.
Másnap Arany Szliácsra indult volna
a fürdõbe, de „a kovács leissza magát, a
lovakat nem vasalhatja, s így az utazást el
kell halasztani”. Arany gyanítja, hogy Madách
„csellel késlelteti indulását”. Végül
aug. 10-én hajnali négykor indulnak
Zólyomon át a fürdõbe.
1863-ban Ipolyi Arnold járt Sztregován.
Aztán egyre rosszabbodik a költõ
egészségi állapota. A híres sebész, Kovács
Sebestény Endre, aki Pestrõl érkezik
1864. szept. 1-jén, már nem tud segíteni.
Október 4-én Madách közli végrendeletét,
s 5-én éjjel kettõkor „vízkórságban”
meghal.
Hogy a költõ nem élt teljesen visszavonultan,
ahogyan az a köztudatba került, talán
a fentiek is bizonyítják. Egyébként szûkebb
társaságához tartozott Sztregován
Szontagh Pál, Henriczy Ágost, a falu evangélikus
és Divald Kornél, a község katolikus
lelkésze.
A fenti állítást alátámaszthatjuk a rokon,
Balogh Károly visszaemlékezésével is.
„Ám ne gondolja senki, hogy az »Oroszlánbarlang«-nak
lakója valami keserûséggel
eltelt embergyûlölõ volt.
Barna szemeinek élénk tekintete, s az a
jóízû nevetés, mely sokszor könnyeket facsart
szemébõl – éppen az ellenkezõjére
vallanak.
Bizalmas baráti körben, kellemes hölgyek
társaságában sziporkázott ajkairól
az élc; de vidámságot, derût keltettek tréfái,
ötletei szûkebb családi körben is.
Emellett nyílt és egyenes lelkû, jószívû és
áldozatkész mindenkivel szemben.
51