13.11.2014 Views

Irodalmi kapcsolatok

Irodalmi kapcsolatok

Irodalmi kapcsolatok

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

netét is csak a grammatikai osztályban adták<br />

elõ magyarul. Éppen ezért Selmecen<br />

nagy szerepe volt a már 1826-ban „felállított”<br />

Magyar Társaságnak, melynek elsõ<br />

tagjai közt ott találjuk Breznyiket is. Ennek<br />

keretében hetente két órában tartottak a<br />

felsõbb osztályosok magyar nyelvi gyakorlatokat.<br />

Breznyik, aki elsõsorban a magyar<br />

nyelv és irodalom tanárának volt meghíva,<br />

„tekintetbe nem véve, hogy elõdje csak<br />

a magyar nyelvtant adta elõ magyarul, a<br />

többi rábízott tárgyakat pedig latinul, õ<br />

minden tantárgyat magyarul kezdett elõadni”.<br />

40 Így oktatta önkényesen, de bátran<br />

magyarul az állam- és újkori történetet,<br />

valamint a statisztikát.<br />

A magyar nyelv és irodalom tanáraként<br />

természetesen a magyar irodalmi kör<br />

munkáját is irányította és hathatóan segítette.<br />

Breznyik mindemellett a történeti<br />

diszciplínák oktatásában és mûvelésében<br />

is szép sikereket ért el. 1849-ig az iskola<br />

igazgatói tisztét kétszer is betöltötte. A<br />

szabadságharc után azonban megfosztották<br />

hivatalától, s éveken át nevelõsködéssel<br />

kereste kenyerét. Az egyik róla szóló<br />

megemlékezésben olvassuk, hogy „lelkiismeretesebb<br />

nemzetõre alig lehetett a<br />

magyar hadak fõvezérének, mint a mi<br />

Breznyikünk”.<br />

1858-ban ismét igazgatóként térhetett<br />

vissza az intézetbe. Tisztségét 1889-ig töltötte<br />

be. Mint írták: „Arról a gondoskodásról,<br />

mellyel nagy családja tagjait: a vezetése<br />

alatt felvirágzott intézet növendékeit<br />

elhalmozta, csodákat lehetne írni. Leleményessége,<br />

mellyel az egyes jótékony alapokat<br />

növelte, kifogyhatatlan vala.” 41 Kiválóan<br />

mûködött igazgatósága alatt az iskola<br />

tápintézete, amely a tanulók étkeztetésérõl<br />

gondoskodott elsõsorban. Breznyik nem<br />

riadt vissza az akadályoktól, és nem keseredett<br />

el akkor sem, mikor az iskolától megvonták<br />

a támogatást.<br />

Breznyik iskolapolitikusként, szakíróként,<br />

a pedagógia elméleti kérdéseivel<br />

foglalkozó szakemberként országos hírnévre<br />

tett szert. Már az 1840-es évek végén<br />

tevékenyen részt vett a pedagógiai<br />

mozgalmakban, Brassai Sámuel, Péczely<br />

József, Tarczy Lajos és Vandrák András<br />

társaságában olyan nyilatkozatot írt alá,<br />

melyben felszólították a hazát, hogy „vallásszabadságot<br />

biztosítva, a tudományt és<br />

annak nevelõintézményét, az iskolát szabadítsa<br />

meg a vallásfelekezeti korlátoktól.<br />

Szerintük a tanügynek a tanszabadság<br />

fenntartása mellett az államtól kell függnie,<br />

a tanítónak pedig a haza hivatalnokának<br />

kell lennie”. 42<br />

A selmeci Kopogtató mögötti evangélikus<br />

temetõ bejáratától nem messzire (6.<br />

számú parcella) áll a jeles paptanár, Händel<br />

Vilmos (1837–1925) sírja. A magyar<br />

lexikonok nemigen említik ennek az<br />

evangélikus egyházi írónak, Mikszáth selmecbányai<br />

tanárának a nevét. Praznovszky<br />

Mihály ír róla egyik tanulmányában, jelezve,<br />

hogy a selmeci paptanár a lélektant<br />

és az esztétikát oktatta Mikszáthnak. 43<br />

Kézjegye ott van például azon a dokumentumon<br />

is, amely a hetedik osztályt ismétlõ<br />

író érdemjegyeit tartalmazza. (Tudósítás<br />

a selmeczi ágost. hitv. evang. kerületi<br />

Lyceum tanuló ifjuságáról.<br />

1864/65.) Mikszáth ekkor lélektanból kielégítõt<br />

kapott.<br />

Händel Vilmos 1837. február 2-án született<br />

Szepesváralján. Halálozási dátumát<br />

Praznovszky Mihály sem jelöli, ezt a Szlovák<br />

életrajzi lexikonból (Slovenský biog-<br />

71

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!