Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

2. Lisieux-i Szent Teréz egyházdoktor
Thérèse Martin, mint kármelita apáca Gyermek Jézusról Szent Arcról nevezett Teréz
a neve, 1873. január 2-án született Alençonban, Normandiában. Louis Martin ékszerészórásmester
és Azélie Guérin Martin kilencedik gyermeke. Négy gyermek – két fiú és két
leány – zsenge korban halt meg. Öt leány pedig felnıtt, és mind apácák lettek, négyen
a lisieux-i kármelben, egy pedig, a középsı, Leonia vizitációs nıvér Caen-ban, ahol
anyai nagynénjük is apáca volt.
Szent Teréz négy és fél éves korában elvesztette édesanyját. A család Lisieux-be költözött,
hogy a sógor családja két leányukkal valamiképpen pótolja a nagy vesztességet.
A két unokatestvér közül az egyik szintén a lisieux-i kármelbe lép. Teréz a bencés nıvéreknél
végzi az elemit, négy és fél osztályt. Nem bírja az iskolai közösségi élet terhét.
Még egy évet magánórákra járatja édesapja. Elıtte két nıvére lép a helyi kármelbe,
Paulinából lesz Ágnes anya, Mária megmarad Szent Szívrıl nevezett Máriának. A korhatár
16 év, egy év felmentést adhat a helyi püspök. Teréz egyházi felmentéssel 15 évesen
lép a kármelbe 1888. április 9-én, ahol kilenc év múlva hal meg tüdıvészben 1897.
szeptember 30-án. 24 éves volt. Semmi rendkívülit nem tett, de rendkívüli hőséggel szolgálta
az Urat a szürke hétköznapokban, a mindennapi kötelességteljesítésben.
A perjelnı – akkor saját nıvére, Ágnes anya – az engedelmesség nevében elrendelte,
hogy írja meg visszaemlékezéseit. Ehhez még két füzet járult, a másik perjelnı
rendeltére irt folytatás, és a Mária nıvérének írt tanácsok. Senki sem sejtette, hogy Teréz
nıvér ekkor írja a XX. század lelki irodalmának egyik gyöngyszemét. Halála után egy
évvel a három füzetet egybeszerkesztve Egy lélek története címen adta ki a kármel a
nagybácsi költségén. Gyászjelentés helyett küldték meg a többi kármelnek, rokonoknak,
ismerısöknek ajándékba. A nagybácsi kis példányszámot akart (2000), mert üzleti
sikerre nem számíthatott. Ez a mő egy csapásra közismertté tette Teréz nıvért. Levelek,
kérések áradta érkezett a kolostorba. Szinte évente újra ki kellett adni a könyvet
(1898–1955 között 43 kiadás, 400.000 példány). Megindultak a fordítások is. Ma már
közel 60 nyelven olvasható több millió példányban a világon. 4
A siker titka abban állott, hogy Szent Teréz megelızte korát, elıvételezte a II. Vatikáni
Zsinatot. Meghirdette, hogy az Evangélium alapján mindenkit meghívott Jézus az
életszentségre. Nincsenek nagy és kis tettek, csak nagy és kis szeretet van, amit tetteinkbe
viszünk. Többre tartom az áldozat egyhangúságát az elragadtatásnál (LT 106,10).
Nem is voltak életében rendkívüli jelenségek, hogy bizonyíthassa: az elkötelezett keresztény
életre, vagyis az életszentségre vagy a keresztény tökéletességre vezet a
bizalom és a szeretet kis útja. Ezt nevezte el Ágnes anya „a lelki gyermekség útjának”
(enfance spirituelle).
A világ azonban inkább a rózsaesıt hullató csodatevı Szentre figyelt fel. A világ
követeli szentté avatását. XI. Piusz pápa „pápaságom csillagának” nevezi ıt, földöntúli
megdicsıülését pedig „dicsıségorkánnak”. 5 Ki is jelentette, hogy felmenti perét minden
határidıtıl, mert máris elkésett: A világ már szentté avatta „a kis virágot” (ahogy az
angolok nevezték, The Little Flower). XI. Piusz pápa 1923-ban boldoggá avatja, 1925-
ben, a szentévben szentté avatja, 1927-ben egyenlı rangban a jezsuita Xavéri Szent Ferenccel
kinevezi a Missziók Védıszentjének. 1929-ben ıt nevezi ki Oroszország és a
római orosz kollégium (Russicum) védıszentjének.
