Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

ölcsességi irodalomra jellemzıek. Ennek ellenére, a dicsıítı ének fı jellemzıi nem
vonhatók kétségbe. 5
Magát a zsoltárt refrén keretezi (inklúzió), az elején a 2c bıvítménnyel megtoldva,
ami crux a fordítók számára. Mi így fordítottuk: „Énekelni/szolgálni kívánok
dicsıségednek az egekben”. 6 Az inklúzió arra a valós lehetıségre utal, hogy a zsoltárt
a liturgiában is alkalmazták, bizonyos szerzık ismét azon a véleményen vannak, hogy
ez csak jóval késıbb következett be. „Habár bizonytalan, hogy a zsoltár eredetileg
valamilyen kapcsolatban volt-e a kultusszal, a cím (1. sor) arra utal, hogy az izraeli
istentisztelet folyamán, a templomban rendszeresen alkalmazhatták.” 7
A fentiekben említett 2c bıvítményen és a zsoltár inklúzióján kívül meg kell említeni
még egy kérdést. E. Zenger úgy véli, hogy a 3. sor is egy bıvítmény, mely késıbb keletkezett,
voltaképpen a „szenvedı és üldözött közösség helyzetének zsoltárba illesztésével”,
ahol a gyermekek és a kicsinyek, akik e szerzı szerint Izraelt jelképezik, Isten erejének
földi jeleivé válnak. 8
Ami pedig a zsoltár tartalmát és felépítését illeti, hangsúlyozni kell, hogy a zsoltár
középpontjában a következı kérdés áll: m~h-’enôš (mi az ember)? E kérdést Istennek
a neve által megnyilvánuló földi jelenlétéhez főzıdı nagyságának szélesebb keretei közé
helyezték. Másrészt pedig, az ekképpen feltett kérdésbıl következik az ember Isten fenséges
„keze mővének” keretein belüli kicsinységének tudata, mely egyúttal fokozódik
mindazzal, ami az ember gondjaira és törıdésére lett bízva. Az ember nagyságát és értelmét
Istentıl kapja, amit aztán az összes többi, gondjaira bízott teremtmény felé továbbít.
Magát a zsoltárt felépítése szerint minden további nélkül úgy szemlélhetjük, hogy felfigyelünk
annak bizonyos elemeire, melyek meghatározott ritmusban ismétlıdnek: Isten
Neve dicséretének inklúziója, majd a világmindenség – ember és az ember – világmindenség
szószerkezetek váltakozása, végül ismét Isten neve dicséretének záró inklúziója.
A fent vázolt felépítés alapján látható, hogy a középpontban az ember áll, a világminden-
5
V.ö.. H.-J. KRAUS, i.m., 204–205. «A 8. Zsoltár kifejezetten a hálaadó zsoltárok közé tartozik.
(hlht)… A hála mindenképpen Jahve 2. személyben történı megszólítására van alapozva.
Viszonylag ritka az ilyen himnikus stílusú megszólítás… Minden esetre a zsoltár fı részét ’egyéni
hálaéneknek’ nevezhetjük. …Az ’egyéni hálaének’ középpontjában retorikai kérdés áll (5. sor).
Az újabb idıkben az egzegéták mind többször fordították figyelmüket a 8. Zsoltár különbözı elemeire,
így – többek között – a panasz- és hálaénekek elemeire, valamint a bölcsességi vonásokra.»
6
Természetesen az ilyen fordítás, értelmezés nem jelenti a szöveg szaggatottságának megoldását.
Teljesen egyértelmő, hogy Isten dicsıségérıl van szó, amelyet az egekben is megkövetelnek.
Mi a šîr ige használatát vesszük figyelembe – énekelni, de lehetséges a šrt ige használata is –
szolgálni, vagy imádni.. Más fordítások is lehetségesek.
7
Így: P. C. CRAIGIE, i.m., 107.
