Irodalmi kapcsolatok

megénekelte Tinódi Lantos Sebestyén;
részletesen írt a helységrõl a megye monográfusa,
Mocsáry Antal; a gácsi hõs Anna
lányának udvarolt Balassi Bálint; járt a
várkastélyban maga Petõfi is, aki útirajzaiban
szintén megemlékezett a településrõl. S
természetesen megállásra késztette Gács
1831-ben Kazinczyt is, aki szinte mindenre
felfigyelt itt. Magyarországi utak címû
munkájában többek közt az alábbiakat írja
a helyrõl: „Gácsnak vára királyisan lebeg
az alatta elterült völgy felett nyolc
pavilonával. Új alakját dél felé Forgács
Zsigmond nádortól vevé; mostani ura
elseperteté kapuja elõtt a hasztalan épületeket
s így a kilátást szabaddá tette. A hegy
déli oldala bort terem, keleti oldala erdõskert.
A helység nyugot és dél felé fekszik
alatta.
Hazánknak ez a legnevezetesebb posztómûhelye.
De Gács csak nemes posztókat
készít s felel a szinekért. Hatszáz embernek
ád dolgot szünet nélkül s hetenként másfélezer
ezüst pénz forintot tart forgásban.
Lerakója Pesten van. Oda küldi mûveit,
mihelyet elkészültek s azok ott azon áron
adatnak, melyen itt.” (602.)
Kazinczy XIX. század eleji naplója több
szempontból is fontos lehet számunkra.
Megismerhetjük belõle a sokoldalú ember
érdeklõdési köreit; fény derül abból eddig
kevésbé ismert kapcsolataira stb. Erõsíti
kötõdésünket a szülõföldhöz, tágítja történelmi-helytörténeti
ismereteinket, felkelti
érdeklõdésünket egy-egy vidék, tájegység
iránt. Nem utolsósorban pedig az irodalmi
kapcsolatteremtésnek és bõvítésének hatásos
eszköze lehet a kitárulkozó útirajz.
26