Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
Bibliai Imádságok - Gál Ferenc Hittudományi Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
5. Az 1 Sám 2,1–10 ókeresztény recepciója<br />
Anna énekének átfogó ókeresztény magyarázataiként Órigenész, Küroszi Theodorétosz<br />
és Beda Venerabilis szövegeit lehet kiemelni. 45 Órigenész és Beda értelmezése allegorikus<br />
egzegézis, amint ez az ószövetségi szövegek ókeresztény magyarázatában majdnem<br />
általános gyakorlat volt. Az 1. versben említett „ellenségeknek” éppúgy megfelelnek<br />
értelmezésükben a hitetlen zsidók, mint a másként gondolkodó keresztények. 46 A 2,4b<br />
Órigenésznél a pogányok megtérésére vonatkozik, akik egykoron az Ef 2,12–15 szerint<br />
a szövetségtıl távol és Isten nélkül éltek a világban. 47 A gyermektelenek és a sok<br />
gyermeket szülık ellentétét a 2,5b veresben Órigenész egyaránt értelmezi a keresztények<br />
és a zsidók közötti ellentéttel 48 és az igazság gyümölcseinek, illetve a test fiainak ellentétével.<br />
Az elıbbieknek sokasodni, az utóbbiaknak fogyatkozni kell. 49 A 2,5b versben a<br />
hetes Beda szemében az egyház teljességének száma. 50 Az, hogy az Úr holttá és élıvé tesz<br />
(2,6), Órigenész számára azt jelenti, hogy megadja, hogy meghaljak a bőnnek, és Istennek<br />
éljek. 51 A 2,6 értelmezése Bedánál sokoldalúbb, de problematikusabb is, amikor e<br />
szavakkal kezdi mondandóját: Mortificat sinagogam vivificat ecclesiam. 52 Ókeresztény<br />
értelmezéseket befogadni sajnos azt is jelenti, hogy fel kell ismernünk, mi az, amit nem<br />
szabad már magunkévá tennünk. Második helyen Beda is megemlít azt a motívumot,<br />
hogy meghalunk a bőnnek, és Istennek élünk, harmadsorban pedig az apostol szenvedésére<br />
utal, hogy azután negyedik helyen a sed melius et sine ulla controversia 53 szavakkal<br />
felvezetve Krisztus halálához és feltámadásához érkezzen el.<br />
45<br />
A tulajdonképpeni kommentárirodalomban – amennyire jelenleg meg tudom ítélni – a mőfaj<br />
jellegzetességébıl adódóan nem vonnak egyértelmő párhuzamot az 1 Sám 2,1–10 és a Magnificat<br />
között. Az ilyen összekapcsolás hiányzik például a következı helyeken: ÓRIGENÉSZ: Homíliák Lukács<br />
evangéliumához VIII. In Órigenész: Az imádságról és a vértanúságról. Budapest, SZIT,<br />
1997. 282–286.; ORIGENES, hom. in 1 Sam., GCS 33, 1–25; BEDA VENERABILIS, in Lc., CC.SL<br />
120, 37–39; THEOPHYLAKT, in Lc., PG 123, 709 C – 713 B.<br />
46<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam. 10, GCS 33, 19; BEDA VENERABILIS, in 1 Sam., CC.SL 119, 22.<br />
A másképp gondolkodó keresztények példáiként Órigenész Baszilidészt, Valentinoszt és Markiont<br />
említi. Beda nem mond neveket. Számára ez a probléma nem volt aktuális.<br />
47<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam. 16, GCS 33, 23sk. BEDA VENERABILIS, in 1 Sam., CC.SL 119,<br />
23 nem teremt kapcsolatot az Ef 2. fejezettel.<br />
48<br />
Ugyanígy Cyprianus: A bizonyítékok három könyve Quiriniushoz 1,20. In Szent Cyprianus<br />
mővei. Budapest, SZIT, 1999. 47.; THEODORET VON KYROS, quaest. in 1 Reg., PG 80, 533 C. Cyprianus<br />
fıképp a gyermekek számához, a héthez rendel egy sor tipológiai értelmezést.<br />
49<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam. 18, GCS 33, 24sk. – Cyprianus a Semmivel sem szabad dicsekednünk,<br />
mert semmi sem a miénk cím alá rendelve az 1 Sám 2,3–4 etikai értelmezését nyújtja. Vö.<br />
A bizonyítékok három könyve Quiriniushoz 3,4, In Szent Cyprianus mővei. 99. A 3b vers Órigenész<br />
szerint az ítéletet bizonyítja és alázatra int. ORIGENES, frgm. in Cant., GCS 6, 304.<br />
50<br />
BEDA VENERABILIS, in 1 Sam., CC.SL 119, 23sk, ugyanígy: THEODORET VON KYROS, quaest<br />
