12.11.2013 Views

Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

3. Lisieux-i Szent Teréz és a Szentírás<br />

Szent Teréz és a Szentírás kapcsolatának néhány vonását csak úgy értjük meg, ha figyelembe<br />

vesszük a korabeli lelkiséget, a janzenista utóhatásokat. A korabeli rigorista<br />

elvek szerint Kis Szent Teréz nem lehetett napi áldozó a kármelben, nem olvashatta a<br />

teljes Szentírást sem. Közismert, hogy a hatás-ellenhatás törvénye alapján a Reformáció<br />

három solaja – sola fides, sola Scriptura, sola gratia (egyedül a hit, egyedül az Írás,<br />

egyedül a kegyelem) – ellenhatásaként a katolikus Egyház plébánosi engedélyhez kötötte<br />

a Szentírás olvasását. Katolikus híveknek csak magyarázatokkal ellátott Bibliát adtak 7 .<br />

A Reformáció elıtt Krisztus követése még azt írja, hogy Isten az Oltáriszentségben és<br />

a Szentírásban vagyis a szentmise két részében kettıs asztalt terít nekünk: „Ezeket két<br />

asztalnak is lehet mondani, mely az Anyaszentegyház tárházában jobbra-balra van felállítva.”<br />

8 Mivel a Reformáció elvetette a szentmiseáldozatot és az Oltáriszentséget, a katolikus<br />

Egyház bevezette az úrfelmutatást és relatívizálta az igeliturgia jelentıségét. Az<br />

arányosságot csak a II. Vatikáni Zsinat állította helyre.<br />

Ennek ellenére Kis Szent Teréz már a családban hallotta a Bibliát, válogatva, de a teljes<br />

Bibliát soha életében nem olvashatta. Édesapja ugyanis, Tiszteletreméltó Martin Lajos<br />

özvegyen Lisieux-ben a hosszú téli estéken öt leányának felolvasott a katolikus Dom<br />

Guéranger családi olvasókönyvébıl, amelyben a vasárnapi perikópák stb. nagyszerő<br />

népszerő magyarázata megvolt. 9 A családnak volt egy katolikus teljes Bibliája is. A<br />

negyedik leány, Céline a világban maradt, hogy halálig gondozza idegbeteg édesapjukat.<br />

Az édesapa tudta, hogy halála után ez a leánya is belép a lisieux-i kármelbe. Céline<br />

betegápolás közben is olvasgatta a családi Bibliát. Kijegyezte a számára lelkileg<br />

megkapó részleteket. Ezt a jegyzetfüzetet magával vitte édesapjuk halála után a<br />

kolostorba. Teréz nıvér cím nélkül, de gyakorlatilag a három és fél évvel idısebb nıvére<br />

noviciamesternıje lett. Elkérte Céline-tıl ezt a szentírásidézet válogatást. Ebben fedezte<br />

fel – érdekes, nem az Evangéliumban – azokat a prófétai részeket az Ószövetségben,<br />

amelyek elénk tárják Isten atyai, sıt anyai jóságát. Céline füzete segítette Terézt abban,<br />

hogy felfedezze a Szentírásban a mennybe vezetı kis utat.<br />

A kolostorban Teréz nıvér hallhatta a szentmisében az olvasmányokat, a zsolozsmában<br />

is, amelyet latinul végeztek, de étkezések idején felolvasták nekik franciául is,<br />

hogy értsék, mit imádkoznak a kápolnában a számukra érthetetlen latin nyelven. Olvashatták<br />

az Újszövetséget teljes egészében. Kérésére édesapja egy zsebújszövetség kiadásból<br />

kivágta a négy evangéliumot, külön beköttette leányának. Teréz nıvér ezt az<br />

evangeliariumot hordta rendi ruhája kéztartójában, a szíve felett. İ, aki világi kislány<br />

korában kívülrıl tudta a Krisztus követését, elmondhatjuk, hogy a négy evangéliumot<br />

is kívülrıl tudta.<br />

7<br />

szentírásolvasás, in: Magyar Katolikus Lexikon, szerk. DIÓS ISTVÁN, XII. kt. Budapest 2007,<br />

996.<br />

8<br />

KEMPIS TAMÁS, Krisztus követése, IV,11,24. Róma 1960, 290–291.<br />

9<br />

PROSPER GUÉRANGER, L’Année liturgique, 1841–1866. A Martin családnak megvolt az elsı<br />

kilenc kötet.<br />

Szent Teréz alkalmazta a középkorban „sors apostolorum”-nak (Apostolok sorsvetése)<br />

nevezett gyakorlatot: imádkoznak, háromszor felütik a Szentkönyvet a Szentháromság<br />

tiszteltére, hogy választ kapjanak kérdéseikre. Egyházunk tiltotta ezt az eljárását,<br />

mert babonás szokássá válhat. Szent Teréz ezzel kezdi Önéletrajza megírását engedelmességbıl:<br />

