Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
amikor az felgördül, és beléphet a színpadra.<br />
Mindkettõjükön bizonyos megilletõdést<br />
láttam, amit szóvá is tettem.<br />
Simonyi Mária erre így felelt: »Mindkettõnknek<br />
minden fellépés elõtt van lámpaláza,<br />
ami elmúlik, amint az elõ szót kiejtjük.<br />
Ebben egyformák vagyunk.« Ez nagyon<br />
meglepett engem. Simonyi Mária Babits<br />
Mihálytól adott elõ nagy átérzéssel. Ami<br />
még meglepett, és a legnagyobb benyomást<br />
tette rám, az a nagy író és a mûvésznõ végtelen<br />
szerény föllépése és viselkedése volt<br />
az egész kisvárosi gárda elõtt.”<br />
Baráti Béla és Balla Zoltán 1932-ben<br />
egyetemista volt Prágában. Õk 1930-ban<br />
ott találkoztak Móriczcal. Baráti Béla orvos<br />
elmondta (õ egyébként Salkovszkyék<br />
veje volt), hogy az író nagy érdeklõdéssel<br />
hallgatta a sarlós fiatalok vitáját. Örült<br />
lelkesedésüknek, s megelégedéssel nyugtázta,<br />
hogy az itteni fiatalok tudnak és<br />
mernek vitatkozni a kor és a társadalom<br />
legégetõbb problémáiról.<br />
Dr. Balla Zoltán arra is emlékezett,<br />
hogy az író barátságosan, emberségesen,<br />
közvetlen módon beszélt a fiatalokkal.<br />
Minden felõl érdeklõdött. Többek közt õt<br />
is megkérdezte: „hová való?”, „mi újság<br />
arrafelé”, „mi van most Ipolyságon?” stb.<br />
Arról, hogy Móricz Ipolyságról elégedetten<br />
távozhatott, s az itteni találkozóra<br />
még sokáig kellemesen emlékezhetett<br />
vissza, Farkas István Egy hét a felkentek<br />
közt címû írása is tanúskodik. Ebbõl idézzük<br />
az alábbiakat: „Amikor jóval éjfél<br />
után a szerpentinen felfelé ballagtunk a<br />
Palota-szállóba, Móricz Zsigmond belém<br />
karolt. Bennem »megbízhatott«, mert,<br />
mint éppen Berda Józsinak mondta: »Ti<br />
csak fogadjátok az embert, de el nem<br />
kíséritek.« (Ezt arra értette, hogy amikor<br />
1932 januárjában az én meghívásomra<br />
Ipolyságon tartott elõadást, másnap reggel<br />
legalább harmincan kísértük el egészen<br />
a határig.)” 4<br />
Móricz palócföldi látogatásáról a Magyar<br />
irodalmi helynevek címû kiadvány<br />
nem tesz említést. A kötet bõvített és átdolgozott<br />
kiadásában viszont azt olvassuk,<br />
hogy az író „1932 májusában látogatóban<br />
járt Ipolyságon. Az itt szerzett élményeirõl<br />
riportsorozatot írt”. 5 Ugyanebben a könyvben<br />
írja a szerzõ, hogy „Móricz Zsigmond<br />
Bözödi György kíséretével 1931 januárjában<br />
riportúton járt Drégelypalánkon és a<br />
környezõ falvakban. A Kis falvak, nagy bajok<br />
c. riportsorozata a Gyalogolni jó c. kötetben<br />
jelent meg.” 6<br />
A fent említett Móricz-írással érdemesebb<br />
hosszabban is foglalkoznunk. Az író<br />
szép leírással indítja riportját, mely a palócföldi<br />
táj egy szeletét tárja elénk: „Át<br />
kellett mennem egy rendkívüli szép útvonalon<br />
a nógrádi és honti vadregényes,<br />
szelíd tájon. A magyar romantika egyik<br />
fejezete termett itt.<br />
Találomra megálltam egy községben,<br />
Drégely vára alatt. Arany János áldott,<br />
szenvedõ, édes és szelíd szava állított<br />
meg: Felhõbe hanyatlott a drégeli rom...<br />
Arany sose volt Drégelyben, s ez a sor<br />
annyira jellemzõ, hogy ma is felhõben<br />
van a drégeli várrom – nyomát sem lehet<br />
látni a faluból.” 7<br />
Móricz ezután nem a táj szépségeit, a<br />
történelem tükörcserepeit kutatja, hanem<br />
a jelenben próbál tájékozódni, emberközelbe<br />
akar kerülni. A bíróhoz és a jegyzõhöz<br />
intézett elsõ kérdése: Hogy élnek? S<br />
erre a frappáns, lényegre törõ, de a szomorú<br />
valóságot feltáró válasz: „Mint mindenütt,<br />
mint akárhol az ilyen kis magyar<br />
105
Change language