Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

szemben mindenféle kollektív számonkéréssel, ill. felelısséggel: Zsolt 103,3a „a te minden
bőnöd”, 10a „a mi vétkeink”, 10b „a mi bőneink” és 12b „a mi bőntetteink”.
Egy következı megoldási kísérlet Schenker 8 tézise lenne a feltételes, azaz próbaidıvel
kiszabott büntetésrıl, mégpedig azzal az ígérettel, hogy megtérés esetén elmarad
mindenféle büntetés. Schenker a acn igét a bőnök felfüggesztéseként értelemezi úgy,
hogy a felfüggesztett bőnök megırzésre kerülnek. A bőnök büntetései Istennél halmozódnak
fel, aki felülvizsgálja az utódok cselekedeteit (egészen a negyedik generációig),
és ha az utódok ugyanazokat a bőnöket követik el, mint atyáik, akkor el kell szenvedniük
a büntetést, de nemcsak a saját vétkeikért, hanem az ıket megelızı összes generáció
minden vétkéért együttesen. 9
Véleményem szerint Schenker tézise egy speciális variációja a kollektív számonkérésnek.
Ez a koncepció az atyák vétkes generációja szemszögébıl nézve igazolhatná
Isten kegyelmes mivoltát, hisz ı türelmesen idıt ad a vétkeseknek a megtérésre. De
mindez felfogható úgy is, mint egy dupla igazságtalanság, hisz egyrészt az atyák vétkes
generációja büntetlen marad, másrészt utódaik, amennyiben vétkeznek nemcsak saját
személyes bőneikért, hanem a megelızı generációk összes vétkeiért együttesen lesznek
számon kérve és megbüntetve.
Ezzel ellentétben a Zsolt 103,12b kijelenti, hogy JHWH a mi bőneinket (individuális,
saját bőn értelemben) nemcsak egyszerően megbocsátotta, hanem azokat tılünk olyan
messzire távolította el, amit már csak egy költıi hasonlat képes megragadni (Hi qjr). Ha
Isten az emberi bőnt oly messzire vetette el tılünk, amilyen távol van a napkelet a napnyugattól,
akkor a bőnök fent bemutatott ırizgetésének koncepciója ellentmondás lenne.
A másik lényeges kérdés: lehet-e ezzel az ellentmondással dőlıre jutni, ha
elfogadjuk, hogy az feloldhatatlan? Trible, Kellenberger, Levin és Tromp tézise szerint 10
ez az ellentmondás Isten végtelen szabadságára utal. W. Brüggemann úgy fogalmazza
meg mindezt, mint Isten karakterének kiszámíthatatlanságát. 11 Más szerzık a hangsúlyt
arra fektetik, hogy igazolják, egyenlıtlenség és hangsúlyeltolódás áll fenn a kegyelem
és a harag között, mégpedig az elızı javára.
A következı fejezetekben az isteni kegyelem és harag között fennálló „egyensúly
vagy egyenlıtlenség” problematikáját szeretném részletesebben megvizsgálni a Zsolt
103 látószögébıl szemlélve.
8
SCHENKER, ADRIAN: Versöhnung und Widerstand. Bibeltheologische Untersuchung zum
Strafen Gottes und der Menschen, besonders im Licht von Ex 21–22, (SBS 139), Stuttgart 1990.
9
Schenker utal a Lev 26,39-ra.
10
TRIBLE, PHYLLIS: God and the Rhetoric of Sexuality, (Overtures to Biblical Theology), Philadelphia
1978; KELLENBERGER, EDGAR: äsäd w~’ ä mät als Ausdruck einer Glaubenserfahrung.
Gottes Offen-Werden und Bleiben als Voraussetzung des Lebens, (AThANT 69), Zürich 1982.;
LEVIN, Ch.: „Der Dekalog am Sinai”, VT 35 (1985) 165–191.; TROMP, N. J.: Harmonie van contrasten;
beschouwing over Exodus Ex 34,6–7, Utrecht 1980.
11
„That contradiction makes the God of the Bible interesting, credible, and dangerous.” BRÜG-
GEMANN, WALTER: Exodus, in: The New Interpreter’s Bible. A Commentary in 12 Volumes, Vol.
1 (Gen-Lev), Nashville 1994. 974. és 227k.
3. A Kiv 34,6-ban és a Zsolt 103,8-ban megtalálható
kegyelmi formula belső egyensúlya 12
B. Renaud 13 a Kiv 34,6-ban található kegyelmi formula bináris ritmusáról beszél,
melyet szerinte a megkettızött JHWH tulajdonnév kikiáltása indít el. A JHWH-név ilyen
jellegő megduplázása egyedülálló az Ószövetségben. A bıvítményekkel ellátott Istennév
szintaktikai konstrukcióját kétféleképpen lehet értelmezni: prédikatív vagy appozícionális
jelleggel. 14 Ezenkívül van még egy javaslat, miszerint a mondatot nominális mondatként
kell olvasni appozíciónális kiegészítéssel: „JHWH (van) JHWH, irgalmas és könyörületes
Isten.” Ez a variáció utalás lenne a Kiv 3,14-re, amely az Isten nevérıl szóló,
Mózesnek adott önkinyilatkoztatást tartalmazza.
Véleményem szerint a Kiv Ex 34,6-ban olvasható direkt beszéd kettıs JHWH felkiáltással
indul, maga JHWH beszél és önmagát irgalmas és könyörületes Istennek titulálja.
15 A sajátos és egyedi módon megkettızött Istennévnek teológia funkciója van,
mégpedig az, hogy azt az Istent, aki egy ilyen különleges névvel rendelkezik, kiemelje
és elkülönítse minden más istenségtıl. Az Izrael létét fenyegetı krízis után, melyet a Kiv
32-ben leírt aranyborjú imádása idézett elı, a JHWH-nak kijáró kizárólagos Istenimádás
és a bálványimádástól való elfordulás nem csupán teológiai, hanem túlélési kérdéssé vált
a választott nép számára.
A Zsolt 103,8-ban ebbıl a kettıs JHWH-név felszólításból egy nominális mondat
válik, ahol a mondat alanya JHWH, s hozzá négy melléknév kapcsolódik állítmányi kiegészítıként.
B. Renauds kimutatta, hogy a kegyelmi formula Istenre vonatkozó állítmányai között
páronkénti elrendezés figyelhetı meg. Szerinte megfelelés áll fenn a w e kötıszó segítségével
összekapcsolt melléknevek ÷wnjw µwjr és constructus-szókapcsolatok között µypa
ûra és tmaw dsj