„Mielıtt kézbevettem volna a tollat, letérdeltem a Mária-szobor elıtt,…<br />

s könyörögtem: vezesse kezem, hogy egyetlen olyan vonást se tegyek, amely ne volna<br />

kedves elıtte. Aztán felütöttem a Szent Evangéliumot és pillantásom ezekre a szavakra<br />

esett: „Jézus ezután felment a hegyre és magához hívta, akiket kiválasztott. A választottak<br />

csatlakoztak hozzá.” (Mk 3,13) (Ms A 2r o = Ö 21–22). Szent Teréz számára az<br />

evangéliumok ilyen használata egyszerően isteni válaszadás, oraculum volt. Ezt már<br />

elıtte nagy szentek is gyakorolták. Egy példa: Assisi Szent <strong>Ferenc</strong>, amikor megalapítja<br />

rendjét, elmegy társaival a Szent Miklós templomba, imádkoznak, majd Szent <strong>Ferenc</strong><br />

felüti az evangéliumos könyvet. A felolvasott három szakaszban felismeri Isten akaratát<br />

és az új rend alapszabályzatát. 10 Miért nem ajánlja az Egyház ezt a gyakorlatot? Azért,<br />

mert az idézett esetekben Szentek rendkívüli bensı indításáról van szó. Mi, átlag keresztények<br />

pedig kövessük Egyházunk tanítását, lelkiatyáink utasítását, mert ez a „lelki<br />

gyermekség útja”. Elıfordul ugyanis, hogy a lelki gyermek a Szentírásra hivatkozva<br />

akarja érvényesíteni saját akaratát elöljárójával szemben<br />

Szent Teréz olykor engedélyt kért a Perjelnıtıl, hogy a könyvtárban konzultálja a teljes<br />

Bibliát bizonyos szakaszok ügyében, amelyek nem szerepelnek a misekönyvben és<br />

a zsolozsmában. Zavarta ugyanis, hogy az ebédlıben felolvasott szentírási szakasz nem<br />

egyezik azzal, amelyet a szentmisében hall. Más szóval: Zavarta az, hogy anyanyelvére,<br />

franciára a zsidó–arám–görög Szentírást többféleképpen lehet fordítani. Annyira vágyott<br />

arra, hogy a Szentlélek által sugallt szöveget kapja kézhez, amely szerinte csak egyértelmő<br />

lehet, hogy halálos ágyán mondta: „Ha pap lettem volna, megtanultam volna héberül<br />

és görögül, nem elégedtem volna meg a latinnal. Igy megismertem volna a Szentlélek<br />

által diktált szöveget.” (CJ 4.8.5 = UB 81) Persze, a mai szentírás-magyarázók<br />

megjegyzik, hogy ha Szent Teréz biblikumot tanult volna, akkor az arámot is hozzátette<br />

volna a héberhez és a göröghöz.<br />

A kis út, a bizalom és a szeretet útja felfedezése is szentírásolvasáshoz kapcsolódik.<br />

Keresés közben „ima alatt, miközben vágyaim valósággal kínpadra vontak, felütöttem<br />

Szent Pál leveleit, hogy valamilyen választ keressek reájuk. Pillantásom a Korinthusiakhoz<br />

írt elsı levél XII. és XIII. fejezetére esett… Végre megtaláltam a nyugalmamat…<br />

És akkor túláradó, észtvesztı örömömben felkiáltottam: Ó Jézus,… végre megtaláltam<br />

a hivatásomat… Az én hivatásom a Szeretet!... Az én Édesanyámnak, az Egyháznak<br />

a szívében én leszek a Szeretet… így minden leszek.” (Ms B 3v = Ö 228–229.)<br />

Szent Teréz Összes mőveiben nagy szerepe van a szentírási idézeteknek. Mővei: Egy<br />

lélek története, vagyis három önéletrajzi kézirata, 266 megırzött levele, a többi elveszett,<br />

54 költemény, 8 színdarab „rekreáció”, 21 imádság, és ide számítjuk még a Novissima<br />

Verba (Utolsó beszélgetések) mővet: Ágnes anya jegyezte Szent Teréz mondásait halála<br />

10<br />

A három társa legendája 28–29 = Újvidék–Szeged–Csíksomlyó 1995, 36–37. A három szakasz:<br />

Mt 19,21: Ha tökéletes akarsz lenni, menj és add el, amid van, árát oszd szét a szegények<br />

között, és kincsed lesz a mennyben. Mk 6,8: Semmit se vigyetek az útra. Mt 16,24: Ha valaki utánam<br />

akar jönni, tagadja meg magát.<br />

LISIEUX-I SZENT TERÉZ EGYHÁZDOKTOR ÉS A SZENTÍRÁS<br />

23<br />

24 Jakubinyi György

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!