Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Tinódi Krónikájának címlapja<br />
Tinódi Lantos<br />
Sebestyén<br />
honti-nógrádi históriái<br />
A XVI. század kiemelkedõ magyar költõje,<br />
énekszerzõje, Tinódi Sebestyén deák<br />
históriás énekeivel „már életében beírta<br />
nevét mind az ország, mind pedig a sebes<br />
iramban bontakozó magyar irodalom emléklapjaira”.<br />
(Szakály Ferenc. Igaz történelem<br />
– versben és énekben elbeszélve.<br />
In: Tinódi Sebestyén: Krónika. Budapest,<br />
1984. 8.) Cronicáját már a kortársak is<br />
„versben elbeszélt igaz történelemnek”,<br />
azaz „megfellebbezhetetlen hitelû kortörténeti<br />
forrásnak” tekintették.<br />
Krónikásunk énekeinek irodalomszempontú<br />
megközelítése tán bennünk is azt az<br />
érzést keltheti, amit sok más szakemberben,<br />
hogy „kétségbeesett erõfeszítéssel<br />
verssorokba tördelt prózát olvasunk, amelyet<br />
nem felemelnek, hanem valósággal<br />
lebéklyóznak a fantáziátlan »vala-vala«-<br />
és ragrímek”. Tinódi azonban – mint azt<br />
Szakály Ferenc is megállapítja – „egyáltalán<br />
nem volt híjával azoknak a képességeknek,<br />
amelyek e korszakban egy jó költõnek<br />
szükségeltetnek”. (1984. 41.) Többen<br />
is rámutattak a Tinódi-versekben felfelbukkanó<br />
„erõs költõi erudíció” jeleire<br />
s azokra a szakaszokra, melyek „mintegy<br />
megelõlegezik” például Balassi Egy katonaénekének<br />
ismert sorait is. (Szakály F.,<br />
1984. 42.) S mint Szakály Ferenc hangsúlyozza:<br />
több olyan Tinódi-részlettel is találkozhatunk,<br />
„amely a 16. századi magyar<br />
világi líra csúcsteljesítményeit idézi”.<br />
(1984. 43.)<br />
Nekünk nem tisztünk most Tinódi verselésének<br />
költészeti-esztétikai értékelése. Az<br />
irodalmi <strong>kapcsolatok</strong>ról szóló kötetünkben<br />
a históriás énekek felvidéki, elsõsorban pedig<br />
honti-nógrádi vonatkozásait keressük.<br />
A költõ felvidéki kötõdései talán közismertek,<br />
hisz tudunk kassai lakóhelyérõl, nagyszombati<br />
tartózkodásáról, az e helyeken írt<br />
históriáiról stb. Krónikásunk megannyi<br />
versében tudósít a tájainkon történt eseményekrõl:<br />
a szalkai és a palásti csatáról például;<br />
Szitnya, Murány, Csábrág és Léva várainak<br />
„megvevésérõl”; az apró kis végvárak,<br />
Drégely és Bussa hõsies küzdelmeirõl,<br />
de olvashatunk az énekszerzõ alkotásaiban<br />
Szécsényrõl, Gyarmatról, Ságról, Hollókõrõl<br />
és még sok más helyrõl is.<br />
Buda eleste után a török egyre gyakrabban<br />
zaklatta és veszélyeztette a történelmi<br />
5
Change language