Irodalmi kapcsolatok

A gácsi várkastély ma (Csáky Károly felvétele)
va bennünket, s egy délután kimenénk hozzá.
Mutatta zoológiai, numizmatikai, mineralógiai,
ornitológiai gyûjteményeit, könyveit.
Oh ha ilyet minden megyéinkben
lehetne látnunk! Az ilyenek szerzésére pénz
is kell, de néha elég a gond is.” (600.)
PODRECSÁNY, illetve annak gyönyörû
természeti környezetben épült kastélya
volt az utazók következõ megállója.
„Szendrõi Török János úr, Podrecsányban
ebédre köteleze bennünket magához. A
hely útjában fekszik Zólyomnak. A ház
dombon áll s elõtte egy ültetett fenyves erdõcske
vonja magára az ott elmenõk szemeit,
mert a tájnak itt még nincsenek
fenyvei. Az udvart angol izlésü kert öleli
körül. A hegyeket szép erdõk lepték el
mindenfelé s a Gács várhegye s a
Karancs, mely magasan nyúl ki alantabb
társainak sorából, új dísszel nevelik a táj
szépségét.” (602.)
„A Losonci-medencében, egy »kiterjedt
völgy« közepén fekszik a történelmi emlékekben
és mûvelõdés-, valamint ipartörténeti
hagyományokban egyaránt bõvelkedõ
GÁCS, az egykori mezõváros és járási
székhely.” (Csáky K., 1992. 92.) Ha a történelmi
emlékekrõl esik szó, talán elég,
ha csak a híres várkastélyt, illetve gótikus
várat, annak lakóit, a Losonczyakat vagy
a Forgáchokat említjük. Az ipartörténeti
hagyományokat illetõen feltétlen említést
érdemel a gácsi sóház, a majolika- és a
posztógyár. Aztán nem hagyhatjuk említés
nélkül a patikusként itt tevékenykedett
híres festõmûvészt, Csontváry Kosztka
Tivadart, vagy azt, hogy az itteni templomban
látható a nógrádi festõ, Kubányi
Lajos 1889-bõl való oltárképe, a mûvész
egyik legnagyobb méretû olajfestménye.
Arról is tudunk, hogy a Gácsról indult
Losonczy István tetteit és cselekedeteit
25