János szorosan konkretizálja a himnuszt egyháza állapotára. Felveti, hogy aki gyız, az léphet be az új világba. Nyilvánvaló, hogy az gyız, aki küzd. 67 A küzdelem pedig annak az egyháznak jelenlegi sorsa, amelynek János is tagja. János egyháza pedig küzd a megalkuvás (gyávaság) ellen, az árulás és bálványimádás ellen (hitetlenség), a császárkultusz ellen, az erkölcsi züllés ellen (utálatosak, „búbájosok”, paráznák), a varázslók és sötét praktikák követıi ellen. Ugyanakkor külön említi a hazugokat, akik alatt érteni lehet a megtévesztıket, az álkeresztyéneket, a hamis írásmagyarázókat és pszeudoprófétákat, ill. azokat, akik meghazudtolják az igazságot, vagyis a Krisztusról szóló hitvallást. 68 Ezek fölött a jelenségek fölött kell gyıznie Krisztus egyházának. Aki csıdöt mond ezekben vagy megalkuszik, nem lehet fia Istennek, és nem remélheti az új földön és a mennyei Jeruzsálemben az üdvlétet, hanem büntetésre kell számítania. 69 Számára a tőzzel és kénnel égı tó készül. Ez az apokaliptikus kárhozati hely összefügghet a zsidó gyehenna képzettel (ApkHen 90,26). Jelentısége abban van, hogy örökös fájdalmat okoz a tőz és a kéngız. Bizonyára, hogy ez a kép borzalmas emléket ıriz Izráelben Sodoma és Gomora sorsáról (1Móz 19,23–25) és elrettentı példának számíthatott Isten ítélete borzalmainak kifejezésére. 70 Ez a kép mint büntetés helye a görög mitológiában is szerepel, ahol Hádész tüzes folyója tartja vissza az alvilágba kerülıket, 71 ill. a Tartaroszban a nyakig érı sár vagy iszap gyötri a kárhozottakat. János ezt a helyet „második halálnak” (o` qa,natoj o` deu,teroj) nevezi, ami azt jelenti, hogy innen soha többé nincs visszatérés, és hogy az ítélet végleges és megváltozhatatlan. 72 5. Az új ég és új föld egyéb keresztyén recepciója A János Jelenéseinek könyvében használt kép a régi világ eltőnésérıl és az új világ születésérıl nem egyedi jelenség. Úgy Jézusnál (Mk 13,31), mint az apostoli egyházban (Zsid 1,11–12) fel-felbukkan a (régi) világ elmúlása. Igaz, a szerzık nem részletezik ezt a folyamatot. Egyedül János tér ki itt-ott erre részletesebben, és fıleg a 2Pt 3,10–13 írója, aki eléggé színesen ecseteli az apokaliptikus események drámai jellegét. 73 Ez szinte egyedüli eset, amikor a kora keresztyén apokaliptika ennyire „beszédes” lett a régi világ 67 JENS-W. TAEGER, „Gesiegt! O himmlische Musik des Wortes!” Zur Entfaltung des Siegesmotivs in den johanneischen Schriften, in: ZNW 85 (1984), 23–46. 68 HEINRICH KRAFT, Die Offenbarung des Johannes, 266. 69 Vö. Ézs 55, ahonnan a kép némi aktualizálás után származhat: HEINRICH KRAFT, Die Offenbarung des Johannes, 266. 70 Vö. Ézs 30,33; 34,9; Ez 38,22; 3Makk 2,5. 71 PERES IMRE, Griechische Grabinschriften und neutestamentliche Eschatologie, 63–64. 72 KARNER KÁROLY, Apokalipszis, 153. 73 ANTON VÖGTLE, Der Judasbrief. Der zweite Petrusbief, EKK XXII, Benziger–Neukirchener, Düsseldorf–Neukirchen–Vluyn 1994. KARL HERMANN SCHELKLE, Die Petrusbriefe. Der Judasbrief, Herders ThK NT, Freiburg–Basel–Wien 2002, 240–241. 74 Vö. COLLEEN MCDANNELL–BERNHARDT LANG, A menny története, Xéni Art Kiadó, Budapest 2008. 6. Az „új ég és új föld” látomásának teológiai értékei A Jelenések 21,1–8 himnusza azt jelzi, hogy ez a téma a legortodoxabb keresztyénségben sem volt tiltott vagy mellızött. A különbözı utalások és kis jelzések üzennek nekünk, hogy az ıskeresztyének milyen óhajtottan várták az új világot: az új állapotokat és az új jövıt. Amikor a szorongattatott egyház számára lassan kezelhetetlenné vált a világ, nem vakult meg lelkileg, és nem zuhant letargiába. Az egyik ösztönzı erı a kitörésre az új világ várása felé való orientáció volt. És ennek kitőnı beszédes példája a mi himnuszunk is. Ma, amikor ezt a himnuszt elemezzük és értékeljük, fontos leszőrnünk ebbıl