Irodalmi kapcsolatok

ja munkáit idézve Tóth Eszter. De nyomban
felteszi a kérdést is: „Igaz volt-e csakugyan?”
S aztán így folytatta az elmélkedést:
„Amit a kiskutyáról, a cicáról, a
majmocskáról, a papagájról mesélt, mindenesetre
bizonyos, hogy megtörtént a valóságban.
S hát az erdõ-mezõ állatkáiról
szóló rajzos beszámolói? (...) Nos, az
ilyen híreket persze hogy nem hittem valóságnak.
De elhittem: mesének!”
Bennünket persze az érdekel, ki volt valójában
az a két személy, akinek állatairól
Tóth Árpád oly sokat tudott mesélni. S vajon
hogy került velük a költõ kapcsolatba?
Idõs ismerõsöm, dr. Balla Zoltán volt körorvos
hívta fel figyelmemet a kedves történetekre,
pontosabban egyik szereplõjükre,
dr. Angyalossy Ernõre, aki hosszú életének
utolsó évtizedeiben Ipolyságon lakott.
Nagy érdeklõdéssel kerestem hát fel
1983-ban ipolysági otthonában az akkor
már kilencvenedik évén is túl járó nyugalmazott
doktort, Tóth Árpád egykori kezelõorvosát,
a Palace szanatórium volt tüdõsebészét
és vezetõjét. Tóth Árpád kezelõorvosa
egykori beszélgetéseink során 10
feltárta elõttem regénybe illõ életét is.
Angyalossy Ernõ Beregszászon született
1893. augusztus 1-jén. Orvosi diplomáját
még a Monarchia idején, 1916-ban
szerezte Budapesten. Tanulmányai után a
Korányi Klinikán kapott állást, majd egy
évig az Erzsébet Királynõ Szanatóriumban
dolgozott Budapesten. Közben megismerkedett
elsõ feleségével, dr. Szontagh
Miklós mostohalányával, és Újtátrafüredre
került. Apósa akkor már a híres tátrafüredi
szanatórium igazgató-fõorvosa
volt. Az újtátrafüredi szanatóriumot
egyébként az após apja, idõsebb dr.
Szontagh Miklós alapította 1876-ban.
Ez volt az elsõ tüdõgyógyintézet az akkori
Magyarországon, amely a téli idõszakban
is üzemelt. Az alapító pedig
Európa-szerte ismert orvos, balneológus,
botanikus és Tátra-kutató volt.
Fia 1909-ben vette át az újtátrafüredi
gyógyintézet vezetését. Külföldi tapasztalatait
és elképzeléseit felhasználva kezdte
el aztán építeni 1917-ben a másik épületet,
a Palace szanatóriumot. Késõbb ebben kezelték
Tóth Árpádot is. A világháború kitörése
miatt csak 1925-ben fejezhették be
az építkezést. A több mint kétszáz beteget
befogadó szanatórium akkori pénzen 24
millió koronába került. Átadása után dr.
Angyalossy Ernõt kinevezték a Palace
fõorvosává. A tehetséges fiatalember már
ezt megelõzõen megjárta Hamburgot, s az
ottani klinikán mélyítette el a tüdõsebészettel
kapcsolatos ismereteit. Brauer
professzornál tanult, tõle sajátította el a
legújabb gyógymódokat: a Brauer-féle
pneumotoraxot, a phrenicust és a thorokoplastikát.
Tíz-egynéhány évi tátrai mûködése
után Angyalossy doktort Olaszországba
hívták. Rómában újabb doktorátust szerzett,
majd Milánóban olasz államvizsgát
tett. Ezt követõen rövidesen megbízták
õt a meráni Szanatórium Hungária vezetésével.
1940-ben tért vissza hazájába, s átvette
az érsekújvári tüdõgyógyintézet vezetését.
1945-ben egy katonakórházba került,
melyet a háború vége felé a vonatszerelvénnyel
együtt Németországba irányítottak.
Azonban csak Prágáig jutottak el, a
fõváros melletti Bìchovicén állították fel
a kórházat. A felszabadulás után marasztalták
õt a bìchoviceiek, de visszatért
Szlovákiába. Sajnos, itt állampolgárságát
110