Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
Irodalmi kapcsolatok
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
megtette ezt, ami pedig a körbõl való kizáráshoz<br />
vezetett. Mert a társaság komoly<br />
és szigorú törvénykönyve, melyet Scholz<br />
szerkesztett, nem engedte meg a csalást, a<br />
nem megérdemelt elõretörést.<br />
Gajdács Pál egykori önképzõköri tag levelét,<br />
melyben ugyancsak Mikszáthra és<br />
Scholzra emlékezik, az MTA Kézirattárában<br />
õrzik. Ebben írja az alábbiakat: „Mikszáth<br />
Kálmán, selmeci iskolatársam, diákkori<br />
cimborám s kenyeres pajtásom jubileuma<br />
alkalmából diákkori irodalmi<br />
munkáiból itt közlöm Az én Gyuri bácsim<br />
címû humoreszkjét, melyet az ottani líceumi<br />
önképzõkör egyik gyûlésén olvasott<br />
fel, s vele oly élénk derültséget okozott,<br />
hogy maga a máskülönben komoly Scholz<br />
Vilmos irodalomtörténeti tanárunk, az önképzõkör<br />
akkori vezetõje is úgy nevetett,<br />
hogy szinte könnyezett bele, s tanártársai<br />
elõtt valóságos prófétai ihletettséggel s<br />
extázissal beszélt Mikszáth jövendõ nagysága<br />
felöl.” 52<br />
Breznyik Scholz Vilmosról szóló állításának<br />
hitelességét egy mai Mikszáthkutató,<br />
Praznovszky Mihály Törs Kálmánnak<br />
1882-ben közölt írásával (Mikszáth<br />
Kálmán. Vasárnapi Ujság. 1882.<br />
16. sz.) véli megerõsíteni. Az alábbi sorokat<br />
idézi Törs Kálmántól: „Solz Vilmos,<br />
az önképzõkör elnöke, melynek<br />
egykor Petõfi is tagja volt, már akkor<br />
fölismerte benne az írói tehetséget s erõs<br />
meggyõzõdéssel állította: meglássátok,<br />
e gyerekbõl még író válik. Persze nem<br />
hitték el neki s kinevették a tanárt, kinevették<br />
kedvencét is.” 53<br />
Ma már tudjuk, Scholz Vilmosnak valóban<br />
igaza volt, s nem véletlenül születtek<br />
Mikszáth bevezetõben idézett gyönyörû<br />
és megható sorai sem. A kiváló mester<br />
„23 évi sikeres munkálkodásának 1882.<br />
március 18-án hosszas szenvedés után bekövetkezett<br />
halála vetett véget” Selmecbányán.<br />
Mikszáth Kálmán egykori tanára volt<br />
Suhajda Lajos (1806–1872) evangélikus<br />
lelkész is. Egyes legendák szerint még<br />
Petõfit is tanította volna a líceumban, s õ<br />
is buktatta volna meg a költõt. Ez azonban<br />
tévedés, hisz Suhajda csak késõbb<br />
került a selmeci iskolába tanárnak. 54 Szlovák<br />
származású apja a város tekintélyes<br />
polgára (szûcsmestere) volt. Gyermekét<br />
Pozsonyba küldte, hogy teológiai tanulmányokat<br />
végezzen.<br />
1827-ben Suhajda nevelõ volt báró Prónay<br />
Kálmán kastélyában Acsán. Egy év<br />
után Bécsbe indult, hogy tanulmányát tovább<br />
folytassa. 1829-ben a jénai egyetemen<br />
hallgatott teológiai elõadásokat.<br />
1830-ban szentelték segédlelkésszé,<br />
majd Apostagra, késõbb pedig Ceglédre<br />
helyezték. Elsõ lelkészi állomásai kapcsán<br />
Breznyik János, a selmeci líceum<br />
igazgatója jegyezte fel Suhajdáról az<br />
alábbiakat: „Egy ideig Lovich superintendensnél<br />
káplánkodott, onnan Apostagra,<br />
Pest megyébe ment lelkésznek, de mivel<br />
itt némely urak tõle azt követelték, hogy<br />
magyarul is prédikáljon, õ pedig elveivel<br />
megegyezõnek nem találta, hogy tót híveinek<br />
magyar szónoklatot tartson, az urak<br />
az istentiszteletet úgy sem látogatták:<br />
Ceglédre, tisztán magyar egyházba hivatván<br />
el lelkésznek; a meghívót készséggel<br />
elfogadta, s mit Apostagon tenni szabadkozott,<br />
itt magyar híveinek minden ellenkezés<br />
nélkül megtette. Azonban az Alföldön,<br />
éppen magyar városban magát nem<br />
jól érezte, ki egész életében a tótokhoz szított...”<br />
55 75
Change language