Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

1.1. A régi világ eltűnése
Jánosnak most nem kell azzal kezdeni, hogy a föld az emberi gonoszság következtében
megtelt „undokságokkal” (bőn, erıszak, bálványimádás stb.), és hogy mint olyat
nem lehet megtisztítani, illetve restaurálni vagy megjobbítani. 10 Egyszerően kijelenti,
hogy ez a föld, amelynek függvénye az ég is, mint a föld szoros tere megsemmisülésre
ítéltetett. Már a 20. fejezetben jelezte, hogy amikor Isten fehér királyi széket állított fel
a maga mennyei lakhelyén, és ráült erre az ítélıszékre, „színe elıl eltőnt a föld és az ég,
és nem maradt számukra hely” (Jel 20,11). Ezzel a képpel János talán azt akarja jelezni,
hogy ezután egy teljesen új kezdet következik, 11 mert a régi eltőnt, hogy helyet adjon az
újnak. 12
1.2. Az új ég és új föld létrejötte
Ezeknek helye az új kozmikus térben keresendı. János nem részletezi, hogy ez a régi
ég vagy föld helyén lenne, s nem lehet feltételezni, hogy ezen a ponton várna valamilyen
kozmikus átrendezıdést, vagy amolyan galaxiás váltást. Fanz Boll 13 és Bruce J. Malina 14
asztrális apokaliptikus kompozíciójából kiindulva legfeljebb annyit lehet feltételezni,
hogy János az új eget és új földet esetleg más csillagrendbe szituálhatja. Mindenképpen
az új világrendhez új csillagállásnak kell bekövetkezni, hiszen a régi ég és föld összeomlásával
várható, hogy egész kozmikus környezetük is zavart okoz a maga rendjében,
s ezért az új világnak új felállítást kell megalkotnia.
1.3. Az égi üdvhely: a mennyei Jeruzsálem
Az új ég és az új föld kiemelkedı „központja” a mennyei város, amely mint az antik
világ legóhajtottabb lakhelye (civilizált élet, biztonság, jólét, kultúra), mindenki számára
idealizált jövıképnek számított. 15 Ennek a legfıbb jónak a projektálása visszaköszön az
új világ látomásában is, 16 éspedig mennyei Jeruzsálem képében, amely méreteiben, dicsıségében
és tisztaságában (szentségében) ellenpólusa 17 akar lenni a nagy városnak, a
10
A helyreállítás vagy megjobbítás gondolatánál fontos szerepet kapna az ember. Ez pedig lehetetlen,
mert az ember nics a mindenség helyreállítására elhívatva. Vö. HEINRICH KRAFT, Die
Offenbarung des Johannes, HNT 16a, Mohr Siebeck, Tübingen 1974, 263.
11
JÜRGEN ROLOFF, Die Offenbarung des Johannes, 198.
12
Vö. Ézs 66,22; 4Ezsdr 7,29kk .
13
FRANZ BOLL, Aus der Offenbarung Johannis: Hellenistische Studien zum Weltbild der Apokalypse,
Hakkert: Amsterdam 1914 (1967).
14
BRUCE J. MALINA, Die Offenbarung des Johannes. Sternvisionen und Himmelsreisen, Kohlhammer,
Stuttgart 2002.
15
PERES IMRE, Griechische Grabinschriften und neutestamentliche Eschatologie, 120kk.
16
Vö. WILHELM BOUSSET, Die Religion des Judentums im späthellenistischen Zeitalter, HNT
21, Mohr Siebeck, Tübingen 4 1966, 241.
17
HUBERT RITT, Offenbarung des Johannes, 105.
bőnös, romlott és szentségtelen (istentelen) Babilonnak. Egészen valószínő, hogy ez a
mennyei Jeruzsálem az új földön tartja alapjait, s új híd hozzá az a környezet is, amely
védi azt az üdvhelyet, amely az ég bizonyos szférájában található.
1.4. Az Isten és Bárány trónusa
János további leírásban utal királyi székre (qro,noj) (Jel 21,3.5), ahonnan hatalmas
hangokat hall. A királyi szék mint uralkodói trónus nincs közelebbrıl definiálva, és az
sem, hogy kié, csak hogy valaki rajta ül (o` kaqh,menoj evpi. tw| qro,nw|). Csak következtetni
lehet az összefüggésbıl, hogy talán egyformán vonatkozik az Istenre és a Bárányra.
János csak megemlíti, hogy a királyi széken ülı beszél, és bár hatalmas a hangja
(fwnh. mega,lh), rendkívül jó, pozitív dolgokat tudat: a továbbiakban az emberekkel lesz,
megszünteti a gyászt és a fájdalmat, és mindent újjá tesz. Így a királyi szék jelenléte a
mennyei Jeruzsálemben nem a félelem jelképe, hanem Isten és a Bárány jelenlétének és
kimagasló helyének a szimbóluma népe között. Olyan trónus ez, amelytıl a megváltott
egyháznak már nem kell riadni, hanem oltalom és felüdülés zónája számára. Ezért
ötvözıdik egybe a trónus (qro,noj) és a sátor (skhnh,). Így lép zavartalan közösségbe Isten
és új népe. 18
1.5. A kárhozat helye: a tűzzel és kénnel ég ő tó
Ezután a Jelenések könyvének írója megalkotja a látomást arról is, hogy a hitetleneknek
és gonoszoknak a helye bizonyos tőzzel és kénnel égı tóban lesz. Ezt már
azonban közelebbrıl nem definiálja, és csak nehezen tudjuk elképzelni, hogy a kozmikus
térben hová lokalizálható: az új földre? Az új égbe? A föld és az ég közti térbe? Ha
a tőzzel és kénnel égı tó a bőn, istentelenség és minden förtelem „laktanyája”, vagy büntetıhelye,
miért nem pusztult el a régi föld eltüntetésével? Úgy tőnik, hogy János konzekvens
akar lenni abban, ahogy az üdvösség örökké tartó pozitív eszkatológiai üdvhelyen
telik, ami a mennyei Jeruzsálem, hasonlóan örökké tartónak kell lennie a kárhozatnak
is a tüzes és kénköves tóban, aminek szintén örökké kell tartania. A régi föld
eltüntetésével azonban – ha ahhoz kapcsolódott volna a kárhozat helye – megsemmisült
volna a kárhozat és megszőnt volna az örökké tartó szenvedés, ezért a tőzzel és kénnel
égı tónak jelen kell lennie az új világban. Csak sejteni lehet, hogy valahol az új föld
árnyékában.
18
Vö. Ez 37,27 vagy Zach 2,14. JÜRGEN ROLLOFF, Die Offenbarung des Johannes, 199.
LÁTOMÁS AZ ÚJ VILÁGRÓL (JEL 21,1–8)
181
182 Peres Imre