Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

János szorosan konkretizálja a himnuszt egyháza állapotára. Felveti, hogy aki gyız,
az léphet be az új világba. Nyilvánvaló, hogy az gyız, aki küzd. 67 A küzdelem pedig annak
az egyháznak jelenlegi sorsa, amelynek János is tagja. János egyháza pedig küzd
a megalkuvás (gyávaság) ellen, az árulás és bálványimádás ellen (hitetlenség), a császárkultusz
ellen, az erkölcsi züllés ellen (utálatosak, „búbájosok”, paráznák), a varázslók
és sötét praktikák követıi ellen. Ugyanakkor külön említi a hazugokat, akik alatt
érteni lehet a megtévesztıket, az álkeresztyéneket, a hamis írásmagyarázókat és pszeudoprófétákat,
ill. azokat, akik meghazudtolják az igazságot, vagyis a Krisztusról szóló
hitvallást. 68 Ezek fölött a jelenségek fölött kell gyıznie Krisztus egyházának. Aki csıdöt
mond ezekben vagy megalkuszik, nem lehet fia Istennek, és nem remélheti az új földön
és a mennyei Jeruzsálemben az üdvlétet, hanem büntetésre kell számítania. 69 Számára
a tőzzel és kénnel égı tó készül. Ez az apokaliptikus kárhozati hely összefügghet a zsidó
gyehenna képzettel (ApkHen 90,26). Jelentısége abban van, hogy örökös fájdalmat okoz
a tőz és a kéngız. Bizonyára, hogy ez a kép borzalmas emléket ıriz Izráelben Sodoma
és Gomora sorsáról (1Móz 19,23–25) és elrettentı példának számíthatott Isten ítélete
borzalmainak kifejezésére. 70 Ez a kép mint büntetés helye a görög mitológiában is szerepel,
ahol Hádész tüzes folyója tartja vissza az alvilágba kerülıket, 71 ill. a Tartaroszban
a nyakig érı sár vagy iszap gyötri a kárhozottakat. János ezt a helyet „második halálnak”
(o` qa,natoj o` deu,teroj) nevezi, ami azt jelenti, hogy innen soha többé nincs visszatérés,
és hogy az ítélet végleges és megváltozhatatlan. 72
5. Az új ég és új föld egyéb keresztyén recepciója
A János Jelenéseinek könyvében használt kép a régi világ eltőnésérıl és az új világ
születésérıl nem egyedi jelenség. Úgy Jézusnál (Mk 13,31), mint az apostoli egyházban
(Zsid 1,11–12) fel-felbukkan a (régi) világ elmúlása. Igaz, a szerzık nem részletezik ezt
a folyamatot. Egyedül János tér ki itt-ott erre részletesebben, és fıleg a 2Pt 3,10–13
írója, aki eléggé színesen ecseteli az apokaliptikus események drámai jellegét. 73 Ez szinte
egyedüli eset, amikor a kora keresztyén apokaliptika ennyire „beszédes” lett a régi világ
67
JENS-W. TAEGER, „Gesiegt! O himmlische Musik des Wortes!” Zur Entfaltung des
Siegesmotivs in den johanneischen Schriften, in: ZNW 85 (1984), 23–46.
68
HEINRICH KRAFT, Die Offenbarung des Johannes, 266.
69
Vö. Ézs 55, ahonnan a kép némi aktualizálás után származhat: HEINRICH KRAFT, Die Offenbarung
des Johannes, 266.
70
Vö. Ézs 30,33; 34,9; Ez 38,22; 3Makk 2,5.
71
PERES IMRE, Griechische Grabinschriften und neutestamentliche Eschatologie, 63–64.
72
KARNER KÁROLY, Apokalipszis, 153.
73
ANTON VÖGTLE, Der Judasbrief. Der zweite Petrusbief, EKK XXII, Benziger–Neukirchener,
Düsseldorf–Neukirchen–Vluyn 1994. KARL HERMANN SCHELKLE, Die Petrusbriefe. Der Judasbrief,
Herders ThK NT, Freiburg–Basel–Wien 2002, 240–241.
74
Vö. COLLEEN MCDANNELL–BERNHARDT LANG, A menny története, Xéni Art Kiadó, Budapest
2008.