in 1 Reg., PG 80, 533 B.<br />
51<br />
52<br />
53<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam. 19, GCS 33, 25.<br />
BEDA VENERABILIS, in 1 Sam., CC.SL 119, 23.<br />
BEDA VENERABILIS, in 1 Sam., CC.SL 119, 23sk.<br />
Olykor persze a szövegre vonatkozó megfigyelések is felbukkannak, és inkább a kérdéseket,<br />
mint a válaszokat kell értékelnünk.<br />
Istenben örvendezik a szívem – az „Istenben” kiegészítés azt akarja kifejezni, hogy<br />
csak az ilyen öröm, nem pedig a világi öröm a helyénvaló. 54 Ez a moralizálás az ének<br />
eredeti szerzıjétıl bizonyára távol állt, mindazonáltal Órigenész képes elmagyarázni,<br />
miért így és nem másképp mondja a szöveg. Azt a mondatot, hogy Nolite multiplicare<br />
loqui excelsa, Órigenész úgy magyarázza, hogy az már nem jelenti azt, hogy nolite loqui<br />
excelsa. Amirıl valóban „fennen kell beszélnünk”, az a Szentháromság. 55 Az eredeti<br />
szöveg erre sem gondolt. Inkább a lelkiséget ösztönzı hatású, ahogyan Órigenész és Beda<br />
Venerabilis a következı helyet értelmezik: „Nincs olyan szent, mint az Úr”. Mindketten<br />
hangsúlyozzák, hogy ez nem azt jelenti, hogy „Nincs más szent, csak az Úr”; nem<br />
szabad megtagadnunk a reményt, hogy szentek lehetünk, hiszen ezzel egybehangzó<br />
felszólítást olvasunk a Bibliában: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok” (Lev 19,2;<br />
20,26). 56 Nem tanulság nélküli látni, hogy a szöveg formatörténeti meghatározásának újkori<br />
problémájával már e két egzegéta is szembenéz, mégpedig azzal a megjegyzéssel,<br />
hogy az „ima” megjelölés sem a harmadik személyő beszédhez, sem a 2,3 többes szám<br />
második személyő megszólításához nem illik. Igaz, az 1 Tessz 5,17 olvastán is feltehetjük<br />
a kérdést, hogyan lehet megfelelni az általa megfogalmazott követelménynek:<br />
„Szüntelenül imádkozzatok”. A válasz, ami Anna egész szövegének imádságként való<br />
megértését is lehetıvé teszi, az ima spiritualizálása. Az igazak minden olyan cselekedete<br />
imának tekinthetı, amelyet Isten akaratának megfelelıen és parancsára való tekintettel<br />
hajtanak végre. 57<br />
Theodorétosz Anna himnuszát a Jónatán Targumhoz hasonlóan próféciaként értelmezi.<br />
Anna, aki prófétát szült, a szülés után maga is prófétál. Az ellenségek meggyengülésérıl<br />
szóló kijelentést Theodorétosz a Sátán előzésére vonatkoztatja, a teofániát megéneklı<br />
„az Úr felment az egekbe és menydörgött” mondatot Jézus mennybemeneteleként,<br />
58 a föld határáig terjedı isteni ítéletet pedig természetesen az utolsó ítéletként<br />
értelmezi. 59 A királyok Septuagintából kölcsönzött, a 2,10 versben feltételezett többes<br />
számát Theodorétosz Izrael királyainak Dávidtól a babiloni fogságig terjedı sorával magyarázza,<br />
vagyis véleményem szerint éppen a Septuaginta intenciójának megfelelıen. 60<br />
54<br />
Hankovszky Tamás fordítása<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam. 10, GCS 33, 17, hasonlóképpen: BEDA VENERABILIS, in 1 Sam.,<br />
CC.SL 119, 22.<br />
55<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam. 13, GCS 33, 21sk.<br />
56<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam. 11, GCS 33, 20. A gondolat Lk 1,49b kapcsán Bedánál újra elıkerül.<br />
BEDA VENERABILIS, in Lc., CC.SL 120, 37.<br />
57<br />
ORIGENES, hom. in 1 Sam., 9, GCS 33, 14sk.<br />
58<br />
Így gondolta már EUSEB VON CÄSAREA, dem. 4,16,42, GCS 23, 191sk.<br />
59<br />
THEODORET VON KYROS, quaest. in 1 Reg., PG 80, 533 A, hasonlóképpen: EUSEB VON<br />
CÄSAREA, ecl. proph. 1,18, PG 22, 1076 D – 1077 A.<br />
60<br />
THEODORET VON KYROS, quaest. in 1 Reg., PG 80, 533 B.<br />
ANNA HÁLAÉNEKE (1 SÁM 2,1–10) ÉS BEFOGADÁSTÖRTÉNETE<br />
85<br />
86 Martin Meiser