Irodalmi kapcsolatok

Érdy János (Vasárnapi Ujság)
Koháry István (Vasárnapi Ujság)
mégsem hagyhatjuk említés nélkül. Hisz
iskolái hatással voltak a vidék szellemi
életére, a mûvelõdéstörténet alakulására.
Innen indult Czwittinger Dávid
(1676–1743) protestáns lelkész, aki Magyarországon
elsõként készített irodalomtörténeti
lexikont, megelõzve mûvével az
elsõ magyar bibliográfust, Sándor Istvánt
is. Specimenjével polgárjogot szerzett a
magyar irodalom Európában. Selmeci
volt Hell Miksa (1720–1792) világhírû
csillagász, lappföldi utazó, a finnugor
nyelvrokonság felfedezõje is, akárcsak a
jezsuita misszionárius, néprajzi gyûjtõ, a
dél-amerikai indiánok kutatója, Éder Xavér
Ferenc (1727–1772).
Selmecen tanított a kiváló piarista tanár,
író és filozófus, nyelvész és iskolapolitikus,
Benyák József Bernát (1745–
1829), aki bátor rendtagként már a XIX.
század elején hozzáfogott a magyar nyelv
oktatásához, de még elõbb, az országban
elsõként, magyarul tanította a filozófiát.
Ugyanitt tanított Simai Kristóf (1742–
1833), a magyar nyelvû világi színiirodalom
egyik úttörõje, szótáríró és kegyesrendi
pap, az MTA levelezõ tagja.
Nógrádban Losonc volt az egyik legjelentõsebb
iskolai központ. A város a XVI.
századtól vált a reformáció központjává.
A reformátusok már megtelepedésük elsõ
éveiben iskolát alapítottak itt, amely egyike
volt Magyarország legrégibb ilyen intézményeinek.
Az 1700-as évek elején
Kármán András rektor olyan iskolát alapított
itt, amelynek utolsó évfolyamaiban
már a logika és a teológia bizonyos elemeit
is oktatták. A kiváló tehetségû és képzett
igazgatótanárnak olyan tanítványai voltak
Losoncon, mint Bél Mátyás és Hatvani
István.
131