Már XI. Piusz pápát kérte 1933-ban 342 missziós püspök, hogy avassa egyházdoktorrá.
A pápa erélyesen elutasította. „Az asszonyok hallgassanak összejöveteleiteken.”
(1 Kor 14,34). Obstat sexus = nem engedi a neme. Pedig XI. Piusz pápa vezette Szent
Teréz megdicsıülését, és ı rendelte el, hogy kıkoporsójánál Szent Ambrus (mielıtt pápa
lett, a milánói Ambrosiana könyvtárosa volt) és Szent Teréz mozaikképe legyen. Igy
került be Szent Teréz képe a római Szent Péter bazilikába, amely nehezen fogadja be az
új Szenteket. Amikor VI. Pál pápa 1970-ben az elsı két egyháztanítónıt avatta, megnyílt
az út Kis Szent Teréz elıtt is. 1980. június 2-án Lisieux-ben misézett II. János Pál pápa.
A kármelben tett látogatásakor kérték a nıvérek, avassa doktorrá Szent Terézt. A pápa
huncutul mosolygott, és azt mondta: Nektek már van! (vagyis a Kármelnek már 1970 óta
ott van Nagy Szent Teréz!) Tizenhét év múlva azonban a párizsi Ifjúsági Világtalálkozón
a városon kívül a lóversenytéren millió fiatal és 900 püspök elıtt bejelenti, hogy a feje
fölött levı hatalmas poszter, egy kontyos tizenéves leány Kis Szent Teréz, és azért avatja
egyházdoktorrá, hogy a fiataloknak is legyen egy velük egykorú egyháztanítójuk. De
nem itt Párizsban avatja doktorrá, mert akkor a franciák azt hinnék, hogy csak az övék.
Rómában fogja egyháztanitónıvé nyilvánítani a Missziók Vasárnapján (1997. október
19-én), hogy az egész világ fölfigyeljen örökké idıszerő tanítására.
De mi volt ez az idıszerő tanítás, amellyel kiérdemelte az egyháztanítói címet? Halála
50. évfordulóján, 1947-ben a párisi Institut Catholique egyetemi kurzust hirdetett
André Combes abbé (+1969) vezetésével Kis Szent Teréz lelki gyermeksége útjáról
(theologia spiritualis). Tanártársai kinevették, és csıdöt jövendöltek. Az elıadásokat át
kellett tenni a nagy aulába, mert annyian jöttek, hogy nem fértek. Attól kezdve doktortéziseket
írtak Kis Szent Teréz tanításából. Bevonult hát már 1947-ben az akadémia
világába.
II. János Pál pápa összefoglalja a lényeget a doktorrá avató Divini Amoris Scientia
kezdető 1997. október 19-én kelt Apostoli levelében:
„Teréz sajátos tanításával és összetéveszthetetlen stílusával a hit és a keresztény élet
hiteles mesternıje. … İ ragyogtatta fel korunkban az Evangélium vonzását; az volt a
küldetése, hogy megismertesse és megszerettesse az Egyházat, Krisztus misztikus Testét;
segített a lelkeknek, hogy kigyógyuljanak a janzenista tan rigorizmusából és rettegésébıl,
amely hajlott arra, hogy az isteni irgalom helyett inkább Isten igazságosságát hangsúlyozza...
Teréz sajátosan egyetemes. Személye, a bizalom és a lelki gyermekség kis útja
meglepı fogadtatásra talált és talál ma is, amely minden határt meghalad.” 6
4
GUY GAUCHER, L’Histoire d’une Ame” de Thérèse de Lisieux, Paris 2000. A magyar fordításokat
lásd a bibliográfiai függelékben. Itt: az 1898-as Egy lélek története elsı fordítása az angol
1901-ben, a magyar a hetedik 1916-ban. Az 1957-es új Önéletrajzi kéziratok elsı fordítása olasz
és holland 1957-ben, a tizenhatodik a magyar (Kis Monika) 1974-ben.
5
BERNARD GOULEY, RÉMI MAUGER, EMMANUELLE CHEVALLIER, Thérèse de Lisieux ou La
grande saga d’une petite soeur (1897–1997), Fayard, Paris 1997.
6
Litterae Apostolicae „Divini Amoris Scientia” nr. 8.10. in: Enchiridion Vaticanum, Bologna
1999. vol. 16,1256–1287.
LISIEUX-I SZENT TERÉZ EGYHÁZDOKTOR ÉS A SZENTÍRÁS
21
22 Jakubinyi György