Irodalmi kapcsolatok

Régi Balassagyarmati képeslap a Honismereti Kör reprint kiadásában
egyik sem rendelkezik olyan jellegû, mélységû,
jelentõségû irodalmi hagyományokkal,
mint ez a városka” (193.). Hisz gondoljunk
csak a Balassiakra, Mikszáthra,
Madáchra, Komjáthy Jenõre, Jobbágy
Károlyra, vagy akár a kisebbek közül
Gáspár Imrére, Pajor Istvánra és másokra.
Azt is el kell mondanunk viszont, hogy
Balassagyarmat olykor ellentétekkel terhelt
város volt. Egyszerre lehetett vonzódni
hozzá és távolodni tõle. Magában
hordozta a nagyságot, nyitottságot, de a
kicsinyességet, a korlátoltságot is. Erre
Szabó Károly is felhívta a figyelmet, amikor
ezt írja: „Ezzel a törekvéssel, ezzel a
Balassagyarmattól távolító tendenciával
szemben jelent teljesen újat a voltaképpeni
témánk, Szabó Lõrinc és Balassagyarmat
kapcsolata. Szabó Lõrinc a század elsõ
évtizedében gyerekként tartózkodott itt,
mindössze három esztendeig. De ez a három
esztendõ olyan mély nyomokat hagyott
benne, hogy egész életében idézi
Balassagyarmatot, és ebbõl a kapcsolatból,
ebbõl az érzésbõl olyan versek születtek,
amelyek, ha Szabó Lõrinc nevét említjük,
mindig Balassagyarmatot is idézik.”
(196–197.) Ezért szeretett késõbb is
– fõleg szorongatott helyzeteiben – viszszagondolni
Gyarmatra, mert a tündérvárosra
emlékezés „a zavartalanságot jelentette
és a zavartalan létezés jelképévé vált
benne”.
Szabó Lõrinc a Tücsökzene címû kötetének
III., Balassagyarmat (Idillek az
Ipoly körül) címû fejezetének mintegy
negyven verse õrzi a gyermekkor három
itt eltöltött esztendejét, s „hozzátehetjük:
egy jegyzõkönyv pontosságával és hitelességével”.
Az emléktáblán idézett sorokon kívül
még számos versében felbukkan Gyarmat
125