Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

10. Benedicta inter mulieres
Elıadásunkban Debóra énekével csupán néhány szempontból foglalkoztunk és akkor
sem a teljesség igényével. Fontosnak tartottuk azt, hogy az összefoglaló jellegő szövegkritikai,
történeti és formai elemzések mellett a zsidó írásmagyarázatból is ízelítıt
adjunk.
Végül engedjenek meg egy saját szövegasszociációt. Bárák neve villámot jelent. Háborúja
amolyan „villámháború” volt. Gyızelméhez kellett Debórá és az égiek segítsége.
Jáélról mondja a Bírák könyve: Tevórách minásim Jáél – eulogéthejé en günájkszín Jáél
(LXX–VAT) – benedicta inter mulieres Iahel. A latin szöveg ilyen öszeállításban, az
ókori zsidó irodalomban ismét Lukács evangéliumban jelenik meg újra (Lukács 1,42):
benedicta tu inter mulieres – Áldott vagy te az asszonyok között. A Lukács 1,28-ban
pedig az angyal köszöntésében ezt olvassuk: „benedicta tu in mulieribus”.
Az ókori zsidóság több messiáselképzelést hordozott, így a dicsıséges és szenvedı
messiás képzeteit is. A mai, ún. Krisztushívı zsidók, a messianisztikus zsidók mozgalma
beszél Messiás ben Dávidról és Messiás ben Jószéfrıl. A dávidi messiás a gyızedelmes,
a józsefi pedig a szenvedı messiást jelenti. Jáél tettével megszabadította, más szóval
megváltotta Izrael népét azzal, hogy megölte Sziszerát, az ellenség vezérét. Az újszövetségi
Erzsébet Mária-köszöntése is a benedicta tu in (inter – Bírák) mulieres formulával
indul. Mirjám fia, Jésuá pedig szenvedı megváltóként lett követıinek hite szerint
népének és minden embernek a szabadítója.
11. Bibliográfia
ALBRIGHT, W. F.: Yahweh and the Gods of Canaan. 1968.
ALT, A.: Essays on Old Testament History and Religion. 1966.
ATTIAS, J-CH.–BENBASSA, E.: A zsidó kultúra lexikona. 2003.
BLENKINSOPP, J.: Ballad Style and Psalm Style in the Song of Deborah – a Discussion. Biblica
42. 1961. 65–68.
BRIGHT, J.: History of Israel. 1972.
BRIGHT, J.: Izráel története. 1993.
BOLING, R. G.: Judges. 1975.
BUBER, M.: A próféták hite. 1991.
BUDDE, K.: Das Buch Richter. 1897.
CROSS, F. M.: Canaanite Myth and Hebrew Epic. 1980.
DAICHE, S.: The Song of Deborah. 1926.
Encyclopaedia Judaica, CD-ROM. 1992.
FICSOR G. A.: Történelem és költészet: Debóra énekének magyarázata. 1999.
FOHRER, G.: Héber–arám–magyar bibliai szótár. ford. Liptay Gy. 1993.
FRITZ, V.: Das Debora-Lied Ri 5 als Geschitsquelle. in. FRITZ V.: Studien zur Literatur und Geschichte
des alten Israel.1997.165–185.
FRÖHLICH I.: A qumráni szövegek magyarul. 2. kiad. 2000.
GRETHER, O.: Das Deboralied. 1941.
GYÜRKI L.: A Biblia földje – A magyar bibliafordítások története. 1998.
HAUSMANN, J.: Ein Wiederspruch zwischen Theorie und Praxis. in. Mensch und König. Rüdiger
LUX zum 60. Geburstag szerk. 2008. 25–35.
HERRMANN, S.: Geschichte Israels in altestamentilicher Zeit. 1973.
HERTZ, J. H.: Mózes öt könyve és a haftárák. I–V. 1984. II. 148–191.491–507.
HERTZBERG, H. W.: Die Bücher .Josua, Richter, Ruth. 1973.
IMIT Biblia (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat) I–IV. 1898–1907.
HAYES, J. H.–MILLER, J. M. kiad.: Israelite and Judean History. 1974.
JÓLESZ K.: Zsidó hitéleti kislexikon. 1985.
JOSEPHUS FLAVIUS: A zsidók története. ford. Révay J. 1946. V,5. 200–201.
KARASSZON I.: Az Ószövetségi írásmagyarázat módszertana. 1991.
KARASSZON I.: Izrael története. 1993.
KARASSZON I.: Az óizraeli vallás. 1994.
KOMORÓCZY G.: Kiáltó szó a pusztában. A holt-tengeri tekercsek. 1998.
KAUFMANN, Y.: Toledot. 1960.
KAUFMANN, Y.: Biblical Account of the Conquest of Palestine. 1953.
KAUFMANN, Y.: Sefer Shofetim. 1962.
MCKENZIE, J. L.: The World of the Judges. 1966.
KRAUS, N.: Bírák és próféták. 2006. 36–50.
MOORE, G. F.: A Critical and Exegetical Comrnentary on Judges. 1958.
NOTH, M.: Geschichte Israel. Berlin. 1958.
NOTH, M.: Das System der zwölf Stamme Israels. 1966.
NOTH, M.: Überlieferungsgeschichtliche Studien. 1967.
OESTERLEY, W. O. E.–ROBINSON, T. H.: History of Israel. 1932.
HARMATTA J. szerk.: Ókori keleti történeti chrestomathia. 1997.
PEDERSEN, J.: Studies in the Old Testament Prophecy. Character of Deborah. 1950.
RICHTER, W.: Traditiongeschichtliche Untersuchungen zum Richterbuch. 1963.
RÓZSA H.: Sinai, a kinyilatkoztatás hegye. in „Mert örökké tart szeretete”. Tanulmányok Dr. Karasszon
Dezsı tiszteletére 70. Születésnapja alkalmából. 1994. 157–168.
SOGGIN, J. A.: Judges. 1981.
SCHMOLDT, H.: Bibliai tulajdonnevek lexikona. 2003.
SCHULTE, H.: Richter 5: Das Debora-Lied. in: Festschrift für Rolf Rendtorff zum 65. Geburtstag.
1990. 177–191.
PRICHARD, J. B. kiad.: The Ancient Near East. An Anthology of Texts and Pictures. 1958.
TÓTH K.: Régészet és a Biblia. 1985.
TÓTH K.: Ószövetségi biblika teológia. 1994.
TÓTH K.: Magyarázat Sámuel I. könyve 1–4. és 7. részéhez és Sámuel I. könyve 8–12. részéhez.
1994.
ÚJVÁRI P. szerk.: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
UNTERMAN, A.: Zsidó hagyományok lexikona. 1999.
WESTERMANN, C.: Az Ószövetség theologiájának vázlata. 1993.
„BENEDICTA INTER MULIERES IAHEL” – JEGYZETEK DEBÓRÁ ÁNEKÉHEZ
111
112 Szécsi József