Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

elıtt öt hónapon át, de nem szó szerint. Ezért került az Összes Mővek függelékébe, de
fontos okmány a „kis út” értelmezésénél. Ezekben a mővekben összesen kb. ezerszer
idézi a Bibliát (440 ószövetségi és 650 újszövetségi idézet). Már összeállították Kis
Szent Teréz kedvenc szentírásidézeteinek is a konkordanciáját. 11
Kis Szent Teréz szentírás-magyarázata természetesen nem tudományos, elve nem a
kritikai-történelmi szentírásmagyarázat alapján áll. Ez érthetı is. Nagy Szent Teréz
kommentálni akarta az Énekek énekét leányainak, de alig jutott túl néhány soron. Kis
Szent Teréz is kijelentette halálos ágyán: „Ha idım lett volna,… szerettem volna kommentálni
az Énekek énekét. Ebben a könyvben nagyon mély dolgokat találtam a lélek
és Szerelmese kapcsolatára vonatkozólag!” 12 Ezt a kijelentését a szentté avatási perben
bírálói merészségnek tekintették.
Valóságérzete és humoros szemlélete megengedte, hogy néha szentírási szavakkal
tréfálkozzék, amit még kispap koromban is szigorúan eltanácsolt szentírástanárunk, mert
könnyen botrányt okozhatunk. Amikor halálos ágyán váltásban ápolják nıvérei, a fáradtságtól
elaludtak mellette, ezt mondja: „Péter, Jakab és János!” (CJ 31.7.7. = UB 75,
utal az Olajfák hegyi jelenetre). „Szent Szegénység! Furcsa egy szent, aki nem fog égbe
jutni!” (CJ 9.7.7 = UB 43). Elszomorodott, amikor Rómában eltévedt a Nostra Signora
della Vittoria férfi kármelben, és egy idıs atya figyelmeztette a fiatal leányt, ne menjen
tovább a folyosón, mert kiközösítésbe esik: „Ó, a szegény nık, mennyire megvetettek!...
Pedig jóval nagyobb számban szeretik a Jó Istent, mint a férfiak és a Mi Urunk kínszenvedésekor
az asszonyok bátrabbak voltak, mint az apostolok, mert szembeszálltak
a katonák durvaságaival és merték letörölni Jézus imádandó Arcát…” (Ms A 66 v o = Ö
169, érthetı, hogy ez a szakasz is rejtve volt Ágnes anya haláláig.).
II. János Pál pápa nagyszerően foglalja össze Szent Teréz és a Szentírás kapcsolatát
a már idézett doktorrá avatási Apostoli levélben:
„Lelki tapasztalatának és tanításának fı forrása Isten Igéje az Ó- és Újszövetségben.
Ezt ı maga vallja be, fıleg akkor, amikor kiemeli az Evangélium szenvedélyes szeretetét
(vö. Ms A 83 v). Írásaiban több, mint ezer szentírási idézetet tartanak számon: négyszázan
felül az Ószövetségbıl és hatszázan felül az Újszövetségbıl.
Jóllehet nem volt felkészülve és nem állottak rendelkezésére a Szent Könyvek tanulmányozását
és magyarázatát elımozdító eszközök, Teréz sajátos hittel és közvetlenséggel
merült el Isten Igéjének elmélkedésében. A Szentlélek hatása alatt eljutott a
kinyilatkoztatás mély ismeretére mind a maga, mind pedig mások számára. Szeretettel
összpontosította figyelmét a Szentírásra – még a hébert és a görögöt is szerette volna
ismerni, hogy jobban megértse a Szent Könyvek szellemét és betőjét –, rámutatott arra,
hogy milyen fontos a lelki életben a szentírási forrás, kiemelte az Evangélium eredetiségét
és frissességét, komolyan mővelete Isten Igéjének lelki magyarázatát, mind az
Ószövetségben, mind az Újszövetségben. Igy fedezte fel az elrejtett kincseket, amikor
magára alkalmazott szavakat és eseményeket, olykor természetfeletti merészséggel, mint
amikor Szent Pál szövegeit olvasva (vö. 1 Kor 12–13) felfedezte a szeretetre szóló hi-
11
La Bible avec Thérèse de Lisieux, Paris 1995.
