Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2. A himnusz irodalmi és liturgiai kompozíciója<br />
Az elıttünk levı himnusz tehát egyformán pozitív és negatív eszkatológiát prezentál.<br />
A pozitív elemek úgy érvényesülnek, hogy közben a negatív események drámai jellege<br />
megadja az új remény hátterét. Ezzel még jobban domborodik ki a pozitív történések és<br />
látomásrészletek értéke. Ezzel az Apokalipszis szerzıje követi az antik irodalmi alkotás<br />
szokásait és metódusait, de fıleg az apokalipszisek írásában használt módszereket.<br />
Úgy tőnik, hogy irodalmi szempontból a himnusz három olyan feldolgozási vagy<br />
alkotási folyamaton ment át, amely meghatározta a himnusz-szöveg mai formáját.<br />
2.1. A himnusz leg ősibb részei<br />
A himnusz legısibb részei az ószövetségi eszkatológia fogalmazása. Adataink szerint<br />
forrásul vehetık leginkább Ézsaiás (65,17 és 66,22) és Dániel (7) próféták látomásai. 19<br />
Ebben kifejezésre jutott a királyi széken ülı szerepe, valamint az a jelenet, amely az elsı<br />
föld és ég eltőnését, valamint az új ég és új föld létrejöttét ecseteli. Emellett forrásul<br />
szolgálhattak azok a prófétai látomásrészletek, amelyek a zsidó apokrif-apokaliptikus<br />
irodalomból ismeretesek, 20 fıleg a Hénók könyve, 21 de nem mellızhetjük a kumráni<br />
irodalmat sem, 22 amely szintén eléggé plasztikus képeket nyújt fıleg az új Jeruzsálemrıl<br />
és benne az új templomról.<br />
2.2. A jánosi (kis-ázsiai) egyház himnusza<br />
Ezeknek az anyagoknak ismeretében, ill. hangulatában születhetett a jánosi kis-ázsiai<br />
egyházban a himnusz, amely eredetileg akár metrikus formában is fejezhette ki az új világ<br />
születésének ecsetelését. Ennek a himnikus résznek a következı pontjai (motívumai)<br />
lehettek:<br />
– az elsı ég és elsı föld eltőnése<br />
– a tenger megszőnése<br />
– az új ég és új föld születése<br />
– a mennybıl alászállt új Jeruzsálem<br />
– felékesített menyasszony érkezik férjéhez<br />
– az Isten sátora az emberekkel lesz örökké<br />
– Isten újrateremt mindent<br />
– İ az alfa és az omega, a kezdet és a vég<br />
– aki gyız, annak Isten örökséget ad és fiává fogadja<br />
– az új világban nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajkiáltás<br />
– Isten letöröl minden könnyet és megszüntet minden fájdalmat<br />
– az élet vizét Isten ingyen adja a szomjazóknak<br />
– a gyávák és hitetlenek, a hitehagyottak és bálványimádók örök szenvedésben<br />
részesülnek<br />
– a második halál a tőzzel és kénnel égı tó<br />
2.3. A himnusz feldolgozása (beillesztése) János látomásába<br />
Ezt a liturgiában használt himnuszt az Apokalipszis szerzıje felhasználta arra, hogy<br />
látomásait a gyülekezetnek ismert módon tolmácsolja. Ezért az ismert himnusz szövegét<br />
megforgathatta és kiegészítette egyéniesebb jelzıkkel, mint pl.: „láttam”, „hallottam”,<br />
„ezt mondta nekem”, „írd meg”, „így szólt” stb. Így a meglévı szövegnek személyesebb<br />
és olvasmányosabb jelleget adott. Valószínő, hogy ez az a szöveg, amit mi ma olvashatunk<br />
és a Jelenések könyvébıl ismerhetünk. Azonban ennek a szövegnek az értékén<br />
ez a folyamat nem csökkent semmit, csak mutatja, milyen utat tett meg a szöveg és<br />
a látomás, amíg a Kánonba s azon keresztül hozzánk is érkezett.<br />
Így tehát láthatjuk, hogy az ıskeresztyén apokaliptika teológusai milyen módon<br />
használták fel környezetük apokaliptikus hangulatát, 23 apokaliptikus szövegeit, milyen<br />
formában alkalmazták a recepciót és milyen irodalmi állapotba tudták hozni a meglévı<br />
források anyagát. 24<br />
3. Az új ég és új föld hermeneutikai variációi<br />
A himnusz magyarázásánál elkerülhetetlenül találkozunk azzal a problémával, hogy<br />
hogyan értendı és hogyan magyarázandó „az új ég és új föld” létrejötte, ill. milyen a<br />
kapcsolat a „régi” és az „új” között.<br />
19<br />
WILHELM BOUSSET, Die Religion des Judentums im späthellenistischen Zeitalter, 280kk.<br />
20<br />
Vö. pl. etHen 72,1; 91,16–17; szlHen 65,7; 2Bar 31,5; 32,6; 44,12; 57,2; 4Ezsdr 7,75; ApkL<br />
43,10; Jub 1,29; 50,5; AdApk 3,9; kptElApk 43,6; GnR 1,13[3a] stb.Vö. pl. PAUL VOLZ, Die<br />
Eschatologie der jüdischen Gemeinde im neutestamentlichen Zeitalter nach den Quellen der rabbinischen,<br />
apokalyptischen und apokryphen Literatur, Mohr Siebeck, Tübingen 2 1934, 64–66.<br />
372–375.<br />
21<br />
Fıleg BRUCE J. MALINA hangsúlyozza, hogy az Apokalipszis írója fıleg a Henoch könyv<br />
ismeretét elsı kézbıl kapta: Die Offenbarung des Johannes, 108.<br />
22<br />
Vö. pl. JOHANN MAIER, Die Tempelrolle vom Toten Meer und das „Neue Jerusalem”, UTB<br />
829, Ernst Reinhardt Verlag, München–Basel 3 1997, 39kk és 317kk.<br />
23<br />
WILHELM BOUSSET nem véletlenül állítja, hogy az új világra vonatkozó látomások használata<br />
– beleértve az „új világ” kifejezést is – elıször az elsı keresztyén század második felében került<br />
elıtérbe, habár annak gondolata régebbi eredető: Die Religion des Judentums im späthellenistischen<br />
Zeitalter, 281.<br />
24<br />
JOZEF T. MILIK szerint a Jelenések könyvének szerzıje az új mennyei Jeruzsálem leírását<br />
szintén a Henoch könyv anyagából meríthette: The Books of Enoch: Aramaic Fragments of Qumran<br />
Cave 4, Clarendon, Oxford 1976, 199.<br />
LÁTOMÁS AZ ÚJ VILÁGRÓL (JEL 21,1–8)<br />
183<br />
184 Peres Imre
Change language