Irodalmi kapcsolatok

Bróziknak õ írta dolgozatát. A kör tagjai
egyébként Mikszáth két költeményét érdemesítették
érdemkönyvi bejegyzésre: a
Petõfi sírja és az Otthon címûeket.
Hogy Mikszáthot fentebb említett cselszövései
miatt a körbõl kizárták, azon
nem csodálkozhatunk. Különösen akkor
nem, ha ismerjük az erre vonatkozó rendeleteket.
A Magyar Irodalmi Társaság
1864/65. évi Alapszabálya ugyanis az I.
fejezet 7. cikkelyében (Büntetések, Kirekesztések)
igen szigorúan rendelkezett a
kihágásokkal, a nem megfelelõ magaviselettel
kapcsolatban. Többek közt ez olvasható
benne: aki „az év folyamán ok nélkül
háromszor mulaszt, az a büntetés lefizetésén
kívül a társaságból kirekesztessék”.
Ugyanezen büntetés illette „a munka és
bírálat pongyola kidolgozását, a szavallat
kellõ be nem tartását”. A csalást és hamisítást
szintén büntették. Így rendelkezett
az alapszabály: „Az egyenes munkakiírás,
vagy mások elme szüleményéveli fittogtatás,
úgy szintén a munkán bárki más által
tett javítás, a jegyzõkönyvi kemény
megrováson kívül 1 osztrák értékû forinttal
büntettessék.” 34
Fennmaradt a társaság Törvénykönyvének
töredéke is, melybe többek közt
minden tag saját kezûleg írta be a nevét s
azt, hogy az évi tagdíjat kifizette. A
„munkáló és olvasó” tag az alapszabály
értelmében „köteleztetett mindjárt az év
elején letenni az 1 osztrák forintot, mint
egész évi járadékot”. Az 1865/66-os tanévben
a Társaságnak 68 bejegyzett tagja
volt. Mikszáth ötvenharmadikként írta be
a nevét a könyvbe. Az Észrevételek rovatban
neve mellett ott áll a bejegyzés: „Kirekesztetett”.
Az alábbiakban közöljük a
kör tagjainak teljes névsorát, jelölve az
Breznyik János
osztályt is, valamint a további adatokat.
(Lásd a 7. sz. táblázatot a Függelékben.)
A selmeci líceumról és Mikszáth tanárairól
S most ejtsünk néhány szót az 1860-as
évekbeli selmeci líceumról, illetve azokról
a tanárokról, akik Mikszáthot tanították.
Az iskola struktúráját, annak rendjét
1861-ben módosította az evangélikus
egyház közgyûlése. A szabadságharc leverése
után a bécsi császári minisztérium
rendelkezett a magyarországi iskolák felett
is. Leo Thun vallás- és közoktatásügyi
miniszter 1849. október 9-én írta alá
a magyar tanügy további sorsáról intézkedõ
rendelkezést. 1849 õszén jelent meg a
középszintû oktatás új rendjét megállapító
szabályzat Entwurf der Organisation
der Gymnasien und Realschulen in
Oestereich címmel. 35 Az Entwurf elõírta,
hogy a teljes gimnáziumoknak nyolc kü-
69