Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola

Ahogy te akarod
(Márk 14,32–42)
1
Lészai Lehel
A Márk szerinti evangélium Jézus által mondott legbensıségesebb imáját olvashatjuk
ebben a perikópában. Közvetlenül Jézus elfogatása elıtt hangzik el, és benne feszül a
gyötrıdı (isten)ember tusakodása. Szembe kell néznie a halállal, és ez neki sem megy
könnyen. Ez azért különösen szép és biztató számunkra, mert Mk 14,28-ban azt mondja
tanítványainak, hogy „De miután feltámadtam, elıttetek megyek Galileába”, tehát az
elfogatása, szenvedése, kivégzése elıtt már tud feltámadásáról, de ez nem szelídíti elfogadhatóbbá
a halált – legalábbis az ezt követı ıszinte imádság szerint nem.
Jézus már az Olajfák hegyén van tizenkét tanítványával, amikor a 32. vers beszámolója
szerint a Gecsemáné kertbe érkeznek. A Gecsemáné elnevezés Craig A. Evans szerint
az arámi ynem"v. tN" gat šěm~ně-bıl ered, ami „olajprést” jelent. 1 Cranfield véleményének
megfelelıen a Gecsemáné név a héber µynim"v. tN" gat šěm~nîm–ból ered, amely szintén
„olajprést” jelöl. 2 A Márk szövégben található görög nyelvő átírás viszont inkább az
arámi alakhoz áll közelebb. Cranfield ugyanott megjegyzi, hogy mivel Júdás tudta, hova
fog menni Jézus – és itt Kálvint idézve folytatja: – (a Mester), „mintha találkozót beszélt
volna meg ellenségével, jelentkezett meghalni”. Jézus leülteti tanítványait a kertben,
hogy elmenjen imádkozni.
A 33. versbıl kiderül, hogy csak kilenc tanítvány marad ülve a Gecsemáné kertben
(Jézus távozása után mehetett el Júdás), mert hármukat magával viszi. Ez különös kiváltság,
és valamiféle megkülönböztetést feltételez, hogyha párhuzamba állítjuk ıket a
többi tanítvánnyal. Gal 2,9 alapján a szakirodalom „oszlop-apostoloknak” (stuloi) nevezi
Pétert, Jakabot és Jánost. Márk 1,16–20 beszámolója szerint Pétert, Andrást, Jakabot és
Jánost elsıkként hívta el követésére. Az elsı elhívott tanítványok közül csupán András
marad a Gecsemáné kertben ülve a tanítványok nagyobb csoportjával. A pontosság
kedvéért azt is meg kell jegyezni, hogy a Gal 2,9-ben szereplı Jakab, az Úr testvére, nem
azonos a Mk 1,19-ben szereplı Zebedeus fiával, akit körülbelül Kr. u. 40-ben kivégeztetett
Heródes (ApCsel 12,1–2). Mk 3,16–17 alapján az is elmondható, hogy Jézus csupán
ennek a három tanítványának adott új nevet, és ezúttal is megkülönböztetı feladatot ró
rájuk. Azt is szóvá kell tenni, hogy a szóban forgó három tanítvány az, aki korábban kifejezte
abbéli vágyát, illetve készségét, hogy együtt szenvedjen Jézussal, sıt meg is
EVANS, CRAIG A., Mark 8:27–16:20. Word Biblical Commentary 34B. Nashville, Thomas
Nelson Publishers, 2001. 407.
2
CRANFIELD, C. E. B., The Gospel According to St Mark. The Cambridge Greek Testament
Commentary. Cambridge, Cambridge University Press, 1959 (utánnyomás 1989). 430.
haljon érte (Mk 10,38–39; 14,29.31). Most itt az ideje a bizonyításnak. Akárcsak a megdicsıülés
hegyén, itt is kudarcot vallanak, de ık válnak ezeknek a páratlan eseményeknek
a tanúivá. 3
A feljegyzésbıl úgy tőnik, hogy Jézus a tanítványaival az utolsó vacsora szereztetése
után kiment zsoltárokat énekelve az Olajfák hegyére, ahol kijelenti halálát, feltámadását
és Péter tagadását (Mk 14,26–31). Ezután elmennek az ugyanazon a hegyen levı Gecsemáné
kertbe, ahol leülteti kilenc tanítványát, és hármukkal továbbvonul imádkozni.