6. Az „új ég és új föld” látomásának teológiai értékei
A Jelenések 21,1–8 himnusza azt jelzi, hogy ez a téma a legortodoxabb keresztyénségben
sem volt tiltott vagy mellızött. A különbözı utalások és kis jelzések üzennek
nekünk, hogy az ıskeresztyének milyen óhajtottan várták az új világot: az új állapotokat
és az új jövıt. Amikor a szorongattatott egyház számára lassan kezelhetetlenné vált a világ,
nem vakult meg lelkileg, és nem zuhant letargiába. Az egyik ösztönzı erı a
kitörésre az új világ várása felé való orientáció volt. És ennek kitőnı beszédes példája
a mi himnuszunk is. Ma, amikor ezt a himnuszt elemezzük és értékeljük, fontos
leszőrnünk ebbıl néhány alapvetı igazságot, azokat, amelyek a himnusz és a jánosi
egyház reménységének alapját képezték. Az üzenet a következı lehet:
Tudatosítani kell, hogy radikális változás felé megy a világ, és ez a haladás a vég felé
elkerülhetetlen. A végben azonban nem megsemmisülés, hanem váltás, új megtisztult
életforma várható. Ebben a váltásban megváltozik az ember léte-élete és megváltozik a
világ „ábrázatja”, vagyis az ember környezete. Új térbe lépünk az eszkatológiai idık fordulóján.
Az új élet kategória „mennyei lét”, amely a legmagasabb „civilizációval” (életfeltétellel)
rendelkezik. Ez lehetıvé teszi, hogy szoros szeretetközösségbe lépjünk az Istennel.
Új látást kapunk, amelyben láthatjuk ıt, és lehetséges lesz újfajta kommunikáció.
S ha még rövidebben kellene ezt kifejeznünk, akkor csak ennyit: Zavartalan, harmonikus
és örökkétartó közösséget várunk az Istennel – új helyen, új kiteljesedett létformában.
Így lesz minden újjá.
7. Zusammenfassung
In der Eschatologie der apostolischen Kirche gibt es auch die Vision einer neuen
Welt (Off 21,1–8). Diese Hoffnung erwartet den neuen Himmel und die neue Erde. Die
Wurzeln dieser Hoffnung liegen hauptsächlich in der Prophetie des Jesaja (65,17 und
66,22), aber auch in der Apokalyptik des Judentums (vgl. z.B. ätHen 91,16; ApkL 43,10;
Jub 1,29; AdApk 3,9; kptElApk 43,6; GnR 1,13[3a] usw.). Weil die johanneische Vision
dieses Bild auch mit dem Motiv der himmlischen Stadt (neue Jerusalem) verbindet, wurde
diese Hoffnung möglicherweise auch von der qumranischen Frömmigkeit beinflusst.
Der johanneische Text zeigt, dass es hier wahrscheinlich ursprünglich um eine schöne
Hymne handelt. Der Inhalt dieser Hymne war die Vision von dem neuen Himmel und
der neuen Erde, wozu auch das Motiv der Vernichtung der alten Erde und des alten Himmels
gehört hat. Ausserdem wurde dieses Bild auch noch mit der Vision der neuen
himmlischen Stadt Jerusalem, als der Errettungsort der Gottes Kinder, und mit dem Hinweis
auf den Verdammnisort im feurigen See ergänzt. Diese starke Sehnsucht nach dem
neuen Himmel und der neuen Erde zeigt auch die Relation zwischen dem Alten und dem
Neuen. Dabei ist es wichtig zu definieren, was der Terminus „das Neue” im Griechisch
bedeutet. Dafür gibt es vier Möglichkeiten: 1. Restauration, 2. Re-creation, 3. verändern
(inhaltlich, seinen Wert betreffend und örtlich), 4. ewig und rein (heilig) zu machen.
Auch die hermeneutischen Ausführungen zeigen mindestens drei Interpretationsmöglichkeiten:
1. Die ganze Vision soll nur theologisch verstanden werden, als ein neuer
pusztulásával és az új világ születésével kapcsolatosan. 74 192 Peres Imre
LÁTOMÁS AZ ÚJ VILÁGRÓL (JEL 21,1–8)
191