12
u. ott 101. Szentháromságról nevezett Mária nıvér „piros füzete”, amelyet a perben tett tanúságtételre
készülve állított össze.
vatását (vö. Ms B 3r–3v). A kinyilatkoztatott Ige világosságánál Teréz zseniális lapokat
írt az istenszeretet és a felebaráti szeretet egységérıl (vö. Ms C 11v–19r); és azonosult
Jézus utolsó vacsorán mondott imájával, amellyel közbenjárt mindenki üdvösségéért (vö.
Ms C 34r–35r).
Tanítása egybeesik, amint már mondtuk, az Egyház tanításával. Leányka korától arra
nevelték hozzátartozói, hogy vegyen részt a liturgikus imában és az istentiszteleten.
Amikor felkészült elsı szentgyónására és a bérmálás szentségére, rendkívüli szeretetet
tanúsított a hitigazságok iránt, és majdnem szó szerint megtanulta a Katekizmust (vö. Ms
A 37r–37v). Élete végén saját vérével írta le az Apostoli Hiszekegyet. Igy fejezte ki,
hogy fenntartás nélkül ragaszkodik a hitvalláshoz.” 13
Befejezésül egy bibliai és magyar vonatkozású esetrıl számolok be. Amikor elıször
voltam Lisieux-ben, 1971-ben, még a régi fény- és hangjátékot (Son et Lumière) adták
elı tavasztól ıszig a bazilikában és a bazilikán kívül. Felhangzott a gyönyörő bibliai hasonlat:
Kis Szent Teréz megszégyeníti kora tudósait. Olyan, mint a gyermek, akit Jézus
állított példaképül az apostolok közé, vagy a Gyermek Jézus a templomban a tudósok
körében. Kiderült, hogy ez a hasonlat szerepel az Egy lélek története régi kiadásainak
elıszavában. Idézem:
„Mi „Izrael tanítóinak” nevezzük magunkat, túl tudós, nagyon kifejezett hittudományt
tanítottunk a világnak, de a híveknek nem volt ideje meghallgatni: „Adjatok nekünk
szabadidıt, adjatok nekünk enni, és gyermekeinknek, amibe öltözzenek, akkor majd meghallgatjuk
hosszú beszédeiteket”, mondták nekünk; vagy tovább: „Adjatok nekünk
néhány egyszerő igazmondást, amit megérthetünk, anélkül, hogy megállnánk rohanásunkban,
és amelynek emlékét könnyen megırizhetjük!” És az Úr megkönyörült a tömegen…
Vett egy gyermeket, Terézt, és az apostolok közé állította. És ez a gyermek
olyan egyszerő, olyan elragadó igazságokat nyilatkoztatott ki nekik, hogy a tudósok beismerték
tudatlanságukat és a gyermek nyomába szegıdtek, hogy tanítását hirdessék a
népnek…” 14
Ágnes anya az elıszóban ezt a szöveget a magyar kármelita atya, Szeghy Ernı
(1872–1952) egyik levelébıl vette! 15
13
Litterae Apostolicae „Divini Amoris Scientia” nr. 9. in: Enchiridion Vaticanum, Bologna
1999. vol. 16, 1256–1287.
14
La Vénérable Thérèse de l’Enfant Jésus, Histoire d’une Ame écrite par elle-même, Bar-le-
Duc 1913, XXII.
15
SZEGHY ERNİ O.C.D., Emlékeim, Budapest 1982, 277.
LISIEUX-I SZENT TERÉZ EGYHÁZDOKTOR ÉS A SZENTÍRÁS
25
26 Jakubinyi György