8
E. ZENGER, i.m., 7. A szerzı a «gyermekek és csecsemık» kifejezést metaforaként alkalmazza
a szenvedı és védtelen emberekre, amit szerinte három területen lehet figyelembe venni: a) a
háború és az ellenséges katonák minden brutalitásának, illetve a nép mély nyomorának leírásakor
(1Sam 15,3; 22,11; Jer 44,7); b) Sion szenvedı leányának gyermekei megtestesítik a fogság nyomorúságát
(Siralm 2,11; 4,4); c) a szenvedés és nyomor leírását figyelembe véve Jo 1–2 kéri, hogy
az «újszülöttek és csecsemık» legyenek egységben, és segítsenek az Úr nevének segítségül hívásában.
séggel körülvéve, a teljes keret pedig valójában a tisztelet és a dicsıség, mely betölti
mint a mennyet, úgy a földet is. 9
9
2.a sor inklúzió: a Név dicsérete
2.b–5. sorok
világmindenség – ember
6.– 9. sorok ember – világmindenség
10. sor inklúzió: a Név dicsérete
Másrészt bár E. Zenger szintén két részre osztja a zsoltárt, de ı másként tagolja: A
zsoltárnak – szerinte – szintén volna inklúziója, ám ı a zsoltárban – mint azt már említettük
– olyan bıvítményeket lát, melyek a késıbbi feldolgozás során kerültek oda.
Mindezt tiszteletben tartva, ı a két részt úgy jelöli, mint kérdést: 4–6. v. és feleletet: 7–9.
v. „Az ily módon történı két részre osztást a jelentéstani szerkezeti jelek is megerısítik.
Mind a két szövegrész bevezetıjében ott van a ’kezed mővét/kezed mőve’.” 10 Amenynyiben
elfogadnánk az E. Zenger ajánlotta szerkezeti felosztást, akkor a fordítás során
szükségessé válna az 5. sor kérdését a 6. sorra is vonatkoztatni, mint ahogy ezt ı meg
is teszi saját zsoltárfordításában.
L. Alonso Schökel a szöveg elején található inklúzióra hívja fel a figyelmet, továbbá
a m~h elem háromszoros ismétlıdésére (2. sor, 5. sor, 10. sor) és egyéb ismétlıdésekre,
valamint a záró inklúzióra. Az inklúzió többes számban van, a zsoltár második része
azonban egyes számban, ami – e szerzı véleménye szerint – azt is jelenthetné, hogy a
zsoltárt egy közösségben alkalmazták, a többes szám és az egyes szám pedig voltaképpen
a hangok felosztását jelentené e közösségen belül, az énekkar és az elıénekes váltakozására
vonatkozóan. A m~h elem az elejétıl a végéig megszabja a zsoltár „hangnemét
és színezetét”, mint: „magasztalás, csodálat, elmélkedés”. 11 Az elején és a végén a csodálatot
jelenti, a közepén pedig a kérdés szerepét tölti be. Ez a kérdés, mely épp a zsoltár
szívében áll, annak teljes és kifejezett értelmezésének kulcsa.” 12
Ugyanaz a szerzı rámutat még néhány, a zsoltáron belül található ismétlıdésre. Itt
elsısorban két fogalomról van szó: š~majîm – egek és ma‘aseh – munka, mő. Az elsıt
a 2.4.9. v-ben találhatjuk, a másikat pedig a 4.7. v-ben. Az egek az égi lények birodalma,
a mővek pedig egyben az egeket, és az ember által véghezvitt összes alkotást is jelentik.
Ezek szerint, az ember elmélkedhet Isten mővérıl, de uralkodhat is a rábízott javak
felett. 13
G. RAVASI, i.m., 187. Ravasi figyelmeztet azokra a szerzıkre, akik a zsoltár ezen elemeit figyelmen
kívül hagyják. Sıt azt mondják, hogy «Ebben a lírában felsejlik egy jól felépített diptihon:
2b–5sorok és a 6–9 sorok.» Ravasi a következı szerkezetet javasolja: Inkluzió, A. Az elsı
kozmikus látvány: Isten mindenhatósága és az ember (2b–5 sor). B. Második kozmikus látvány:
az emberi képesség és Isten (6–9. v.). Inkluzió.
10
E. ZENGER, Die Nacht wird leuchten wie der Tag. Psalmenauslegungen, 204–205.
11
V.ö. L. ALONSO SCHÖKEL, i.m.,242.
12
Ugyanott, 242.
13
Ugyanott, 243.
A BIBLIA ALAPKÉRDÉSE: MI AZ EMBER? A 8. ZSOLTÁR EGZEGETIKAI ÉS TEOLÓGIAI ELEMZÉSE
37
38 Božo Lujić