Irodalmi kapcsolatok

A tésai Boronkay-kastély, ahol Petõfi is járt
használhatta. 47
Egy másik ereklyét is említ Szeberényi
László: Toldy Ferenc Handbuch der
ungarischen Poesis címû mûvét. Ennek
elsõ üres lapjára ez volt írva: „Vettem
Selmecen 1838. dec. 3. f. 13. p. p.” Újabb
tulajdonosa késõbb az alábbi sorokat írta
bele: „Szeberényi Lajos Petõfi Sándortól,
midõn Selmecet el akarta hagyni.”
Távozás Selmecrõl – további Hont megyei
kapcsolatok
Petõfi Selmecrõl való távozása, illetve
annak körülményei jól ismertek az életrajzokból,
illetve a kritikai kiadásokból.
Sokat foglalkoztak ezzel Hont megyében
is, hisz Selmec, az északi bányaváros a
megye területén feküdt. A kultusz ápolói
a helyi lapok, kiadványok voltak. Az
Ipolyságon kiadott Honti Naptárban látott
napvilágot a már emlegetett Szeberényiírás
is. A Honti Lapok sem maradt mentes
a témától. Olvashatunk többek közt
ezekben Petõfi Selmec utáni elsõ állomáshelyérõl,
a Szentantal melletti Berencsfalváról,
hisz itt tevékenykedett az a „jólelkû”
kocsmáros, aki megmentette az éhségtõl
és a fagytól a Selmecrõl épp ide
érkezett Petõfit. A cikkben a költõ elsõ
mecénásának nevezik a nemes szívû
berencsfalusi kocsmárost, s a szerzõ
egyben kéri „a berencsfalusi közjegyzõ
urat, nézzen utána, talán a község öregeinek
elbeszélésébõl vagy régi községi
számadási iratokból megállapítható lesz az
egykori kocsmáros neve. Méltó a fáradozásra;
hadd mondjunk áldást emlékére”.
Sajnos, a nevet máig sem nyomozták ki. 48
A népi emlékezet egy másik Hont megyei
Petõfi-szálláshelyet is számon tart.
Az Ipolyság–Selmecbánya közti úton,
Hontteszér és Udvarnok községek közt te-
43