Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Bethlen István gróf beszédei és írásai 1.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
102<br />
a tanúk stb. esetleg magyarok, szászok, vagy más nemzetiségiek, azért<br />
ezek mégis kénytelenek lesznek olyan tárgyalás szem- <strong>és</strong> fültanúi lenni,<br />
amelyet nem értenek. Ez az első betör<strong>és</strong> a közigazgatás magyar nyelvébe.<br />
Hogy ez hová vezet. azt látjuk Ausztriában, ahol évtizedek óta veszekednek<br />
ilyen közigazgatási nyelvi kérd<strong>és</strong>ek felett anélkül, hogy ennek a vitának<br />
bármiféle eredménye lehetne. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.)<br />
Áttérek a gazdasági kérd<strong>és</strong>ekre. A miniszterelnök úr azt mondta,,<br />
hogy a román nemzetiségi párt tisztelt megbìzottai igen nagy súlyt<br />
helyeztek oly kérd<strong>és</strong>ekre is, melyek maguktól értetődnek <strong>és</strong> csak ezért<br />
vétettek fel ezek a dolgok a jegyzőkönyvbe. Ha a t. miniszterelnök úr<br />
ennél a kijelent<strong>és</strong>énél maradt volna, én is osztanám felfogását. mert csak<br />
helyes <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zséges dolognak tartom, hogy a magyar állam gazdasági<br />
téren áldásait egyenlő mértékben terjessze ki polgáraira, bármely anyanyelvűek<br />
is azok. Sőt azt tartom, hogy talán éppen a múltban az volt<br />
politikánk hibája, hogy nem egyforma mértékben karoltuk fel különféle<br />
nemzetiségeink anyagi <strong>és</strong> gazdasági érdekeit. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.)<br />
ami azután éppen azon agitációnak nyújtott politikai tápot.<br />
amellyel a román nemzetiségi párt r<strong>és</strong>zéről találkoztunk. De a miniszterelnök<br />
úr ennél tovább ment: (olvassa) „Románajkú honpolgároknak<br />
gazdasági <strong>és</strong> ipari jellegű egyesületei, vállalatai is r<strong>és</strong>zesülnek az államtámogatásában<br />
<strong>és</strong> segélyében”.<br />
Én, t. Ház, ezzel szemben homlokegyenest más nézeten vagyok..<br />
Amìg iá miniszterelnök úr nem kapott garanciát arra, hogy ezek a gazdasági<br />
egyesületek, ezek a gazdasági vállalatok, ezek a különféle szervezetek,<br />
amelyek valóban a román nemzetiségi párt programmjának végrehajtói,<br />
amelyek a román nemzetiségi pártnak harci szervezetei, amelyeknek<br />
segélyével ők támadólag lépnek fel a magyarsággal szemben; amelyeknek<br />
segélyével a magyarságot Erdélyben a földbirtokból, a városokban<br />
a szabad foglalkozásokból, az iparból, a keresked<strong>és</strong>ből, stb.-ből kiszorìtani<br />
törekszenek; mondom, amìg a miniszterelnök úr nem kapott garanciát<br />
arra, hogy ezek a szervezetek ilynemű tevékenységüket beszüntetik:<br />
addig naivitásnak tartanán ha a magyar állam egy fillért is áldozna<br />
ilyen célokra mert hiszen saját ellenségeinket tartanok a saját pénzünkön.<br />
(Úgy van! Úgy van! a bal- <strong>és</strong> a szélsőbaloldalon.)<br />
És hogy állunk t. képviselőház, a telepìt<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>ével A Kolozsvárt<br />
megtartott birtokpolitikai ankét az őszön megállapìtotta, hogy az<br />
utolsó tìz év alatt körülbelül 160.000 kat. hold magyar föld csúszott ki a<br />
magyarság lába alól <strong>és</strong> ment át nagyr<strong>és</strong>zt a románság kezébe. Ennek<br />
értéke 70 millió koronát tett ki. És amikor ezt látjuk, amikor ennek<br />
vagyunk a szemtanúi, akkor a miniszterelnök úr olyan kijelent<strong>és</strong>t tesz,<br />
hogy a magyar birtokpolitikának nincsen támadó tendenciája. (Úgy van!<br />
balfelől.) Ez teljesen igaz. De nem érzi-e a miniszterelnök úr, hogy<br />
csak akkor lehetne <strong>és</strong> volna szabad ilyen kijelent<strong>és</strong>t tenni, hogy ha a<br />
túlsó oldalról hasonlóról biztosìttatnánk; (Helyesl<strong>és</strong> a baloldalon.) hogy<br />
ha a túlsó oldalról is megtétetnék ez az ìgéret. hogy a román nemzetiségi<br />
párt birtokpolitikai téren a magyarsággal szemben támadólag fellépni<br />
nem fog. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Vagy talán már ott tartunk,<br />
hogy magyar embernek oláhtól birtokot vásárolni nem szabad, mert ez<br />
ellenkezik a paktummal, ellenben a román embereknek szabadjára van<br />
hagyva az eg<strong>és</strong>z tér <strong>és</strong> a magyar birtokokat szabadon vásárolhatják,