A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Talán az Ön számára is érdekes lesz egy példa arról, milyen értelmezéssel, előfeltevéssel él
egy hallgató e két modellről akkor, amikor még nem foglalkoztak – az egyetemi képzés
keretében – egyikkel sem.
„Nekem a második modell szavai azok, amik szimpatikusabbak. Hogy miért? Azért, mert
ebben több diák-kezdeményezést, aktivitást érzek, mint a másikban.
Hiszen a motiváció csak akkor igazán hatásos, ha mindenkinél bekövetkezik, ezt pedig igen
nehéz ellenőrizni. Ezzel szemben a ráhangolódást talán könnyebb elérni csoportosan. Az is
igaz, hogy szerintem a ráhangolódásban benne van a megfelelő motiváció jelenléte. A
ráhangolódás a diáktól kíván valamit, míg a motiválás inkább külső tényezők hatására
következik be.
Az új anyag feldolgozása történhet valamilyen szinten a gyerek bevonásával, de nem biztos,
hogy meg is értenek mindent. A jelentésteremtés pedig pont ezért fontos, ugyanis ebben az
esetben nem a tények mennyisége, hanem minősége – vagyis jelentésbeli értelmének
megértése az igazi cél. A jelentésteremtés ismét magában hordozza a kölcsönösséget tanárdiák
között. Valószínűsíthető ezek alapján a nagyobb fokú interakció.
És végül a reflektálásban benne van a diákok egyéni gondolata, érzése, és értelmezése a
témáról. Benne látszik meg, hogy milyen mélységig tette magáévá a problémát. Összefoglalni
úgy is lehet, hogy száraz szabályokkal dobálózunk, anélkül, hogy igazán értenénk. Pedig ez a
legfontosabb, mivel szerintem, amíg nem érti, nem is tudhatja. A tudás magában foglalja az
értést. Hiszen ha nem érti, nem is tudja jól használni.
Számomra tehát egyértelműen a második modell a nyerő.”
(Berényi Ágnes, PTE, Didaktika, 2000/2001. I. szemeszter)
9