néhány alapvetı igazságot, azokat, amelyek a himnusz és a jánosi egyház reménységének alapját képezték. Az üzenet a következı lehet: Tudatosítani kell, hogy radikális változás felé megy a világ, és ez a haladás a vég felé elkerülhetetlen. A végben azonban nem megsemmisülés, hanem váltás, új megtisztult életforma várható. Ebben a váltásban megváltozik az ember léte-élete és megváltozik a világ „ábrázatja”, vagyis az ember környezete. Új térbe lépünk az eszkatológiai idık fordulóján. Az új élet kategória „mennyei lét”, amely a legmagasabb „civilizációval” (életfeltétellel) rendelkezik. Ez lehetıvé teszi, hogy szoros szeretetközösségbe lépjünk az Istennel. Új látást kapunk, amelyben láthatjuk ıt, és lehetséges lesz újfajta kommunikáció. S ha még rövidebben kellene ezt kifejeznünk, akkor csak ennyit: Zavartalan, harmonikus és örökkétartó közösséget várunk az Istennel – új helyen, új kiteljesedett létformában. Így lesz minden újjá. 7. Zusammenfassung In der Eschatologie der apostolischen Kirche gibt es auch die Vision einer neuen Welt (Off 21,1–8). Diese Hoffnung erwartet den neuen Himmel und die neue Erde. Die Wurzeln dieser Hoffnung liegen hauptsächlich in der Prophetie des Jesaja (65,17 und 66,22), aber auch in der Apokalyptik des Judentums (vgl. z.B. ätHen 91,16; ApkL 43,10; Jub 1,29; AdApk 3,9; kptElApk 43,6; GnR 1,13[3a] usw.). Weil die johanneische Vision dieses Bild auch mit dem Motiv der himmlischen Stadt (neue Jerusalem) verbindet, wurde diese Hoffnung möglicherweise auch von der qumranischen Frömmigkeit beinflusst. Der johanneische Text zeigt, dass es hier wahrscheinlich ursprünglich um eine schöne Hymne handelt. Der Inhalt dieser Hymne war die Vision von dem neuen Himmel und der neuen Erde, wozu auch das Motiv der Vernichtung der alten Erde und des alten Himmels gehört hat. Ausserdem wurde dieses Bild auch noch mit der Vision der neuen himmlischen Stadt Jerusalem, als der Errettungsort der Gottes Kinder, und mit dem Hinweis auf den Verdammnisort im feurigen See ergänzt. Diese starke Sehnsucht nach dem neuen Himmel und der neuen Erde zeigt auch die Relation zwischen dem Alten und dem Neuen. Dabei ist es wichtig zu definieren, was der Terminus „das Neue” im Griechisch bedeutet. Dafür gibt es vier Möglichkeiten: 1. Restauration, 2. Re-creation, 3. verändern (inhaltlich, seinen Wert betreffend und örtlich), 4. ewig und rein (heilig) zu machen. Auch die hermeneutischen Ausführungen zeigen mindestens drei Interpretationsmöglichkeiten: 1. Die ganze Vision soll nur theologisch verstanden werden, als ein neuer pusztulásával és az új világ születésével kapcsolatosan. 74 192 Peres Imre LÁTOMÁS AZ ÚJ VILÁGRÓL (JEL 21,1–8) 191
Äon. 2. Die himmlische Stadt Jerusalem bedeutet die Kirche, die in der Zukunft in einer neuen Form leben wird. 3. Die Vision der neuen Welt soll wirklich die neu geschaffene Welt als neue Kreatur bedeuten, was einen neuen Akt der Schöpfung darstellt. Es bleibt aber die Frage, wo in diesem Fall die neue Welt lokalisiert werden soll: an der Stelle der alten Erde, in der zwischenhimmlischen Sphäre, unter den Sternen, oder auf einer der Stufen des zehnteiligen Himmels, wie ihn die jüdische Apokalyptik kennt. Wir gehen davon aus, dass die Vision in erster Linie theologisch verstanden werden soll, als eine urchristliche Hoffnung auf eine unzerstörte ewige Agape-Koinonia mit Gott und seinem Sohn, auf einer neuen Ebene und in allen Arten der menschlichen Existensvollendung. Die Vision der himmlischen Stadt Jerusalem (eschatologisch-himmlische Urbanisation) zeigt diese neue Kategorie des festen Zusammenseins auf dem höchsten Grad der „Zivilisation”. LÁTOMÁS AZ ÚJ VILÁGRÓL (JEL 21,1–8) 193
- Page 1 and 2:
ZSOLTÁROK, HIMNUSZOK, IMÁDSÁGOK
- Page 3 and 4:
Tartalom Benyik György: Elıszó .
