Irodalmi kapcsolatok

Selmeci látkép
írása található. 18 Rejtõ többször is hivatkozik
Pesthy eme munkájára. Nem csoda,
hisz az érdemkönyvi bejegyzésre érdemesített
mû szerzõje alapos tanulmányában
külön fejezetet szentel Mikszáth
selmeci önképzõköri tevékenységének.
A Mikszáth Kálmán mûködése címût
Pesthy a kör XX. rendes ülésén olvasta
fel 1893. febr. 24-én. Ebben írja többek
közt az alábbiakat: „Mikszáth három
évig volt tagja a körnek és pedig két évig
mint VII. osztálybeli, egyig mint VIII.
osztálybeli.” 19
A Rejtõ által felsorolt, a Petõfi Körre vonatkozó
egyéb dokumentumokról itt nem
szólunk. A fentieket is csupán azért idéztük,
hogy – a szerzõvel együtt – így is bizonyítsuk:
Mikszáth végigjárta a három
évet Selmecbányán. Rejtõ István késõbb
kiegészítette és pontosította az elõzõekben
említett tanulmány állításait, következtetéseit.
A Mikszáth-mûvek kritikai kiadásának
Jegyzeteiben maga írja az alábbiakat:
„A selmeci helyszíni kutatás eredményeirõl
e kötet sajtó alá rendezõje »Mikszáth Kálmán
és Selmecbánya« címmel A Nógrád
Megyei Múzeumok Évkönyve 1982. évi kötetében
a 333–354. lapokon tanulmányban
adott számot. Ennek az írásnak a megjelenése
után kereste fel a sajtó alá rendezõt
Terray Barnabás nyugalmazott középiskolai
tanár, aki felhívta a figyelmet arra,
hogy az Evangélikus Országos Levéltárban
megtalálható a selmeci líceum anyakönyvének
másolata Mikszáth Kálmán diákkorának
éveibõl, továbbá a magyarországi
közgyûjteményekbõl hiányzó
1864/65-ös tanévrõl kiadott nyomtatott Értesítõ
is.” Rejtõ ezek után átvizsgálta az
Evangélikus Országos Levéltárban fellelhetõ
Mikszáth-vonatkozásokat, s megállapította,
hogy „világosabbá váltak az addig
59