Azt olvassuk, hogy megdöbben, elkezd rettegni, aggódni, nyugtalanná, zaklatottá válni,
stresszes, sıt sokkos (NEB fordítás) állapotba kerülni (ekqambew), és gyötrıdni, félni,
szenvedni, csüggedni, szorongani, levertté válni (adhmonew). Ennek tanúja a három tanítvány,
de azután tılük is továbbvonul, és csak az Atya jelenlétében imádkozik. Máté
evangéliumában a ‘rettegni’ helyett a ‘szomorkodni’ (lupew) ige fordul elı (Mt 26,37),
míg Lukács még plasztikusabban fogalmaz, amikor egyenesen arról beszél, hogy Jézus
„halálos gyötrıdésben” (en agwnia), agóniában, agónizálva imádkozott, miközben verejtéke
nagy vércseppenként hullt a földre (Lk 22,44). János csak annyit említ meg, hogy
kimegy a Kedrón patakon túlra, egy kertbe, de elıtte olvasható Jézus fıpapi imádsága
(Jn 17,1–18,1). Ugyanebben a gondolatkörben meg lehet még említeni Lk 12,50-et, ahol
Jézus azt mondja, hogy „Keresztséggel kell azonban még megkereszteltetnem, és menynyire
szorongok, míg ez végbe nem megy”. A sunecw ige (amely itt passivumban fordul
elı) azt jelenti, hogy gyötör, bánt, kínoz, szorongat, szorult helyzetben tart. A rettegés,
aggódás és gyötrıdés annak a jele, hogy nem könnyő Jézus számára szembenézni a halállal.
Mindez nem az Isten iránti bizalom hiányának kifejezıdése, mert akkor másképp
alakulna az imádsága, hanem annak teljes átérzése, hogy mit jelent szembenézni az elmúlással,
a halál keserőségével, még akkor is, ha ez nem reménytelen állapot, hiszen ott
vár a túlsó oldalon a feltámadás biztos ígérete és fényessége. Nehéz lenne feltételezni,
hogy ezt a történetet a tanítványok találták ki, mert abban az esetben úgy jellemezték
volna ıt, mint aki nyugodtan és békésen néz szembe a halállal, 4 és magukról sem jegyezték
volna fel, hogy Jézus kifejezett parancsa ellenére elaludtak a legfontosabb pillanatokban.
A 34. versben megszólítja három tanítványát, és megosztja velük, hogy szomorúnak
érzi magát, mégpedig haláláig, vagy halálosan, ahogy még fordítani lehet. A ‘szomorú,
mélyen szomorkodó, teljesen megszomodorott, nagyon bánatos’ 5 (perilupo") melléknév
immár a harmadik olyan kifejezés, amely arról árulkodik, hogy Jézus maximálisan
igénybe van véve és meg van próbálva. Ugyanezzel a jelzıvel találkozunk a LXX-ban,
amikor Gen 4,6-ban arról olvasunk, hogy milyen lelkiállapotban volt Kain, közvetlenül
mielıtt megölte testvérét, Ábelt. Márk pedig Mk 6,26-ban használja ezt a kifejezést arra,
hogy körülírja Heródes Antipás érzéseit, miután könnyelmően esküt tett Heródiás lá-
3
FRANCE, R. T., The Gospel of Mark. A Commentary on the Greek Text. The New International
Greek Testament Commentary. Grand Rapids, Michigan and Cambridge, UK, William
B. Eerdmans Publishing Company, Carlisle, The Paternoster Press, 2002. 582.
4
HOOKER, MORNA D., The Gospel according to St Mark. Black’s New Testament Commentaries.
London, A & Black, 1991 (utánnyomás 1993). 346.
5
VARGA ZSIGMOND J., Újszövetségi görög–magyar szótár. Budapest, Református Zsinati
Iroda Sajtóosztálya, 1992. 767.
AHOGY TE AKAROD (MÁRK 14,32–42)
195
196 Lészai Lehel