Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
3. Lisieux-i Szent Teréz és a Szentírás<br />
Szent Teréz és a Szentírás kapcsolatának néhány vonását csak úgy értjük meg, ha figyelembe<br />
vesszük a korabeli lelkiséget, a janzenista utóhatásokat. A korabeli rigorista<br />
elvek szerint Kis Szent Teréz nem lehetett napi áldozó a kármelben, nem olvashatta a<br />
teljes Szentírást sem. Közismert, hogy a hatás-ellenhatás törvénye alapján a Reformáció<br />
három solaja – sola fides, sola Scriptura, sola gratia (egyedül a hit, egyedül az Írás,<br />
egyedül a kegyelem) – ellenhatásaként a katolikus Egyház plébánosi engedélyhez kötötte<br />
a Szentírás olvasását. Katolikus híveknek csak magyarázatokkal ellátott Bibliát adtak 7 .<br />
A Reformáció elıtt Krisztus követése még azt írja, hogy Isten az Oltáriszentségben és<br />
a Szentírásban vagyis a szentmise két részében kettıs asztalt terít nekünk: „Ezeket két<br />
asztalnak is lehet mondani, mely az Anyaszentegyház tárházában jobbra-balra van felállítva.”<br />
8 Mivel a Reformáció elvetette a szentmiseáldozatot és az Oltáriszentséget, a katolikus<br />
Egyház bevezette az úrfelmutatást és relatívizálta az igeliturgia jelentıségét. Az<br />
arányosságot csak a II. Vatikáni Zsinat állította helyre.<br />
Ennek ellenére Kis Szent Teréz már a családban hallotta a Bibliát, válogatva, de a teljes<br />
Bibliát soha életében nem olvashatta. Édesapja ugyanis, Tiszteletreméltó Martin Lajos<br />
özvegyen Lisieux-ben a hosszú téli estéken öt leányának felolvasott a katolikus Dom<br />
Guéranger családi olvasókönyvébıl, amelyben a vasárnapi perikópák stb. nagyszerő<br />
népszerő magyarázata megvolt. 9 A családnak volt egy katolikus teljes Bibliája is. A<br />
negyedik leány, Céline a világban maradt, hogy halálig gondozza idegbeteg édesapjukat.<br />
Az édesapa tudta, hogy halála után ez a leánya is belép a lisieux-i kármelbe. Céline<br />
betegápolás közben is olvasgatta a családi Bibliát. Kijegyezte a számára lelkileg<br />
megkapó részleteket. Ezt a jegyzetfüzetet magával vitte édesapjuk halála után a<br />
kolostorba. Teréz nıvér cím nélkül, de gyakorlatilag a három és fél évvel idısebb nıvére<br />
noviciamesternıje lett. Elkérte Céline-tıl ezt a szentírásidézet válogatást. Ebben fedezte<br />
fel – érdekes, nem az Evangéliumban – azokat a prófétai részeket az Ószövetségben,<br />
amelyek elénk tárják Isten atyai, sıt anyai jóságát. Céline füzete segítette Terézt abban,<br />
hogy felfedezze a Szentírásban a mennybe vezetı kis utat.<br />
A kolostorban Teréz nıvér hallhatta a szentmisében az olvasmányokat, a zsolozsmában<br />
is, amelyet latinul végeztek, de étkezések idején felolvasták nekik franciául is,<br />
hogy értsék, mit imádkoznak a kápolnában a számukra érthetetlen latin nyelven. Olvashatták<br />
az Újszövetséget teljes egészében. Kérésére édesapja egy zsebújszövetség kiadásból<br />
kivágta a négy evangéliumot, külön beköttette leányának. Teréz nıvér ezt az<br />
evangeliariumot hordta rendi ruhája kéztartójában, a szíve felett. İ, aki világi kislány<br />
korában kívülrıl tudta a Krisztus követését, elmondhatjuk, hogy a négy evangéliumot<br />
is kívülrıl tudta.<br />
7<br />
szentírásolvasás, in: Magyar Katolikus Lexikon, szerk. DIÓS ISTVÁN, XII. kt. Budapest 2007,<br />
996.<br />
8<br />
KEMPIS TAMÁS, Krisztus követése, IV,11,24. Róma 1960, 290–291.<br />
9<br />
PROSPER GUÉRANGER, L’Année liturgique, 1841–1866. A Martin családnak megvolt az elsı<br />
kilenc kötet.<br />
Szent Teréz alkalmazta a középkorban „sors apostolorum”-nak (Apostolok sorsvetése)<br />
nevezett gyakorlatot: imádkoznak, háromszor felütik a Szentkönyvet a Szentháromság<br />
tiszteltére, hogy választ kapjanak kérdéseikre. Egyházunk tiltotta ezt az eljárását,<br />
