Irodalmi kapcsolatok

is többször jegyezték be tévesen. Az elsõ
négy osztályban 1847. május 20-a, az ötödikben
és a hatodikban pedig 1846. január
14-e szerepel. Mint köztudott, a helyes
dátum: 1847. január 16.
A családi felemelkedés tényeit, illetve a
társadalmi állásra vonatkozó bejegyzéseket
összegezve megállapítható, hogy Mikszáth
édesapját, Jánost „az ötvenes években
»iparos«-nak, 1860-tól kezdve azonban
már »gazdá«-nak nevezték”. 6
Mikszáth tanulmányai kapcsán Rejtõ
megállapítja, hogy az „elsõ osztályban és
részben a második osztályban tapasztalható
gyengébb elõmenetel nem annyira a
kisdiák szorgalmának hiányát jelzi, inkább
elõtanulmányainak alacsony fokát”.
Rejtõ ezért elsõsorban Tusnay Andrást, a
szklabonyai rektort marasztalja el, aki
„nagyon-nagyon gyengén látta el tudományokkal
diákjait”. 7
Azt hiszem, Tusnayról Rejtõ is elsõsorban
Mikszáth írásaiból értesült. Azokban
emlegeti ugyanis az író, hogy Tusnay
csak nehezen tanította õt meg a betûvetésre.
Ám Véber Károly, az író egyik monográfusa
1986-ban már így írt ezzel kapcsolatban:
„A szorgos kutatók azóta kiderítették,
hogy ilyen nevû tanító nem is volt
Szklabonyán, sõt egy ideig magyar nyelvû
tanítás sem folyt az iskolában. Mari
húga Gyarmatra járt elemibe, egyesek
azt gyanítják, Mikszáthot is oda járatták,
írásaiban azonban ezt sohasem emlegeti.
Valószínû, hogy valami házitanító-féle
foglalkozott vele. Az bizonyos, hogy a rimaszombati
gimnáziumban eleinte igen
gyenge eredményeket ért el.” 8
A balassagyarmati elemi iskola látogatására
vonatkozó utalást más tanulmányban
is találunk. Szabó Károly irodalomtörténész
egyik munkájában például az
alábbiakat olvassuk: „Arról nem nagyon
beszélnek..., hogy az elemi elsõ osztályát
itt járta a mostani Petõfi Általános Iskolában.
Õt is, meg húgát is az édesanyja
küldte Balassagyarmatra, hogy az evangélikus
iskolában kezdjék meg tanulmányaikat.”
9 Sajnos, Szabó Károly állításait
írásában nem támasztja alá megfelelõ dokumentumokkal.
Véber Károly állításával pedig Praznovszky
Mihály közlését lehetne ütköztetni.
Õ a szklabonyai anyakönyvekbe való betekintés
után így ír: „S feltûnik az anyakönyvben
a tanító neve is, 1855-ben hívták
keresztapának Tuschnay (így!) Andrást
’ludidirector Szklabonyiensi’-t egy
férj nélküli hajadon gyermekéhez.” 10
Mikszáth írásaira egyébként jellemzõ,
hogy azokban sokszor tudatosan elferdített
személy- és helynevekkel találkozhatunk.
A pontos azonosítás így csak alapos
munka eredménye lehet; az adatok és tények
aprólékos összevetésén alapulhat.
Mi viszont most elsõsorban Rejtõ Mikszáth-tanulmányairól
és saját kutatásainkról
szeretnénk részletesebben szólni. A
Mikszáth Kálmán és Selmecbánya címû
dolgozatában többek közt ezt írja a szerzõ:
„A szakirodalom nem sokat tudott tenni
a selmeci évekkel, sõt a maga eszközeivel
akarva, nem akarva csak homályt és
bizonytalanságot idézett elõ.” 11
Arról van ugyanis szó, hogy az életrajzírók
nem közölnek pontos, egyöntetû és világos
adatokat Mikszáth selmeci tartózkodásáról.
Némelyek csak azt említik meg,
hogy az író itt fejezte be a gimnázium
utolsó két osztályát. Mások – bár tudják,
hogy Mikszáth a két évet három évig végezte
– nem tisztázzák, melyik évet ismé-
57