A kritikai gondolkodás fejlesztése II. - pedtamop412b.pte.hu - Pécsi ...

Személyes reflexiók a tanóráról
Ez az osztály egy 25 fős fiú osztály, a saját osztályom. Vannak közöttük érdeklődő, jó
képességű gyerekek, de ha az osztály egészét nézem, még a konkrét gondolkodás jellemzi
őket. Igazából akkor sikeresek az órák, ha történettanítás folyik.
Az összefüggéseket, a történelmi tényeket, folyamatokat a különböző történetekből kiindulva
értik meg a legjobban. „Mesélni” kell nekik, zenét hallgatni, rengeteg képet nézni és forrást
olvasni velük. Természetesen mindezt előzetes megfigyelési szempontok alapján. Remélem
sok-sok munkával és türelemmel eljutok oda, hogy ez a történettanítás történelemtanítássá
válik. Az ilyen tanórák megszervezése több előkészületet igényel, mint egy „hagyományos”
tanóra, de a fáradtságot megéri, mert szinte mindig többet kapok vissza ezekből az
anyagokból a számonkéréseknél, mint a hagyományosan megtartott órák anyagából. A
csoportok összeszokott csoportok voltak. Szimpátia alapján jöttek létre, csak néha kellett
beleszólnom annak érdekében, hogy egy-egy csoporton belül legyenek jók, közepesek és
gyengék is.
A gyerekek rengeteg előzetes ismeretanyaggal rendelkeztek, (maguk is meglepődtek rajta). A
zenei anyagot is nagyon jól értelmezték, az előzetes szempontok alapján, így könnyű volt a
továbbhaladás. Mivel nem ez volt az első alkalom, hogy csoportokban dolgoztak, így már a
csoportmunka is zökkenőmentes volt. A csoportok kis cédulákon megkapták a feladatokat,
amelyek a tankönyvi szöveg feldolgozásához illetve a forráselemzéshez kellenek.
Mivel a tanulók már ismerik egymást, és „gyakorlatuk” van az ilyen munkában, a bemutatás
sem okozott gondot. Még mindig a legjobban beszélőt küldik ki a csoportból, de amit elmond,
az már valóban csapatmunka eredménye. Már eljutottunk odáig, hogy képesek egymást
„majdnem” végighallgatni. Szívesen egészítették ki a másik csoport vázlatát, nagy vita most
nem alakult ki.
Úgy gondolom, hogy az óra végig jó hangulatú volt, nem akadt olyan tanuló, aki kihúzta
volna magát a munka alól – ezt a csoporttagok már nem is engedik –, a kilépőkártyák, és a
következő órai számonkérés bizonyította, hogy a diákok elsajátították az anyagot.
Ezen a tanórán sor került azokra a dolgokra, amelyek az egész Árpád-korban nagyon
fontosak. Szóba került a történeti alternatívák közötti választás lehetősége, a személyiségek
meghatározó szerepe, a fejlettebb Európához való csatlakozás, a visszahúzó erőkkel szembeni
küzdelem, az ország szuverenitásának ügye.
A feldolgozás célja volt, hogy fejlődjenek az ismeretszerzési és feldolgozási képességek, sor
kerüljön forráselemzésre, a tanulók legyenek képesek kérdéseket, válaszokat megfogalmazni
az adott témában és legyenek képesek a kor történelmi személyiségeinek, tetteinek
bemutatására, értékelésére.
Úgy érzem, ezekkel a technikákkal és módszerekkel a tanulók – még a gyengébb tanulók is –
közelebb kerülnek a történelemhez és a fokozatosan kialakuló képességeiket más
tantárgyaknál is alkalmazni tudják.
118