mert babonás szokássá válhat. Szent Teréz ezzel kezdi Önéletrajza megírását engedelmességbıl:<br />
„Mielıtt kézbevettem volna a tollat, letérdeltem a Mária-szobor elıtt,…<br />
s könyörögtem: vezesse kezem, hogy egyetlen olyan vonást se tegyek, amely ne volna<br />
kedves elıtte. Aztán felütöttem a Szent Evangéliumot és pillantásom ezekre a szavakra<br />
esett: „Jézus ezután felment a hegyre és magához hívta, akiket kiválasztott. A választottak<br />
csatlakoztak hozzá.” (Mk 3,13) (Ms A 2r o = Ö 21–22). Szent Teréz számára az<br />
evangéliumok ilyen használata egyszerően isteni válaszadás, oraculum volt. Ezt már<br />
elıtte nagy szentek is gyakorolták. Egy példa: Assisi Szent <strong>Ferenc</strong>, amikor megalapítja<br />
rendjét, elmegy társaival a Szent Miklós templomba, imádkoznak, majd Szent <strong>Ferenc</strong><br />
felüti az evangéliumos könyvet. A felolvasott három szakaszban felismeri Isten akaratát<br />
és az új rend alapszabályzatát. 10 Miért nem ajánlja az Egyház ezt a gyakorlatot? Azért,<br />
mert az idézett esetekben Szentek rendkívüli bensı indításáról van szó. Mi, átlag keresztények<br />
pedig kövessük Egyházunk tanítását, lelkiatyáink utasítását, mert ez a „lelki<br />
gyermekség útja”. Elıfordul ugyanis, hogy a lelki gyermek a Szentírásra hivatkozva<br />
akarja érvényesíteni saját akaratát elöljárójával szemben<br />
Szent Teréz olykor engedélyt kért a Perjelnıtıl, hogy a könyvtárban konzultálja a teljes<br />
Bibliát bizonyos szakaszok ügyében, amelyek nem szerepelnek a misekönyvben és<br />
a zsolozsmában. Zavarta ugyanis, hogy az ebédlıben felolvasott szentírási szakasz nem<br />
egyezik azzal, amelyet a szentmisében hall. Más szóval: Zavarta az, hogy anyanyelvére,<br />
franciára a zsidó–arám–görög Szentírást többféleképpen lehet fordítani. Annyira vágyott<br />
arra, hogy a Szentlélek által sugallt szöveget kapja kézhez, amely szerinte csak egyértelmő<br />
lehet, hogy halálos ágyán mondta: „Ha pap lettem volna, megtanultam volna héberül<br />
és görögül, nem elégedtem volna meg a latinnal. Igy megismertem volna a Szentlélek<br />
által diktált szöveget.” (CJ 4.8.5 = UB 81) Persze, a mai szentírás-magyarázók<br />
megjegyzik, hogy ha Szent Teréz biblikumot tanult volna, akkor az arámot is hozzátette<br />
volna a héberhez és a göröghöz.<br />
A kis út, a bizalom és a szeretet útja felfedezése is szentírásolvasáshoz kapcsolódik.<br />
Keresés közben „ima alatt, miközben vágyaim valósággal kínpadra vontak, felütöttem<br />
Szent Pál leveleit, hogy valamilyen választ keressek reájuk. Pillantásom a Korinthusiakhoz<br />
írt elsı levél XII. és XIII. fejezetére esett… Végre megtaláltam a nyugalmamat…<br />
És akkor túláradó, észtvesztı örömömben felkiáltottam: Ó Jézus,… végre megtaláltam<br />
a hivatásomat… Az én hivatásom a Szeretet!... Az én Édesanyámnak, az Egyháznak<br />
a szívében én leszek a Szeretet… így minden leszek.” (Ms B 3v = Ö 228–229.)<br />
Szent Teréz Összes mőveiben nagy szerepe van a szentírási idézeteknek. Mővei: Egy<br />
lélek története, vagyis három önéletrajzi kézirata, 266 megırzött levele, a többi elveszett,<br />
54 költemény, 8 színdarab „rekreáció”, 21 imádság, és ide számítjuk még a Novissima<br />
Verba (Utolsó beszélgetések) mővet: Ágnes anya jegyezte Szent Teréz mondásait halála<br />
10<br />
A három társa legendája 28–29 = Újvidék–Szeged–Csíksomlyó 1995, 36–37. A három szakasz:<br />
Mt 19,21: Ha tökéletes akarsz lenni, menj és add el, amid van, árát oszd szét a szegények<br />
között, és kincsed lesz a mennyben. Mk 6,8: Semmit se vigyetek az útra. Mt 16,24: Ha valaki utánam<br />
akar jönni, tagadja meg magát.<br />
LISIEUX-I SZENT TERÉZ EGYHÁZDOKTOR ÉS A SZENTÍRÁS<br />
23<br />
24 Jakubinyi György