Irodalmi kapcsolatok

öreg törökök mennek. Olyan igazi törökök,
a lógó, mellig érõ nagy bajuszukkal, mint
Anatóliában. Onnan is jöttek az õsök.
Török maradék ez – mondja a bíró, s
megállít egy hetvenhét esztendõs öreg
gazdát. – Csosza bácsi... Csausz vót, csausz
volt ennek valaha az öregapja.
Fantasztikus egy világ az a magyar világ.
Ma a siralom völgye, de lesz ez még
jobban is, ugye magyarok.”
Palócföldön járva nem hallgathatjuk
el, hogy írt Móricz földinkrõl, Mikszáth
Kálmánról is egy szép tanulmányt. A
nagy palóc halála kapcsán a Vasárnapi
Ujság közölte Móricz dolgozatát, melyet
így indít: „Mikszáth Kálmán meghalt.
Abban a percben, mikor megélte
teljes életét, mikor megaratta, ami neki
termett, s mikor megérett õ maga is a jó
aratásra; abban a percben, mikor a jó
Isten legtöbb áldással takaríthatta be õt
régi rakott csûrébe.” Móricz szerint
Mikszáth az „utolsó öreg bölcse volt a
magyar irodalomnak”. 8
Móricznak a polgármesteri hivatal falán
emléktáblája is van Drégelypalánkon. Ez a
szöveg olvasható rajta: „Móricz Zsigmond
1932 januári látogatásának emlékére. Állíttatta:
a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium
Irodalmi Szakköre. 1966.”
Jegyzetek
1 Móricz Zsigmond szlovákiai körútjairól
részletesebben beszámol Szalatnai Rezsõ
is a Móricz Zsigmond Este tûz mellett címû
kötethez írt Elõszóban. Budapest,
1957.
2 A Hét címû társadalmi-kulturális hetilap
1929–1934 közt jelent meg Ipolyságon.
Kiadója és fõszerkesztõje dr. Salkovszky
Jenõ ügyvéd, szerkesztõje egy ideig Farkas
István volt.
3 Salkovszky Jenõ (1889–1970) Ipolyság
szülötte. Jó nevû ügyvéd és szerkesztõ
volt. Újjászervezte a Honti Kaszinót, s
több mûvelõdéstörténeti, társadalompolitikai
írasa jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban.
Ipolyság története címû munkája
kéziratban maradt.
Farkas István (1900–1975) író, tanár.
1926-tól 1941-ig élt Ipolyságon, ahol tanára,
majd igazgatója volt a polgári iskolának.
Több poétikai, stilisztikai és irodalomtörténeti
tankönyvet írt. Irodalmi munkái
a Kassai Naplóban, a Magyar Írásban,
a Magyar Minervában, az Irodalmi Szemlében
és a Slovenské poh¾adyban jelentek
meg. Kiadta a Magyar Család és a Mi
Munkánk címû lapokat. 1928-ban Ipolyságon
kiadta a Szlovák Prózai Antológiát.
Színmûveket is írt.
4 Az írás az Irodalmi Szemlében jelent meg
(1970/6). Farkas ebben az IGE (Írók Gazdasági
Egyesülete) lillafüredi kongresszusára
emlékezik, melyen mint szlovenszkói
író vett részt. Itt találkozott újra Móriczcal.
5 Erõs Zoltán: Magyar irodalmi helynevek
A-tól Z-ig. Bratislava, 1985. Második, bõvített
kiadás, Budapest, 1995. 279.
6 uõ.: 1995. 235.
7 Móricz Zsigmond: Kis falvak, nagy bajok.
In: Riportok (1930–35). Budapest, 1958.
172–176.
8 Móricz Zsigmond: Mikszáth Kálmán. In:
Tanulmányok I. Bp., 1978. 281–286.
107