- Page 5 and 6:
Előszó A 20. nemzetközi biblikus
- Page 7 and 8:
tetted a várost, rommá a megerıs
- Page 9 and 10:
12 Ma még csak tükörben, homály
- Page 11 and 12:
2. Lisieux-i Szent Teréz egyházdo
- Page 13 and 14:
elıtt öt hónapon át, de nem sz
- Page 15 and 16:
Jutta Haussmann Psalm 114 in geschi
- Page 17 and 18:
schehen im Rahmen von ao Schöpfung
- Page 19 and 20:
ölcsességi irodalomra jellemzıek
- Page 21 and 22:
tott kifejezni a költı a „gyerm
- Page 23 and 24:
A harmadik ige (mšl) a számára m
- Page 25 and 26:
eszélünk, meg kell említeni, hog
- Page 27 and 28:
Tobit hálaéneke (Tób 13,1-18) mi
- Page 29 and 30:
A zsidó szerzık visszautasítják
- Page 31 and 32:
désen belül további kisebb egys
- Page 33 and 34:
4. „Számkivetésem földjén én
- Page 35 and 36:
Zsoltárában Tobit arra a Jeruzsá
- Page 37 and 38:
6. Tóbiás könyvének 13. fejezet
- Page 39 and 40:
Martin Meiser Anna hálaéneke (1 S
- Page 41 and 42:
tónak. Inkább a Sámuel-Septuagin
- Page 43 and 44:
5. Az 1 Sám 2,1-10 ókeresztény r
- Page 45 and 46: hitnél leragadni, arra a János ev
- Page 47 and 48: „Paraklétosz” elküldésére v
- Page 49 and 50: elıtt, és amelyet a népszerő ha
- Page 51 and 52: Ettıl kezdve az izraeliták egyre
- Page 53 and 54: A csata végkimenetelét a csillago
- Page 55 and 56: háláchisták azonban, fıleg a To
- Page 57 and 58: A Zsolt 103,7-13 - a Sínai szövet
- Page 59 and 60: szemben mindenféle kollektív szá
- Page 61 and 62: 34,7aß-ben felsorolt három bőnfo
- Page 63 and 64: A kolosszei levél Krisztus-himnusz
- Page 65 and 66: legomenon) igében is kifejezésre
- Page 67 and 68: Krisztus „neve” az Ószövetsé
- Page 69 and 70: méltóság jele, és képessé tes
- Page 71 and 72: Magához az idézethez érve azonba
- Page 73 and 74: 4.5. Krisztus megkoronázása (Zsid
- Page 75 and 76: 2. A gregoriánus reformtól a Decr
- Page 77 and 78: „Benedictus” (Lk 1,68-79) 0. Sz
- Page 79 and 80: 2. Lukács (teo-)krisztológiáján
- Page 81 and 82: Hálaadás mint legitimáció: 1 Ti
- Page 83 and 84: digmatikus személyek a 18-19a-ban
- Page 85 and 86: amit a u`potu,pwsij használata is
- Page 87 and 88: észben a teremtésben már szerepe
- Page 89 and 90: intertestamentális kor szent irata
- Page 91 and 92: 1.1. A régi világ eltűnése Ján
- Page 93 and 94: 3.1. A régi és új közti reláci
- Page 95: látását. Az új ég pedig Isten
- Page 99 and 100: nyának, az pedig anyja tanácsára
- Page 101 and 102: A 40. vers arról számol be, hogy
- Page 103 and 104: Életrajzok Benyik György 1952-ben
- Page 105 and 106: náriumnak, majd 1994-2004 között