Irodalmi kapcsolatok

Losonc fõtere a XIX. században
A Kubinyi-kastély Videfalván
levelében például így vall Mocsáry monográfiájáról:
„Te azzal a munkával olvasóidnak
kincset adtál, magadnak felejthetetlen
dicsõséget szereztél.” Mocsáry fõ
mûvérõl, a Nemes Nógrád vármegyének
historiai, geographiai és statisztikai
esmertetésérõl (Pest, 1826) van szó,
amely az elsõ magyar nyelven írt monográfia
Nógrád megyérõl. (Csáky K.,
1992. 218– 219.)
Mi sem természetesebb, hogy nógrádi
útjai során Kazinczy Mocsáryt is felkereste.
„Kevés idõ mulva azután – írja útirajzában
– Lapujtõn valánk vagy mivel a
rút hangzású neveket kerülni illik, mint a
rossz ómenüeket, Bocsáron inkább; mert
a két hely eggyé forradott, s Bocsár a
Mocsáry háznak praedicatumot ada –
Mocsáry Antal úrnál. Ez a lelkes, szíves s
Nógrádnak leírása által tiszteletes ember
kedves veje volt helytartói tanácsos Darvas
Ferencnek, kedves sógora consil.
Puky Ferencnek.” (598.)
El kell még mondanunk, hogy a magyar
irodalom nagy szervezõje Mocsáryhoz írta
élete utolsó levelét, melyet maga már
nem tudott elküldeni Bocsárra. Kazinczy
Eugénia továbbította Nógrádba, ezzel a
megjegyzéssel: „Mély bánattal kell jelentenem
a szegény atyám halálát, mely augusztus
23-ikán nekünk nagy szomorúságunkra
történt, a rettenetes kolera betegségbe
esett 21-dikén. S harmadnap múlva
elhagyott bennünket örökre az áldott,
pecsétetlenül találtuk ezt a levelet, ez volt
az utolsó, melyet írt életében. A legmélyebb
tisztelettel maradok alázatos szolgája.”
Nem sokkal fent említett halála elõtt
Kazinczy Bocsárról a közeli KARANCS-
KESZIre is ellátogatott. Errõl így ír: „A
hely a Karancs lábainál egy szomorú
völgyben fekszik. Mi, kiesebb táj lakosai
ide nehezen szokhatnánk. De a lelkek társaságában
semmi táj nem kietlen.”
A Dobroda-patak völgyi falu a Zách
nemzetség egyik birtokközpontja volt.
Egykor állítólag itt is lakott Zách Felicián,
a lázadó fõúr. A falu temploma a
XIV–XV. században épült, 1774-ben „ba-
23