Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

3.1. A régi és új közti reláció
D. S. Russel 25 – N. A. Dahl 26 nyomán – hivatkozik a zsidó apokaliptikus felfogás hét
kategóriájára, ahogy az látja a relációt a kezdet és a vég között, vagyis a régi és az új
között. E szerint a felfogás szerint az „új” vagy „újjáválás” a következı értelmő, ill. folyamatú
lehet:
1. a régi teremtés analógiája az új leírásában vagy annak paralel típusa; 27
2. az originál teremtés perfekt restitúciója; 28
3. a régi teremtésnek a transformációja; 29
4. az újnak identitása a régivel; 30
5. az elsı teremtés elemeinek rezervációja; 31
6. a régi teremtés perfekciója az újban;
7. preexistenciája vagy predestinációja az újnak már a kezdetektıl, hogy a végén
megszülessen az új. 32
A felsorolásból látható, hogy a zsidó apokaliptikus felfogásban a régi teremtés áll a
fıhelyen, és az valamilyen módon átlényegül az újba, miközben annak mintáját, egyes
elemeit, jellegét átveszi az új. Ez érthetı is, hiszen a judaizmusban várták a messiási érát,
amikor minden régi megváltozik és újjá lesz minden – de a régi alapján. 33
3.2. Az „újjáválás” értelmezési variációi
Az „új ég és új föld” kifejezésének értelmezésénél elıjönnek a variációk arra nézve,
hogy az „új”, ill. „újjáválás” több értelmő is lehet. Milyen értelemben veendı? Több
megoldást javasolnak az exegéták. 34 Az elképzelések az egészen materialisztikus formától
egészen a spirituális, vagy lelki kategóriáig mennek. A kulcsszó itt az „új” (kaino,j,
kainh,). Néhányat említsünk meg:
1. Az új ég és új föld úgy válik újjá, hogy a restauráció által újul meg. Ez olyan folyamat
lenne, amely megújítaná, megjavítaná vagy átformálná a régit. Tehát az alapot
itt a régi ég és a régi föld alkotná.
2. Az újjálétel további változata az, ha a régi megszőnik teljesen, és az új az új teremtés
(re-creatio) által jönne létre, amihez a réginek semmi köze, legfeljebb annyi,
hogy a nevét viszi tovább, de már nem biztos, hogy anyagában és fıleg formájában
hasonlítana-e a régire. 35 Úgy tőnik, hogy János ezt a teljesen új teremtést látja és várja
az idık végén. 36
3. Az új ég és új föld úgy lehet újjá, hogy más lesz és másutt lesz, mint a régi. Itt a
feltétel az, hogy megváltozik a régi rend, az elhelyezkedés, és az új hely, ahol Isten az
emberekkel lakik, máshová pozícionálódik. Ebben a szemléletben a döntı az új eszkatólógiai
szituáció és lokalizálódás más égi térbe. 37
4. Az új ég és új föld keletkezése némelyek szerint úgy is elképzelhetı, hogy az „új”
jelzı örök értelmet takar, vagyis az ég és a föld örök létővé (örökkévalóvá, ökké tartóvá)
válik. Ez pedig nemcsak a régihez való viszonyulásban örök, hanem abban az
értelemben is, hogy sohasem fog már elavulni, megváltozni vagy tönkremenni, hanem
örökké marad ugyanaz – mint Isten új, tiszta és tökéletes alkotása. 38
5. Utolsó variációként megemlítendı az a kérdés is, hogy vajon az „új” értelmezése
nem csupán a „réginek” az ellentéte akar lenni. Ugyanis az Újszövetségben többször jön
elı ez az ellentét, amely fıleg a régi és az új, ill. a föld és az ég között feszül. 39
3.3. Az „új ég és új föld” szimbolikus értelmezése
A bibliaikutatók és az Apokalipszissel foglalkozók egy része rendkívül óvatos, és a
János által leírtakat az új ég és föld látomásáról teológiai síkra viszi. Mások próbálják
verbálisan értelmezni a himnuszt, a többiek pedig szimbolikus értelmezéseket keresnek
a himnusz szövegében vagy amögött. Most szemügyre vehetünk néhány ilyen szemléletet:
25
D. S. RUSSELL, The Method and Message of jewish Apocalyptic, OTL, SCM Press, London
1964, 282.
26
N. A. DAHL, Christ, Creation and the Church, in: W. D. DAVIES–D. DAUBE (eds.), Background
of the New Testament and its Eschatology, In honour of C. H. Dodd. Cambridge1956,
422kk.
27
Ézs 65,17; 66,22; Jub 1,29; 1Hen 91,16; 2Ezsdr 7,30kk; 2Pt 3,12; Jel 21,1.5.
28
TestLev 18,10–11; Jub 23,26kk; 1Hen 90,37–38; Róm 3,24; 5,2; 8,19kk; Kol 1,15–20; Jel
20,13; 21,4.
29
Ézs 26,1kk; 60,19–20; Dán 12,3; 1Hen 45,4–5; 2Bár 51; Jel 21,13.
30
1Hen 24–25; Jel 2,7; 21,1.14.17.19.
31
2Ezsdr 6,49–50; 2Bár 29,4.
32
2Ezsdr 4,36–37; 7,70; Jel 17,8; 21,2.
33
Mennyire hasonlóképpen „messianisztikusan” gondolkodtak és beszéltek a tanítványok Jézus
mennybemenetele alkalmával, amikor kérdézték tıle: Vajon nem ebben az idıben állítod-e helyre
az országot (ApCsel 1,8)?
34
Vö. pl. TAKÁCS GYULA, Jelenések könyve, 395–396.
35
Ha túl modernek és materialisták szeretnénk lenni, akkor fel lehetne vetni, hogy az sem biztos,
hogy az újnak pont olyan gömbszerőnek kellene lennie, mint amilyen a régi volt. Természetesen
az antik emberek nem ismerték a földet gömbszerőnek, ezért ez a kérdés csak mai szemmel
nézve, fiktív módon tehetı fel.
36
HEINRICH KRAFT, Die Offenbarung des Johannes, 264.
37
Mint ahogy mindig is probléma volt az apokaliptikus szemléletben, hogy pl. hová pozícionálható
a paradicsom: a föld végsı (elérhetetlen) határába, az ég és föld közti térbe, az éterbe, a
csillagok közé vagy melyik égbe (a zsidó apokaliptika által ismert 10 ég közül). Ugyanez a helyzet
más népek üdvhelyeinek lokalizálásával. Vö. pl. a görög elíziumot vagy boldogok szigetét: Peres
Imre, Griechische Grabinschriften und neutestamentliche Eschatologie, WUNT 157, Mohr Siebeck,
Tübingen 2003, 75–76.
38
Vö. TAKÁCS GYULA, Jelenések könyve, 396.
39
Vö. 1Kor 15,40; 2Kor 5,1; Fil 2,10; Jn 3,12; Jak 3,5: PETER SIBER, Mit Christus leben. Eine
Studie zur paulinischen Auferstehungshoffnung, AThANT 61, Theologischer Verlag, Zürich 1971,
133.
LÁTOMÁS AZ ÚJ VILÁGRÓL (JEL 21,1–8)
185
186 Peres Imre